Csehov- és Kosztolányi-művek székelyföldi színpadokon

Csehovi férfimese

Kiss Csaba magyarországi drámaíró Csehov novellái nyomán született De mi lett a nővel? című darabjával indítja új évadát a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Az előadást Albu István jegyzi rendezőként, az előadás három mesélő-szereplője Dávid Péter, Faragó Zénó és Moşu Norbert László.

Kiss Csaba drámájának alapját nyolc Csehov-novella képezi, melyek precíz dramaturgiai érzékkel formálva, izgalmas keretbe helyezve válnak egyetlen szöveggé. A groteszk humorral és számtalan komikus helyzettel átszőtt történet műfaja: férfimese.

Három vándorszínész elbeszélései fonódnak össze, s adnak hozzá újabb és újabb darabokat egy titokzatos nőalak, Irina Bikulina kirakósjátékszerű arcképéhez. Leányszöktetés és romantikus szerelem, feslettség és sírig tartó hűség - megannyi ellentmondásos szín festi e képzelt nőalak portréját, ám a kérdés – hogy mi is lett a nővel? – mindvégig nyitva marad. Az előadás bemutatójára szeptember 27-én, szombat este 7 órától kerül sor a Figura nagyszínpadán felépített stúdiótérben.

Színpadon az Édes Anna

Kosztolányi Édes Anna című regényének színpadi adaptációjával nyitja évadját a Csíki Játékszín. A bemutató előadás jövő pénteken lesz, de Parászka Miklós színházigazgató a szerdai sajtótájékoztatón megjegyezte: ettől az évadtól bevezetik azt a gyakorlatot, hogy mindig időben értesítik a nézőket, hogy hamarabb rá tudjanak hangolódni a játékrendben következő produkcióra.

A színházvezető kifejtette, azért választották Kosztolányi regényét, mivel éppen 100 éve tört ki az első világháború, amelyet követően rendszerváltás következett be. Szerinte a történészek feladata, hogy a tényekre összpontosítsanak, a színházaké pedig az, hogy „emberközelivé tegyenek egy adott korszakot”. Hozzátette, hogy a húszas évek Magyarországának a megidézésére kiváló lehetőséget nyújt Kosztolányi erős művészi reflexiója, aki szereplőinek lelki rezdülései által képes ezt az időszakot számunkra elevenné tenni.

Lendvai Zoltán rendezőtől megtudtuk, a regényről írott többfajta színházi szöveget átolvasott, de végül ő maga készített egy változatot, amely teljesen hű maradt az eredeti szöveghez, ezért is jelenik meg a plakáton alcímben, hogy „Regény a színpadon”. Úgy vélte ugyanis, hogy annyira gazdag, színes ez a mű, hogy nem is lehet egy előadásban minden aspektust megjeleníteni, és ha más és más szövegrészletekre összpontosítunk, vagy a hangsúlyt máshová helyezzük, teljesen más és más, saját lábán megállni képes történet születik.

A színészek a próbák izgalmas voltára hívták fel a figyelmet, ugyanis ezúttal nem volt egy kész szövegkönyv, amelyből kiindulhattak, mert Lendvai munkapéldánya túl terjedelmes, és az egyes jeleneteknél derült ki, hogy mit lehet színre vinni, és mennyit kell húzni még belőle. Hogy sikerült-e megvalósítani elképzeléseiket, vagyis hogy a regény jelenjen meg a színpadon, az kiderül október 2-án 19 órától, amikor is az előző évad gyakorlatához híven nyilvános főpróbát tartanak.