Bogdán Zsolt: „csodálatos »zenei zuhatagban« kellett érvényt és egyensúlyt szereznem egy prózai szövegnek, izgalmas kihívás volt”
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé. A Gyulai Várszínház produkcióját november 29-én láthatja a kincses városbeli közönség. Bogdán Zsolt egyéni előadóestjei megalkotásának kulisszatikairól, Márai Sándor szövegéhez fűződő viszonyáról, a Binder Károly zongoraművésszel közös produkcióról mint „zenei zuhatagról” és „emberi utazásról” beszélt a Krónikának.
2025. november 23., 18:582025. november 23., 18:58
Márai Sándor Füves könyvéből készült Bogdán Zsoltnak, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészének legújabb előadóestje, amelyet a Gyulai Várszínháznak a nyáron Magyarországon bemutatott produkciójaként láthat a kincses város közönsége november 29-én. Az est anyagát Elek Tibor állította össze és szerkesztette, közreműködik Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz szakának tanszékvezetője.
A Bartis Attila novellái alapján készült előadásról itt írtunk.
Bogdán Zsolt korábbi önálló estjei esetében is élővé, „tapinthatóvá” tette a színpadon a költők, írók által teremtett világokat. Azt kérdeztük a színművésztől, mit jelent számára, hogy most Márai Sándor Füves könyvét tárja a nézők elé, valamint hogy miben volt más és miben volt hasonló megteremteni ezt az előadást, mint a korábbiakat.
Bogdán Zsolt színművész és Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz szakának tanszékvezetője
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
„Az ember elindul valahonnan, aztán ahogy érik benne a szöveg, ahogy megtelnek személyes jelentéssel a mondatok, ahogy mind inkább »hallgatózik befele«, úgy kéri, kínálja magát egy bizonyos formában a tartalom. A legegyszerűbb mindig a legértékesebb, csakhogy azt ki kell tudni hallani, meg kell érteni, fel kell vállalni.
Hozzátette, Márai Füves könyvétől, amelyet Elek Tibor gyúrt egységes „emberi utazássá”, ő maga eleinte kissé tartott: sikerül-e majd elkerülnie azt a didakticizmust, ami minden jó tanács, tapasztalat, emberi gondolat alatt meghúzódik. „Sikerül-e szervessé tenni, mintegy »beszervíteni« úgy a szöveget, hogy az megteljen személyes tartalommal. Aztán adva volt a remek találkozás lehetősége is Binder Károly zongoraművésszel, a Liszt Ferenc zeneakadémia jazz szakának tanárával, amely alpjaiban változtatott meg minden addigi elgondolást, hiszen
Csodálatos »zenei zuhatagban« kellett érvényt és egyensúlyt szereznem egy prózai szövegnek. Izgalmas kihívás volt” – fogalmazott Bogdán Zsolt.
Bogdán Zsolt: „Márai szövege szellemi táplálék, önismereti kiindulópont; stílusosan fogalmazva szellemi svédasztal”
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Amint az előadás ismertőjében szerepel, a Füves könyv „nem szól másról, mint az emberről, az ember önmegismerésének kalandjáról, az ember és a világ viszonyáról, az emberi lényegről”.
és vajon mi az, ami legfontosabb gondolatként hazavihető a produkció megtekintése után „az emberi lényegről”. „Hamvas Béla mondja: »vajon az embernek, ha nem tudja, kicsoda, nem kötelessége megismerni magát?«. Márai szövege egy ilyen szellemi táplálék, önismereti kiindulópont; stílusosan fogalmazva mondjuk egy szellemi svédasztal, mindenki azt visz magával haza, amit akar, ami megérinti” – mondta a színművész.
„Zenés zuhatag” a Márai Sándor Füves könyve alapján készült előadás
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Bogdán Zsolt korábbi egyéni előadóestjei esetében azt tapasztalhatta a néző, hogy
Márai esetében ez vajon miként történik? – kérdeztük Bogdán Zsolttól. „Nem tudom. Fogalmam sincs. Eddigi előadásaimban sem volt tudatos. Ha megtörtént, akkor a szöveg környezetéből nőtte ki magát” – válaszolta. Azt is megkérdeztük, miként viszonul Márai szövegéhez, miként visszhangzanak benne a Füves könyv gondolatai. „Vannak lényegi dolgok, amiket – ennyi idősen – másképpen gondolok, másképpen látok, mint Márai. Nyilván a nézők is így érezhetik majd, de a szöveg nyitott, lehet vele vitázni, kell is… A lényeg, hogy hagyjuk ránk zúdulni ezt a zenei vizesést, még mielőtt a tudatunkkal megértenénk minden kis részletét” – fogalmaz a színművész.
Kiváló Művész díjjal tüntette ki Bogdán Zsolt András Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes művészt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészét Magyarország kormánya március 15. alkalmából.
Amint a Gyulai Várszínház közölte, október 4-én az egyik legnagyobb sikerű nyári bemutatójuk, a Márai Sándor: Füves könyv – Az emberi utazás című produkció ismételt előadása Elek Tibor igazgató és Görgényi Ernő polgármester Őze Lajos-díjat adott át Bogdán Zsoltnak az előadásban nyújtott kiemelkedően magas színvonalú színművészi teljesítményéért.
Bogdán Zsolt Márai-estje a Gyulai Várszínház produkciójaként született, magyarországon már több ízben láthatta a közönség
Fotó: Gyulai Várszínház/Facebook
Amint a produkció leírásában szerepel, a Füves könyv sok okos, bölcs gondolatot, megfogalmazást tartalmaz sok mindenről, ahogy illik egy füves könyvhöz, Márai saját írói gondjaitól a reszelt almáig stb. Benne van ugyanakkor egy olyan kompakt szövegvilág lehetősége,
Elek Tibor kiválogatta a műből azokat a szövegeket, amelyek, ehhez a tematikához illeszthetők. Majd átszerkesztette a könyvbeli szövegek eredeti sorrendjét, és összefűzte azokat, amelyek kínálták magukat, az egésznek adott egy ívet, ami az emberi utazást írja le. Az így létrejött szövegállomány találó, pontos és fontos, lényegi, örökérvényű, éppen ezért ma (is) nagyon aktuális megfogalmazások sorozata.
Az előadásban nagy szerepe van ugyanakkor a zenének is:
Napjainkban nagy divatja van az úgynevezett életvezetési tanácsadó könyveknek, előadásoknak, ilyen igaz, helyenként már-már filozofikus mélységű gondolatok szép és közérthető megfogalmazásával, ráadásul katartikus erejű, szó és zene szövetségében megvalósuló előadásával mégis ritkán találkozhat a néző.
Részletek a kolozsvári előadásról itt találhatóak.
A Bartis Attila novelláiból készített, Amikor című előadás múltba tekintés, a kommunizmus zsákutcáiból jelenünk útvesztőire nyílik rálátás – mondta el a Krónikának Bogdán Zsolt kolozsvári színművész az általa rendezett és előadott produkcióról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
A magyar filmgyártás bölcsőjében, a kincses városban tartották Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmjének, a Magyar menyegzőnek az ősbemutatóját.
Vízben égni, tűzbe fulladni címmel Charles Bukowski világhírű amerikai író magyarra fordított versei jelennek meg december elején – közölte a Gabó Kiadó az MTI-vel.
A székelyföldi származású Szaniszló Attila zongorajátékával az elmúlt években nemcsak a magyar közönséget hódította meg, hanem legutóbb Marokkóban is diadalmaskodott: első díjat nyert a rangos Her Royal Highness Lalla Meryem nemzetközi zongoraversenyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!