Hirdetés

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről

Trump

Jól haladnak? A Trump szerint sikeresen működő tárgyalódelegációkat amerikai részről Marco Rubio, ukrán részről Rusztem Umerov vezette

Fotó: X/Rusztem Umerov

Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.

Krónika

2025. december 01., 09:312025. december 01., 09:31

A tárgyalások „folytatódnak, és jól haladnak” – mondta Trump az Air Force One fedélzetén újságíróknak a CNN szerint.

„Úgy gondolom, jó esély van arra, hogy megállapodásra jussunk” – tette hozzá.

Hirdetés

„Ukrajnának van néhány nehéz, aprócska problémája” – fogalmazott az elnök, majd később szavait értelmezve kijelentette, hogy a korrupciós helyzet nem segít a háborús rendezésben.

Az amerikai tárgyalódelegációt vezető Marco Rubio amerikai külügyminiszter törékenynek minősítette a béketárgyalásokat, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak központi szerepe lesz bármilyen megállapodásban.

„Ez kényes és bonyolult kérdés” – mondta Rubio újságíróknak a találkozó után, amelyen részt vett Steve Witkoff különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner is.

„Sok mozgó alkatrész van, és nyilvánvalóan van még egy másik fél is, akit be kell vonni a képletbe” – mondta Rubio.

A külügyminiszter a miami találkozót „nagyon produktív és hasznos ülésnek” nevezte, amelyen „további előrelépés történt”, de figyelmeztetett, hogy még sok munka van hátra. Elmondta, hogy

a kormány diplomáciai erőfeszítései a héten fokozódni fognak.

Witkoff hétfőn Moszkvába utazik, ahol várhatóan találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN-nel.

Rubio elmondta, hogy az amerikai tisztségviselők „különböző mértékben tartották a kapcsolatot az orosz féllel, de mi is elég jól ismerjük az ő álláspontjukat”.

Az amerikai diplomácia vezetője elmondta, hogy a csapatok nemcsak az Ukrajna és Oroszország közötti harcok befejezését célzó feltételeken dolgoznak, hanem „az Ukrajna hosszú távú prosperitását biztosító feltételeken” is.

A találkozó kezdete előtt Rubio elmondta, hogy a tárgyalások célja „olyan út kialakítása, amely Ukrajnát szuverén, független és prosperáló országként hagyja meg”.

Az ukrán delegáció vezetője,

Rusztem Umerov szerint a találkozó „produktív és sikeres” volt, és az előző genfi amerikai–ukrán tárgyalások sikereire épült.

„Célunk egy prosperáló, erős Ukrajna” – mondta Umerov újságíróknak. „Megbeszéltük az Ukrajna számára fontos összes kérdést. Az Egyesült Államok pedig rendkívül támogató volt.”

Umerovot, aki az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij hatalmas befolyással rendelkező kabinetfőnökének, Andrij Jermaknak egy korrupciós botrány miatti pénteki lemondása után nevezték ki az ukrán csapat vezetőjévé.

Ukrajna nemzetközi biztonsági garanciákat kér a háború befejezéséről szóló bármely megállapodás részeként, valamint a jelenlegi frontvonalakon alapuló tűzszünetet.

Ugyanakkor elutasította az orosz erők által még nem elfoglalt területek átadását.

Putyin azonban alig mutatott jeleket arra, hogy hajlandó lenne engedményeket tenni, és kijelentette, hogy a háború csak akkor ér véget, „ha az ukrán csapatok kivonulnak az általuk elfoglalt területekről”.

Rubio a múlt hétvégén Genfben találkozott az ukrán tárgyalókkal, amikor jelentős módosításokat hajtottak végre a Witkoff és Kirill Dmitrijev, az orosz állami befektetési alap vezetője és a Kreml különmegbízottja által kidolgozott eredeti 28 pontos tervezeten.

Ukrajna európai szövetségesei szerint az eredeti terv – amelyet nagyon kedvezőnek tartottak Oroszország számára – „további munkát” igényel.

Putyin tanácsadója, Jurij Usakov a múlt héten közölte, hogy a Kreml megkapta a terv legújabb változatát.

„Ez nem hivatalos változat, de megvan a dokumentum. Még senkivel sem beszéltük meg, mert a

benne szereplő pontok valóban komoly elemzést és megvitatást igényelnek” – mondta Uszakov.

Miután jelezte, hogy szeretné, ha Ukrajna a múlt hét csütörtökig megállapodásra jutna, Trump elállt attól, hogy bármilyen határidőt szabjon.

A tárgyalások közben az orosz erők folyamatosan rakétákkal és drónokkal támadják Ukrajna városait és infrastruktúráját.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap elmondta, hogy az elmúlt héten Oroszország közel 1400 támadó drónt, 1100 irányított légibombát és 66 rakétát vetett be a támadások során.

Ukrajna továbbra is orosz energia- és védelmi infrastruktúrát támad nagy hatótávolságú drónokkal és hazai gyártmányú rakétákkal.

Pénteken és szombaton tengeri drónokat is bevetett a Fekete-tengeren, hogy megsemmisítsen két szankcionált olajszállító tartályhajót, amelyeket orosz olaj szállítására használtak.

A két, gambiai lobogó alatt közlekedő tartályhajó megsérült, de nem süllyedt el.

Ukrajna volt vezérkari főnöke, Valerij Zaluzsnij akit Zelenszkij potenciális riválisának tartanak, vasárnap a Daily Telegraphban azt írta, hogy „a háború nem mindig az egyik fél győzelmével és a másik vereségével ér véget”.

„Mi, ukránok, a teljes győzelemre törekszünk, de nem utasíthatjuk el a háború hosszú távú befejezésének lehetőségét” – írta Zaluzsnij.

Közben Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televíziócsatorna vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában megerősítette:

azt megelőzően fogadja majd Steven Witkoffot, az amerikai elnök különmegbízottját Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy megkezdené a december 4-5-re tervezett állami látogatását Indiában.

Peszkov, arra kérdésre válaszolva, hogy pénteken mért csak fél órával azt követően kezdődött az orosz–magyar csúcstalálkozó, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Kremlbe érkezett, azt mondta, hogy a magyar kormányfő a helyszínen készült a tárgyalásokra, amelyek később csaknem négy órán át tartottak.

„Itt, a Kremlben készült a tárgyalásokra. Minden feltétel biztosítva volt ehhez” – mondta a szóvivő.

Az ukrajnai háborúra kitérve azt hangoztatta, hogy a kijevi vezetés számára napról napra romlik a helyzet mind a frontokon, mind az országon belül.

Úgy vélekedett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre „jelenleg rengeteg szereplő gyakorol nyomást”, és ez az egyik oka annak, hogy nem tud megbirkózni a válsággal.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanennek a műsornak nyilatkozva, azt hangoztatta, hogy Európa önmaga zárta ki magát az Ukrajnával kapcsolatos béketárgyalásokból azzal, hogy megsértette az összes korábbi megállapodást.

„Európa megbuktatta a 2014 februárjában megkötött eredeti rendezési megállapodást, és semmit sem tett, amikor az (ukrán) ellenzékiek a dokumentum aláírását követő reggelen elfoglalták az összes kormányzati intézményt. Európa ugyanúgy megbuktatta a minszki megállapodásokat is” – mondta.

„Legutóbb ez 2022 áprilisában történt, amikor Boris Johnson (akkori brit miniszterelnök) követelésére, Európa ellenállásának teljes hiányában – ha nem a beleegyezése mellett – elbuktak az isztambuli megállapodások” – tette hozzá.

„Ez gyakorlatilag nem volt téma” az orosz–amerikai tárgyalásokon – hangoztatta Lavrov az európai országok ukrajnai tárgyalásokon való részvételének lehetőségével kapcsolatban.

Határozottabb válaszlépéseket fontolgat Oroszország ellen a NATO
A NATO fontolgatja, hogy határozottabb válaszlépéseket tegyen Oroszország kiberműveletei, szabotázsai és légtérsértései nyomán – nyilatkozta a Financial Timesnak (FT) a szövetség legfőbb katonai tisztviselője. Giuseppe Cavo Dragone admirális, a NATO Katonai Bizottságának elnöke elmondta, hogy a szövetség újraértékeli, hogyan kezelje az egész Európában fokozódó hibrid fenyegetéseket.
„Mindent tanulmányozunk... A kibertérben inkább reaktívak vagyunk. Azon gondolkodunk, hogy reaktív helyett agresszívabbak vagy proaktívabbak legyünk” – mondta Dragone az FT-nek. Arra is utalt, hogy bizonyos körülmények között a „megelőző csapás” „védekező intézkedésnek” tekinthető, ugyanakkor megjegyezte, hogy egy ilyen megközelítés „távolabb áll a szokásos gondolkodásmódunktól és viselkedésünktől”.
Az európai országok az elmúlt években számos hibrid incidenssel szembesültek, többek között kibertámadásokkal, Oroszországgal összefüggésbe hozható szabotázsokkal és a Balti-tengeren ismétlődő víz alatti infrastruktúra-romgálásokkal.
Míg egyes NATO-tagok, különösen Kelet-Európában, keményebb fellépést szorgalmaznak, Dragone szerint minden változáshoz alaposan meg kell fontolni a jogi és joghatósági korlátokat. „Az lehet egy lehetőség, hogy agresszívebbek vagyunk, mint ellenfeleink. [A kérdések] a jogi keret, a joghatósági keret, és hogy ki fogja ezt végrehajtani?” – mondta.
Dragone a NATO Baltic Sentry misszióját emelte ki a sikeres elrettentés példájaként.
A művelet során szövetséges hajókat, repülőgépeket és tengeri drónokat vetnek be a Balti-tenger kritikus infrastruktúrájának megfigyelésére, miután 2023-ban és 2024-ben több kábelt is elvágtak. „A Baltic Sentry kezdete óta semmi sem történt. Ez azt jelenti, hogy ez az elrettentés működik” – mondta a FT-nek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 16., kedd

Trump csillagászati összegre perli a beszédét manipulatívan közlő BBC-t

Ötmilliárd dollárra szóló kártérítési pert indított a BBC ellen Donald Trump amerikai elnök azon a címen, hogy a brit közszolgálati médiatársaság félrevezető változatban ismertette egyik beszédét.

Trump csillagászati összegre perli a beszédét manipulatívan közlő BBC-t
Hirdetés
2025. december 16., kedd

MI6-főnök: a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg

A brit külső hírszerzés (MI6) vezetője szerint a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg, és bár a konfliktus nem elkerülhetetlen, a szolgálat jelenleg „a béke és a háború mezsgyéjén működik”.

MI6-főnök: a világot évtizedek óta nem fenyegették olyan veszélyek, mint jelenleg
2025. december 16., kedd

Az Iszlám Állam hívei voltak az ausztráliai antiszemita terrortámadás elkövetői

A Bondi Beach-en történt vasárnapi tömeggyilkosságot az „Iszlám Állam ideológiája” motiválta – jelentette ki kedd reggel Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök.

Az Iszlám Állam hívei voltak az ausztráliai antiszemita terrortámadás elkövetői
2025. december 16., kedd

Ukrajna: hatpontos tervet mutattak be európai országok a biztonsági garanciákról és a helyreállításról

Az európai vezetők hátfőn este kijelentették, hogy a kétnapos berlini béketárgyalások után „jelentős előrelépés” történt, és bemutatták az Ukrajna biztonsági garanciáira és gazdasági helyreállítására vonatkozó tervet.

Ukrajna: hatpontos tervet mutattak be európai országok a biztonsági garanciákról és a helyreállításról
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Tűzszünet karácsonyig? Amerika biztonsági garanciákat kínál Ukrajnának

Az Egyesült Államok jelentős biztonsági garanciákat kínált Ukrajnának, az igazi békefolyamat kilátása most minden korábbinál közelebb került – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár Berlinben hétfőn.

Tűzszünet karácsonyig? Amerika biztonsági garanciákat kínál Ukrajnának
2025. december 15., hétfő

Búcsú a fizetőkapuktól: új útdíjszedési szabályok jönnek Horvátországban

A horvát parlament hétfőn elfogadta az új útdíjszedési törvényt, amelynek értelmében 2027. március 1-jétől egységes elektronikus útdíjfizetési rendszert vezetnek be Horvátország teljes autópálya-hálózatán.

Búcsú a fizetőkapuktól: új útdíjszedési szabályok jönnek Horvátországban
2025. december 15., hétfő

Két magyar áldozata is van az ausztráliai lövöldözésnek

Az ausztrál Bondi Beachen vasárnap történt lövöldözésben legalább 15-en vesztették életüket, köztük két magyar holokauszttúlélő, Pogány Marika és Weitzen Tibor.

Két magyar áldozata is van az ausztráliai lövöldözésnek
Hirdetés
2025. december 15., hétfő

Az EJEB elmarasztalta Romániát a szólásszabadság megsértése miatt Cristi Danileț volt bíró ügyében

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát Cristi Danileț volt bíró véleménynyilvánítási szabadságának megsértése miatt.

Az EJEB elmarasztalta Romániát a szólásszabadság megsértése miatt Cristi Danileț volt bíró ügyében
2025. december 15., hétfő

Holtan találták Rob Reiner színész-rendezőt és feleségét

Holtan találták Rob Reiner színész-rendezőt és feleségét, Michele Reinert Los Angeles-i otthonukban vasárnap, a rendőrség szerint gyilkosság áldozatává váltak.

Holtan találták Rob Reiner színész-rendezőt és feleségét
2025. december 15., hétfő

Ausztráliai terrortámadás: tovább nőtt a halálos áldozatok száma, apa és fia volt a tettes

A rendőrség szerint a sydney-i Bondi Beach-en vasárnap elkövetett fegyveres terrortámadás halálos áldozatainak száma 15-re emelkedett, míg 38 ember továbbra is kórházban van.

Ausztráliai terrortámadás: tovább nőtt a halálos áldozatok száma, apa és fia volt a tettes
Hirdetés
Hirdetés