
Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Kolozsvári Magyar Opera társulata két előadással vendégszerepel a román fővárosban a Bucharest Opera Festival keretében. A produkciókat, Maurice Ravel A pásztoróra és A gyermek és a varázslatok című egyfelvonásosait Tompa Gábor rendezésében és Selmeczi György vezényletével június 26-án, vasárnap 19 órától láthatja, hallhatja a közönség.
2022. június 21., 13:382022. június 21., 13:38
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a vendégszereplés kapcsán felidézte, hogy a társulat 1860-ban lépett fel először Bukarestben, 12 opera-, operett- és balettelőadással, melyek között az operairodalom olyan jólismert címei is szerepeltek mint például Rigoletto, Trubadúr, Traviata és A Sevillai borbély.
„Az előadott művek közül néhányat ekkor látott először a bukaresti közönség. Volt olyan produkció, amelyen Alexandru Ioan Cuza fejedelem is részt vett és elismeréssel nyilatkozott a társulat teljesítményéről. Köszönetünket fejezzük ki a Bukaresti Nemzeti Opera vezetőségének az idei Bucharest Opera Festivalra való meghívásért!
Maurice Ravel A pásztoróra és A gyermek és a varázslatok egyfelvonásosait Tompa Gábor rendezésében és Selmeczi György vezényletével tekinthetik meg” – idézi a Kolozsvári Magyar Opera közleménye Szép Gyula igazgatót.
Selmeczi György karmester kiemelte, hogy Ravel a francia zenekultúrának egy alapvetése, akinek életműve ahhoz a bámulatos felfedezéssorozathoz köthető, amelyik rájött a vokalitásban, de elsősorban a hangszeres zenében rejlő végtelen lehetőségekre. „Ravelt nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban szinte ínyenc módra merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Ravel valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállottja. Életrajzi anekdoták sora szól arról, hogy ő tulajdonképpen a játékos óraszerkezetek bűvöletében élt. Édesapja a kétütemű motor feltalálója volt,
Milyen új értéket hoz létre egy fagott és egy brácsa együtt hangzása, például. Ezerféle árnyalat és finomság bomlik ki művészetébe fokozatosan beépített felfedezéseiből” –vélekedett Selmeczi, hozzátéve, hogy Ravelnél a hangszerelés-művészete közel kerül egyfajta képzőművészeti gondolkodáshoz.
„A pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is benne, míg A gyermek és a varázslatok egyfajta szürrealista látomás. Aki A gyermek és a varázslatokat látja vagy hallgatja, az rájöhet szülőként is, hogy egy megalapozott értékrendet kell átadnunk a gyermekeinknek, de ügyelnünk kell a módszerre. A nevelés legyen ember- és személyiségközpontú. (…) Azt hiszem, a zene nagyon nagy támpont itt. Annyira erős a forma, annyira precíz, hogy követni kell annak a szuggesztióját, a ritmusát. És ami nagy titka, mint a jó színháznak is, az az, hogy nagyon uralni kell az anyagot az énekeseknek, de ugyanakkor el kell rugaszkodni és játékosnak kell lenni. (…) Az igazi játék mindig a precizitáson alapszik, erre is a zene tanít meg minket a leginkább. (…) A két előadásnak egy díszlete van, mert a gyermek álmáról van szó. Számomra ez az előadás lényegében a szeretetről és a megbocsátásról szól” – idézi Tompa Gábort a közlemény.
melyre jegyeket online, valamint az intézmény jegypénztáránál hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között lehet vásárolni. A jegypénztár előadások előtt két órával nyit. A bukaresti előadásra a tickets.operanb.ro oldalon lehet jegyeket váltani.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
szóljon hozzá!