Fotó: Archív
A 115 éve született Dsida Jenőre emlékeznek kedden Budapesten az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezésére: azon a házon koszorúzzák meg a négy éve elhelyezett emléktáblát, ahol a költő az első világháború előtt lakott. Dsida szülővárosában, Szatmárnémetiben a hétvégén tartottak ünnepséget. A megemlékezésekről Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa beszélt a Krónikának.
2022. május 16., 21:112022. május 16., 21:11
Budapesten is megemlékeznek a 115 éve született Dsida Jenő költőről, műfordítóról: kedden koszorúzzák meg a 14. kerületben az Ilka utca 15 szám alatti, egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát – közölte az eseményt kezdeményező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).
Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben, Binder Jenő Emilként, apja Dsida Aladár volt. Szatmáron is megemlékeztek a költőről, a hétvégén tartották a Dsida–Páskándi–Jakabffy Napokat.
Jakabffy Elemér volt az alapító szerkesztője a 20. századi Európa legjelentősebb kisebbségi folyóiratának, a Magyar Kisebbségnek, amely 100 éve látott napvilágot – mondta el a Krónikának Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa. Kifejtette, a szatmári eseményen jelen volt Láng Gusztáv szatmárnémeti kötődésű irodalomtörténész is, Dsida-kutató, akinek nemrég jelent meg bővített monográfiája. Láng számtalan tanulmányt írt már a költőről, róla írta kandidátusi értekezését is, amelyet többször átírt, bővített.
A síremléken a költő által írt négy soros, Sírfelirat című vers olvasható: „Megtettem mindent, amit megtehettem, / kinek tartoztam, mindent megfizettem. / Elengedem mindenki tartozását, / felejtsd el arcom romló földi mását.”
A budapesti rendezvényen az EMKE, az Írók Alapítványa, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvápolók Szövetsége közösen emlékezik meg a költőről.
„Négy évvel ezelőtt helyeztük el az emléktáblát Budapesten az Írók Alapítványával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen. Levéltári adatok alapján következtettem ki, hogy a zuglói, Ilka utcai ingatlan volt a ház, ahol a Dsidáék családja lakott az első világháború előtt: itt született a költő öccse, Csengeri Aladár színművész 1911-ben” – mondta el Muzsnay.
Arról is beszélt, az életrajzból lehet tudni, hogy 1914-ben, a háború kitörésekor bevonult az édesapa, aki katonatiszt volt, a család pedig Beregszászra ment, ahol a nagyapa állomásfőnök volt, itt vészelték át a háborút. 1918-ban jöttek haza Szatmárra, ahol a költő érettségizett.
Fotó: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
„A pesti emléktáblán Dsida öccsének, Csengeri Aladárnak a neve is olvasható, aki kitűnő színész volt, a kolozsvári színháznak is tagja. Ő Győrben halt meg” – mondta Muzsnay.
„A budapesti megemlékezésen Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja tart ünnepi beszédet, ő nagyon sokat segített, hogy az emléktáblát felállíthassuk” – mondta Muzsnay Árpád. A megemlékezésen köszöntőt mond Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, és közreműködik Havas Judit előadóművész.
„Arra szeretném felhívni a figyelmet: jó lenne, ha a kolozsvári magyar értelmiségiek is megemlékeznének Dsidáról, hiszen a kincses városban élt, alkotott, végső nyughelye a Házsongárdban található. Jó lenne, ha vinnének a sírjára egy szál virágot a születése évfordulóján” – mondta az EMKE főtanácsosa. Kolozsváron 2020. júniusában avatták fel Dsida Jenő emlékplakettjét annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. A plakett Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!