Balázs Imre József és Bányai Éva
Fotó: Bethlendi Tamás
Bányai Éva Fordulat-próza – Átmenetnarratívák a kortárs magyar irodalomban című kötetét mutatták a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten szombaton a Bulgakov kávéházban.
2017. május 14., 16:282017. május 14., 16:28
A szerzőt, aki irodalomkritikus, a Bukaresti Egyetem hungarológia tanszékének tanára, Balázs Imre József és Biró Annamária irodalomtörténész kérdezte a tanulmánykötetről. Bányai Éva túlnyomórészt Erdélyben élő vagy erdélyi származású kortárs prózaírók – többek közt Bodor Ádám, Láng Zsolt, Dragomán György, Tompa Andrea, Vida Gábor, Szabó Róbert Csaba, Bogdán László – műveiről értekezik a kötetben.
A mai magyar prózairodalom élvonalába tartozó szerzők alkotásait Bányai Éva már több kötetében vizsgálta, és míg korábban a térválasztás szerepét tanulmányozta a kortárs művekben, most inkább az időválasztást, amit persze nem lehet elválasztani a tértől – hangzott el a beszélgetésen.
„Ezeket a regényeket ilyen szempontból is tanulmányoztam, hiszen esetükben lényeges a geokulturális narratíva, ennek alapján feltérképezhetők és valamiképpen összeolvashatók" – fogalmazott Bányai Éva. Arra a felvetésre, hogy vannak-e ismétlődő fordulatok és sajátosságok, hasonló megoldások a kortárs művekben, a szerző kifejtette, akadnak olyan „vándorló történetek", aspektusok, amelyek mindenik, az 1989-es fordulatról szóló műben jelen vannak, ilyen például az iskola témája, a kommunizmus idejét idéző „csavaros borkán" vagy „elvették a villanyt"-szerű motívumok.
Bányai Éva úgy fogalmazott, kiemelt szempontrendszerként említendő a kamasz narrátor vagy a női perspektíva jelenléte ezekben a művekben. „A kamasz által elmesélt történés többszörösen is kisebbségi perspektívát villant fel, a diktatúra sajátosságát, amely nem veszi felnőttszámba az embereket" – tette hozzá. Szó esett arról is, hogy
Balázs Imre József kérdésére, hogy melyek a kedvenc művei, Bányai Éva azt felelte, természetesen nem könnyű kiemelni egyes regényeket, de megemlítette Bodor Ádám Verhovina madarai és Tompa Andrea Fejtől s lábtól című regényét.
„A Verhovina madarai a történelmi fordulatok hátborzongatóan konkrét, ma is érezhető követkeményeit is felmutatja. A regény tematikailag és nyelvileg is erőteljesebb talán, mint a szerző korábbi regényei, mint például a Sinistra körzet vagy Az érsek látogatása. A Verhovina madarai a fordulaton túliságra összpontosít, erős látlelete a mai világnak" – mondta a szerző.
A „fordulaton túliság" kapcsán az is elhangzott, hogy a kortársak, akkor is, ha például Trianonról írnak, valamiképpen a mára reflektálnak, vagy arra, hogy
A vizsgált művekben ugyanakkor hangsúlyos szerepet kap az emlékezés, a történtektől való eltávolodás.
„Minden szerző valamiképpen önmaga történészévé válik, aki számára fontos az emlékezés és felejtés kettőssége. Az emlékezésgóc pedig viszonylagos, hiszen sokszor a semmibe vezet, máskor a semmiből térnek vissza az emlékek" – fejtette ki Bányai Éva. Hozzátette, a Fordulat-próza című kötetben főként a gyermeknarratíva, a másság, idegenség toposzai mentén vizsgálta az alkotásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!