Fotó: Archív
A 115 éve született Dsida Jenőre emlékeznek kedden Budapesten az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) kezdeményezésére: azon a házon koszorúzzák meg a négy éve elhelyezett emléktáblát, ahol a költő az első világháború előtt lakott. Dsida szülővárosában, Szatmárnémetiben a hétvégén tartottak ünnepséget. A megemlékezésekről Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa beszélt a Krónikának.
2022. május 16., 21:112022. május 16., 21:11
Budapesten is megemlékeznek a 115 éve született Dsida Jenő költőről, műfordítóról: kedden koszorúzzák meg a 14. kerületben az Ilka utca 15 szám alatti, egykori lakóházán elhelyezett emléktáblát – közölte az eseményt kezdeményező Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE).
Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben, Binder Jenő Emilként, apja Dsida Aladár volt. Szatmáron is megemlékeztek a költőről, a hétvégén tartották a Dsida–Páskándi–Jakabffy Napokat.
Jakabffy Elemér volt az alapító szerkesztője a 20. századi Európa legjelentősebb kisebbségi folyóiratának, a Magyar Kisebbségnek, amely 100 éve látott napvilágot – mondta el a Krónikának Muzsnay Árpád, az EMKE főtanácsosa. Kifejtette, a szatmári eseményen jelen volt Láng Gusztáv szatmárnémeti kötődésű irodalomtörténész is, Dsida-kutató, akinek nemrég jelent meg bővített monográfiája. Láng számtalan tanulmányt írt már a költőről, róla írta kandidátusi értekezését is, amelyet többször átírt, bővített.
A síremléken a költő által írt négy soros, Sírfelirat című vers olvasható: „Megtettem mindent, amit megtehettem, / kinek tartoztam, mindent megfizettem. / Elengedem mindenki tartozását, / felejtsd el arcom romló földi mását.”
A budapesti rendezvényen az EMKE, az Írók Alapítványa, a Magyar Írószövetség és az Anyanyelvápolók Szövetsége közösen emlékezik meg a költőről.
„Négy évvel ezelőtt helyeztük el az emléktáblát Budapesten az Írók Alapítványával és a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen. Levéltári adatok alapján következtettem ki, hogy a zuglói, Ilka utcai ingatlan volt a ház, ahol a Dsidáék családja lakott az első világháború előtt: itt született a költő öccse, Csengeri Aladár színművész 1911-ben” – mondta el Muzsnay.
Arról is beszélt, az életrajzból lehet tudni, hogy 1914-ben, a háború kitörésekor bevonult az édesapa, aki katonatiszt volt, a család pedig Beregszászra ment, ahol a nagyapa állomásfőnök volt, itt vészelték át a háborút. 1918-ban jöttek haza Szatmárra, ahol a költő érettségizett.
Fotó: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
„A pesti emléktáblán Dsida öccsének, Csengeri Aladárnak a neve is olvasható, aki kitűnő színész volt, a kolozsvári színháznak is tagja. Ő Győrben halt meg” – mondta Muzsnay.
„A budapesti megemlékezésen Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja tart ünnepi beszédet, ő nagyon sokat segített, hogy az emléktáblát felállíthassuk” – mondta Muzsnay Árpád. A megemlékezésen köszöntőt mond Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke, és közreműködik Havas Judit előadóművész.
„Arra szeretném felhívni a figyelmet: jó lenne, ha a kolozsvári magyar értelmiségiek is megemlékeznének Dsidáról, hiszen a kincses városban élt, alkotott, végső nyughelye a Házsongárdban található. Jó lenne, ha vinnének a sírjára egy szál virágot a születése évfordulóján” – mondta az EMKE főtanácsosa. Kolozsváron 2020. júniusában avatták fel Dsida Jenő emlékplakettjét annak a Fürdő utcai háznak a falán, ahol a költő élete utolsó éveit töltötte. A plakett Vetró András kolozsvári születésű, Kézdivásárhelyen élő szobrászművész alkotása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!