A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket
Fotó: kötetborító
Bukarestben mutatják be Lövétei Lázár László Feketemunka című verseskötetének román fordítását február 2-án 19 órától – közölte a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Bukarest.
2023. január 26., 11:062023. január 26., 11:06
A 2021-ben megjelent kötet tavaly év végén napvilágot látott román fordítása kapcsán a szerzővel Ion Bogdan Lefter költő, irodalomtörténész, kritikus, és George Volceanov műfordító beszélget. A Feketemunka című kötetet tavalyelőtt a Pesti Kalligram adta ki, románra Kocsis Francisko fordította, és a Pro Print Kiadónál látott napvilágot. Lövétei Lázár László verseskötete elnyerte a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját. A szabadverseket tartalmazó kötet az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult munkaerő-vándorlásnak állít emléket.
a népes rokonságnak is - de legalább ennyire izgalmas volt a kérdés, hogy ezekbe a csontszáraz riportokba vajon sikerül-e annyi vért (érzelmet?, lelket?) diktálni, hogy megmozduljanak, és versként kezdjenek viselkedni” – vallotta a szerző. Lövétei Lázár László egy évvel ezelőtt beszélt a Krónikának adott interjúban a verseskötetről. Mint mondta,
„Verseket író emberként nyilván a nyelv volt a legfontosabb számomra: hogyan lehet megfogni ezt a témát, milyen hang passzolna hozzá leginkább. Sokat kínlódtam, még többet olvastam, végül a „riportversnél” kötöttem ki” – mondta a Krónikának Lövétei Lázár László. Mint fogalmazott, „váltsák meg az írók, ha kedvük tartja irodalom által az embert (vagy a világot), nekem az is elég, ha a Feketemunka idegesíteni-nyugtalanítani fogja az olvasót, ha tüske marad a körme alatt. Egyáltalán nem bánom, ha az olvasó fintorogni-utálkozni fog a Feketemunka olvasása közben, csak ne maradjon közömbös. Kassákkal együtt hiszem, hogy
Lövétei Lázár László (Lövéte, 1972. február 2.) költő, műfordító, szerkesztő. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait magyar–román szakon. 1998-tól a csíkszeredai Székelyföld irodalmi-kulturális folyóirat szerkesztője, majd 2010–2019 között főszerkesztője volt. Számos irodalmi díjban részesült: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (1997) A névadás öröme című műért, Faludy György-díj (2001), Nizzai kavics-díj (2007), Radnóti-díj (2008), József Attila-díj (2009), Magyar Művészeti Akadémia – Az év legjobb könyve (2017) az Alkalmi című verseskötetéért, Balassi Bálint-emlékkard (2018), Erdélyi Kortárs Magyar Kultúráért Díj (2020), Salvatore Quasimodo-Emlékdíj (2020), 2022-ben pedig megkapta a Baumgarten-díjat.
Feketemunka – ez a címe Lövétei Lázár László legújabb, tavaly napvilágot látott verseskötetének, amely az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult hatalmas munkaerő-vándorlásnak állít emléket.
Idén Lövétei Lázár László költő kapta a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat Kemény Zsigmond Irodalmi Díját, amelyet a lapban közlő szerzők egyikének ítélnek oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Anger Ferenc rendezésében mutatja be Giuseppe Verdi Don Carlos című operáját a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtökön este fél héttől.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!