Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Kolozsvári Magyar Opera társulata két előadással vendégszerepel a román fővárosban a Bucharest Opera Festival keretében. A produkciókat, Maurice Ravel A pásztoróra és A gyermek és a varázslatok című egyfelvonásosait Tompa Gábor rendezésében és Selmeczi György vezényletével június 26-án, vasárnap 19 órától láthatja, hallhatja a közönség.
2022. június 21., 13:382022. június 21., 13:38
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a vendégszereplés kapcsán felidézte, hogy a társulat 1860-ban lépett fel először Bukarestben, 12 opera-, operett- és balettelőadással, melyek között az operairodalom olyan jólismert címei is szerepeltek mint például Rigoletto, Trubadúr, Traviata és A Sevillai borbély.
„Az előadott művek közül néhányat ekkor látott először a bukaresti közönség. Volt olyan produkció, amelyen Alexandru Ioan Cuza fejedelem is részt vett és elismeréssel nyilatkozott a társulat teljesítményéről. Köszönetünket fejezzük ki a Bukaresti Nemzeti Opera vezetőségének az idei Bucharest Opera Festivalra való meghívásért!
Maurice Ravel A pásztoróra és A gyermek és a varázslatok egyfelvonásosait Tompa Gábor rendezésében és Selmeczi György vezényletével tekinthetik meg” – idézi a Kolozsvári Magyar Opera közleménye Szép Gyula igazgatót.
Selmeczi György karmester kiemelte, hogy Ravel a francia zenekultúrának egy alapvetése, akinek életműve ahhoz a bámulatos felfedezéssorozathoz köthető, amelyik rájött a vokalitásban, de elsősorban a hangszeres zenében rejlő végtelen lehetőségekre. „Ravelt nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban szinte ínyenc módra merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Ravel valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállottja. Életrajzi anekdoták sora szól arról, hogy ő tulajdonképpen a játékos óraszerkezetek bűvöletében élt. Édesapja a kétütemű motor feltalálója volt,
Milyen új értéket hoz létre egy fagott és egy brácsa együtt hangzása, például. Ezerféle árnyalat és finomság bomlik ki művészetébe fokozatosan beépített felfedezéseiből” –vélekedett Selmeczi, hozzátéve, hogy Ravelnél a hangszerelés-művészete közel kerül egyfajta képzőművészeti gondolkodáshoz.
„A pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is benne, míg A gyermek és a varázslatok egyfajta szürrealista látomás. Aki A gyermek és a varázslatokat látja vagy hallgatja, az rájöhet szülőként is, hogy egy megalapozott értékrendet kell átadnunk a gyermekeinknek, de ügyelnünk kell a módszerre. A nevelés legyen ember- és személyiségközpontú. (…) Azt hiszem, a zene nagyon nagy támpont itt. Annyira erős a forma, annyira precíz, hogy követni kell annak a szuggesztióját, a ritmusát. És ami nagy titka, mint a jó színháznak is, az az, hogy nagyon uralni kell az anyagot az énekeseknek, de ugyanakkor el kell rugaszkodni és játékosnak kell lenni. (…) Az igazi játék mindig a precizitáson alapszik, erre is a zene tanít meg minket a leginkább. (…) A két előadásnak egy díszlete van, mert a gyermek álmáról van szó. Számomra ez az előadás lényegében a szeretetről és a megbocsátásról szól” – idézi Tompa Gábort a közlemény.
melyre jegyeket online, valamint az intézmény jegypénztáránál hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között lehet vásárolni. A jegypénztár előadások előtt két órával nyit. A bukaresti előadásra a tickets.operanb.ro oldalon lehet jegyeket váltani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!