Caragiale-bemutató a budapesti Nemzeti Színházban

A rendező az MTI-nek elmondta, a 19. század végén született darab szerezője a legnagyobbnak tartott román drámaíró, akinek négy darabja – három komédia és egy tragédia – közül a Zűrzavaros éjszaka volt az első. A darab először megbukott, később azonban nagy siker lett, gyakran játsszák. Szabó K. István szólt arról, hogy a darab története viszonylag egyszerű, mégis óramű pontossággal működik. A butaságról szól, arról, hogy az ember mennyire hajlamos nem odafigyelni az evidens dolgokra, amikor elvakítja hiúsága.

Mint mondta, nem tanmeséről van szó, a darab a molière-i vígjáték és a feydeau-i bohózat közé ékelhető. Több fordítás közül Seprődi Kiss Attiláét választották – mondta el Szabó K. István, megjegyezve, hogy nehéz Caragialét fordítani specifikus nyelvezete miatt. Keveréknyelven, a külváros, a mahala nyelvén szólal meg a mű, és ez nehezen visszaadható egy másik nemzet nyelvén. Hozzátette: úgy érzi, ez a fordítás közelíti meg leginkább azt, amiről a szerző beszélni akart, és színeiben is tükrözi az eredetit. Szabó K. István, aki eddig csak román színészekkel dolgozott Caragiale-darabokon, elárulta: teljesen eltérő az, ahogyan a magyar színészek értelmezik a Caragiale-féle helyzeteket. A magyar színész sokkal racionálisabb, próbálja megfejteni a dolgok értelmét, ám ez esetben néha értelmen túli burleszkről van szó – fűzte hozzá.

Az előadásban a megcsalt férjet alakító Eperjes Károly elmondta: a kereskedő, akinek mindene megvan, szeretné megőrizni jó hírnevét, ebből fakad vaksága. Önelégültsége miatt épp arra nem féltékeny, akire a legjobban kellene. Hozzátette, az előadás megpróbál megmaradni az eredeti, különleges környezetben, de ez nem azt jelenti, hogy számunkra idegen maradna. A Gobbi Hilda Színpadon látható előadásban Eperjes Károly mellett Básti Juli, Söptei Andrea, Sinkó László, Kristán Attila, Rácz József és Schnell Ádám játszik, a díszlet és jelmez Cristina Milea, a zene Horváth Károly munkája.