Fotó: Kolozsvári Magyar Opera
A Kolozsvári Magyar Opera társulata két előadással vendégszerepel a román fővárosban a Bucharest Opera Festival keretében. A produkciókat, Maurice Ravel A pásztoróra és A gyermek és a varázslatok című egyfelvonásosait Tompa Gábor rendezésében és Selmeczi György vezényletével június 26-án, vasárnap 19 órától láthatja, hallhatja a közönség.
2022. június 21., 13:382022. június 21., 13:38
Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója a vendégszereplés kapcsán felidézte, hogy a társulat 1860-ban lépett fel először Bukarestben, 12 opera-, operett- és balettelőadással, melyek között az operairodalom olyan jólismert címei is szerepeltek mint például Rigoletto, Trubadúr, Traviata és A Sevillai borbély.
„Az előadott művek közül néhányat ekkor látott először a bukaresti közönség. Volt olyan produkció, amelyen Alexandru Ioan Cuza fejedelem is részt vett és elismeréssel nyilatkozott a társulat teljesítményéről. Köszönetünket fejezzük ki a Bukaresti Nemzeti Opera vezetőségének az idei Bucharest Opera Festivalra való meghívásért!
Maurice Ravel A pásztoróra és A gyermek és a varázslatok egyfelvonásosait Tompa Gábor rendezésében és Selmeczi György vezényletével tekinthetik meg” – idézi a Kolozsvári Magyar Opera közleménye Szép Gyula igazgatót.
Selmeczi György karmester kiemelte, hogy Ravel a francia zenekultúrának egy alapvetése, akinek életműve ahhoz a bámulatos felfedezéssorozathoz köthető, amelyik rájött a vokalitásban, de elsősorban a hangszeres zenében rejlő végtelen lehetőségekre. „Ravelt nem véletlenül tartjuk a hangszerelés legnagyobb mesterének, ő valóban szinte ínyenc módra merül el a hangszín-változatosság halmozásában. Ravel valóságos geométer, a szerkezeti szimmetria megszállottja. Életrajzi anekdoták sora szól arról, hogy ő tulajdonképpen a játékos óraszerkezetek bűvöletében élt. Édesapja a kétütemű motor feltalálója volt,
Milyen új értéket hoz létre egy fagott és egy brácsa együtt hangzása, például. Ezerféle árnyalat és finomság bomlik ki művészetébe fokozatosan beépített felfedezéseiből” –vélekedett Selmeczi, hozzátéve, hogy Ravelnél a hangszerelés-művészete közel kerül egyfajta képzőművészeti gondolkodáshoz.
„A pásztoróra gyakorlatilag groteszk vaudeville, miközben sok az önéletrajzi elem is benne, míg A gyermek és a varázslatok egyfajta szürrealista látomás. Aki A gyermek és a varázslatokat látja vagy hallgatja, az rájöhet szülőként is, hogy egy megalapozott értékrendet kell átadnunk a gyermekeinknek, de ügyelnünk kell a módszerre. A nevelés legyen ember- és személyiségközpontú. (…) Azt hiszem, a zene nagyon nagy támpont itt. Annyira erős a forma, annyira precíz, hogy követni kell annak a szuggesztióját, a ritmusát. És ami nagy titka, mint a jó színháznak is, az az, hogy nagyon uralni kell az anyagot az énekeseknek, de ugyanakkor el kell rugaszkodni és játékosnak kell lenni. (…) Az igazi játék mindig a precizitáson alapszik, erre is a zene tanít meg minket a leginkább. (…) A két előadásnak egy díszlete van, mert a gyermek álmáról van szó. Számomra ez az előadás lényegében a szeretetről és a megbocsátásról szól” – idézi Tompa Gábort a közlemény.
melyre jegyeket online, valamint az intézmény jegypénztáránál hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között lehet vásárolni. A jegypénztár előadások előtt két órával nyit. A bukaresti előadásra a tickets.operanb.ro oldalon lehet jegyeket váltani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!