Fotó: Archív
A 115 éve született Dsida Jenőre emlékeznek kedden Budapesten az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezésére: azon a házon koszorúzzák meg a négy éve elhelyezett emléktáblát, ahol a költő az első világháború előtt lakott. Dsida szülővárosában, Szatmárnémetiben a hétvégén tartottak ünnepséget. A megemlékezésekről Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa beszélt a Krónikának.
2022. május 16., 21:112022. május 16., 21:11
Budapesten is megemlékeznek a 115 éve született Dsida Jenő költőről, műfordítóról: kedden koszorúzzák meg a 14. kerületben az Ilka utca 15 szám alatti, egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát – közölte az eseményt kezdeményező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).
Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben, Binder Jenő Emilként, apja Dsida Aladár volt. Szatmáron is megemlékeztek a költőről, a hétvégén tartották a Dsida–Páskándi–Jakabffy Napokat.
Jakabffy Elemér volt az alapító szerkesztője a 20. századi Európa legjelentősebb kisebbségi folyóiratának, a Magyar Kisebbségnek, amely 100 éve látott napvilágot – mondta el a Krónikának Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa. Kifejtette, a szatmári eseményen jelen volt Láng Gusztáv szatmárnémeti kötődésű irodalomtörténész is, Dsida-kutató, akinek nemrég jelent meg bővített monográfiája. Láng számtalan tanulmányt írt már a költőről, róla írta kandidátusi értekezését is, amelyet többször átírt, bővített.
A síremléken a költő által írt négy soros, Sírfelirat című vers olvasható: „Megtettem mindent, amit megtehettem, / kinek tartoztam, mindent megfizettem. / Elengedem mindenki tartozását, / felejtsd el arcom romló földi mását.”
A budapesti rendezvényen az EMKE, az Írók Alapítványa, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvápolók Szövetsége közösen emlékezik meg a költőről.
„Négy évvel ezelőtt helyeztük el az emléktáblát Budapesten az Írók Alapítványával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen. Levéltári adatok alapján következtettem ki, hogy a zuglói, Ilka utcai ingatlan volt a ház, ahol a Dsidáék családja lakott az első világháború előtt: itt született a költő öccse, Csengeri Aladár színművész 1911-ben” – mondta el Muzsnay.
Arról is beszélt, az életrajzból lehet tudni, hogy 1914-ben, a háború kitörésekor bevonult az édesapa, aki katonatiszt volt, a család pedig Beregszászra ment, ahol a nagyapa állomásfőnök volt, itt vészelték át a háborút. 1918-ban jöttek haza Szatmárra, ahol a költő érettségizett.
Fotó: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
„A pesti emléktáblán Dsida öccsének, Csengeri Aladárnak a neve is olvasható, aki kitűnő színész volt, a kolozsvári színháznak is tagja. Ő Győrben halt meg” – mondta Muzsnay.
„A budapesti megemlékezésen Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja tart ünnepi beszédet, ő nagyon sokat segített, hogy az emléktáblát felállíthassuk” – mondta Muzsnay Árpád. A megemlékezésen köszöntőt mond Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, és közreműködik Havas Judit előadóművész.
„Arra szeretném felhívni a figyelmet: jó lenne, ha a kolozsvári magyar értelmiségiek is megemlékeznének Dsidáról, hiszen a kincses városban élt, alkotott, végső nyughelye a Házsongárdban található. Jó lenne, ha vinnének a sírjára egy szál virágot a születése évfordulóján” – mondta az EMKE főtanácsosa. Kolozsváron 2020. júniusában avatták fel Dsida Jenő emlékplakettjét annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. A plakett Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Szövés, fafaragás, kosárfonás, fazekasság, kovácsmesterség vagy éppen cipészet – egyre többen tekintik meg a Mesterségek nyomában című videósorozatot, amely hónapról hónapra rövidfilmekben mutatja be a lassan feledésbe merülő foglalkozások világát.
Vajda Gergely nemzetközileg is elismert karmester irányítja idéntől a kolozsvári filharmónia zene- és énekkarát. Terveiről, a klasszikus zenének a közönséggel való megszerettetéséről, a zenekar és az énekkar sajátos karakteréről beszélt a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!