A Baróti Szabó Dávid szülőháza helyén álló épületben található Erdővidék Múzeuma
Fotó: Erdővidék Múzeuma/Facebook
A baróti Erdővidék Múzeuma egyszerre helytörténeti gyűjtemény, közösségi tér és tanulási helyszín, ahol a régió különleges identitása és a helyi emlékezet újra és újra életre kel. Lakatos Csilla muzeológussal beszélgettünk arról, hogyan működik ma a kicsi, de határozottan élő intézmény, amelyet nagy álmok és az állandó helyhiány formálnak.
2025. december 01., 08:562025. december 01., 08:56
2025. december 02., 10:032025. december 02., 10:03
Az Erdővidék Múzeuma eredetileg egyetlen ember szenvedélyéből nőtt ki. Kászoni Gáspár helytörténész és magángyűjtő hosszú éveken át gyűjtötte a néprajzi, régészeti, történeti és természettudományos tárgyakat, amelyekből már életében is kiállítást rendezett. Halála után azonban a gyűjtemény a Székely Nemzeti Múzeumhoz került, és sokan úgy érezték, Erdővidék saját öröksége vész el ezzel, vagy legalábbis kerül távol az otthonától. A baróti közösség nem törődött bele: a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, az önkormányzat, valamint a Kovászna Megyei Tanács összefogott, és 2006-ban (újra)indította a múzeumot, már egy korszerűbb, intézményesített formában.
A magyar nyelvújítás fontos alakja olyan szavakat alkotott, amelyek ma már teljesen természetesek a magyar nyelvben – elég a szemüvegre, a füzetre vagy a reggelizésre gondolni. A ház atmoszférája egyszerre irodalomtörténeti jelentőségű és meghitt, ugyanakkor minden szépsége mellett magában hordozza a múzeum legnagyobb kihívását is: nagyon szűkös. A kiállítótér hamar megtelt, és mára már nemcsak a gyűjtemények, de a látogatók is „kinőtték”.
A gumósfogú őselefántnak is nevezett állat maradványai világszinten is ritkaságnak számítanak. Bár a lelet felfedezése óta eltelt több mint egy évtized, még mindig sokan kifejezetten emiatt érkeznek a településre. Lakatos Csilla muzeológus szerint hiába szűk a tér, így is „élmény látni egy ilyen épen fennmaradt csontvázat” – a látogatók többsége valóban lenyűgözve áll előtte.
A makettekből felépített jelenetek az őskortól a második világháborúig mutatnak be fontos történelmi eseményeket, csatákat és jellegzetes helyszíneket, amelyek élményszerűen mesélik el a múltat. Mint a muzeológus elmondta, ezek az aprólékos jelenetek nemcsak a hadtörténet szerelmeseinek kedvencei: gyerekek és a felnőttek is hosszú perceket töltenek el előttük.
„A történelem akkor válik igazán érthetővé, amikor nemcsak olvasni lehet róla, hanem látni is” – vallja Lakatos Csilla.
Fotó: Tuchiluș Alex
Az Erdővidék Múzeumának egyik legfontosabb jellemzője mégis az, ahogyan megszólítja a fiatalokat.
A látogatók több mint fele diákcsoport, és Lakatos Csilla szerint ez a szám nem véletlen. „Ha egy gyerek jól érzi magát a múzeumban, felnőttként biztosan visszatér” – mondta, hozzátéve, hogy a múzeum így nem csupán őrzi, hanem át is adja a helyi tudást, ráadásul olyan élményalapú módon, amely hosszú távon meghatározhatja a gyerekek viszonyát a kultúrához.
Ugyanakkor a helyiek gyakran maguk keresik fel a múzeumot, ha találnak vagy megőriztek egy régi szekrényt, edényt, dokumentumot.
Néprajzkutatóként Lakatos Csilla is rendszeresen járja a vidéket, beszélget az emberekkel, és nem csak tárgyakat gyűjt: történeteket, emlékeket, apró részleteket is, amelyek nélkül a néprajzi örökség nem lenne teljes. A múzeum így élő kapcsolatban marad a közösséggel, és sok tárgy mögött személyes történet húzódik meg, ami különleges értéket ad a gyűjteménynek.
A Visit Covasna honlapon és a helyi turisztikai iroda ajánlásában is megtalálható az intézmény, így azok is könnyen rátalálnak, akik eddig nem ismerték.
Bár sokan a masztodon miatt érkeznek, gyakran maradnak tovább, és fedezik fel a maketteket vagy az időszakos kiállításokat.
A jelenlegi épület, mely azon a telken áll, ahol egykor Baróti Szabó Dávid szülőháza, eredetileg nem múzeumnak épült, és nem is egy több ágazatot felölelő gyűjtemény befogadására. A kiállítóterek már nem bírják el a gyarapodást, és kevés hely jutna egy új, állandó helytörténeti kiállítás számára – pedig ez régóta a múzeum egyik nagy terve, hisz az erdővidékiek számára az identitás fontos része nemcsak a székely és háromszéki kötődés, hanem a saját, helyi öntudat is, amelynek bemutatásához méltó térre lenne szükség.
Hosszabb távon már kész tervek is léteznek egy új, korszerű múzeumépület felépítésére. Az intézmény munkatársai abban bíznak, hogy előbb-utóbb megnyílnak a lehetőségek, és egy nagyobb térben nemcsak a meglévő kiállításokat rendezhetik át méltó módon, hanem elkészülhet az a helytörténeti tárlat is, amely régóta hiányzik a gyűjteményből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Motoros fiatalembert üldözött a medve Beszterce-Naszód megyében, a férfire sokkos állapotban találtak rá, kórházba szállították.
Az erdélyi Magyar Polgári Erő a választói akarat maradéktalan érvényesüléseként értékeli és tudomásul veszi az április 12-i országgyűlési választások eredményét, ugyanakkor a Magyarországon ,,ellenzékbe kényszerült nemzeti pártok” mellett marad.
Közleményt adott ki szombaton Böcskei László nagyváradi megyéspüspök a premontrei-ügyben.
Emberi holttestek maradványaira, valamint egy formalinba helyezett csecsemő tetemére bukkantak a brassói óvárosban található egykori bőrgyógyászati kórház egyik elhagyatott épületében.
Alapvető hiba, és elfogadhatatlan, hogy az állam programokat ígérjen, a vállalkozók lépéseket tegyenek, majd ezek végül ne valósuljanak meg – jelentette ki pénteken a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, Irineu Darău.
A 130 éve született Márton Áron püspök emlékévének kincses városi eseményeiről is egyeztetett Emil Boccal, Kolozsvár polgármesterével dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek.
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!