2011. október 09., 17:062011. október 09., 17:06
A nemzetközi hírű alkotót életének 76. évében, szeptember 27-én érte a halál. „Hogyan is halhatna meg az, aki halhatatlan, hogyan is hagyhatna itt az, akinek lépten-nyomon találkozik az ember az épületeivel: a Puskás Akadémia kollégiummal, a katolikus egyetem auditóriumával vagy éppen a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpadával?” – tette fel a kérdést a Bolberitz Pál római katolikus pap, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke által celebrált katolikus gyászszertartás után elmondott beszédében a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett: Makovecz Imrét sohasem lehetett tolakodni vagy kérkedni látni, mellette állva nyilvánvaló volt: csak a középszer törtet. Úgy fogalmazott: „Láttuk, ahogy méltósággal vársz, ha nem a te időd járja, láttuk, hogy nem hajolsz meg a tovatűnő évek sürgetésétől, sem a hatalom szavától, sem az anyagi teher alatt.” Mint hozzátette, ezért is volt természetes, hogy Makovecz Imre „az örök mércéhez igazította, és soha sem volt hajlandó mézbe mártani szavait”, sem hízelgés, sem fenyegetés hatására. Az építőművész közéleti emberként a magyar politikának is korszakos alakja lett, aki nélkül Magyarország sohasem talált volna önmagára, nem állt volna a saját lábára – emelte ki a kormányfő, aki köszönetet mondott Makovecz Imrének egyenes, kertelés nélküli beszédéért.
Nagy Ervin országos főépítész búcsúztató beszédében azt hangsúlyozta, hogy Makovecz a világ egyik legnagyobb építésze volt, akit az egyetemi professzortól az egyszerű emberig mindenki ismert, aki mindig szót emelt, ha kellett, aki mindig ott volt, ahol nagy a baj, szakad a gát.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke ugyancsak utalt rá beszédében, hogy Makovecz és építészcsapata a vörösiszap-katasztrófát követően a fedél nélkül maradtak segítségére sietett.
Dévényi Sándor, a Kós Károly Egyesülés elnöke szerint mindenekelőtt be kell fejezni Makovecz megkezdett épületeit: a dobogókői házat, a makói fürdő grandiózus együttesét. A meg nem épült tervekkel kapcsolatban azt mondta: biztos, hogy előbb-utóbb azokat is megépíti valaki.
Makovecz Imrétől szombat délelőtt folyamatosan hosszú sorokban vettek búcsút barátai, pályatársai, tisztelői a Farkasréti temető általa tervezett ravatalozójánál, temetésén is több ezren jelentek meg, hogy utolsó útjára kísérjék a neves építészt. A gyászolók között megjelent mások mellett Kövér László házelnök, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Tőkés László és Barsiné Pataky Etelka EP-képviselők, Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, Pálffy István, a KDNP frakciószóvivője, Nagy Gábor Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szűrös Mátyás volt szocialista politikus, Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap leköszönő elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Finta József építész, Jókai Anna író, Kányádi Sándor költő, Kerényi Imre rendező, Melocco Miklós szobrász és Rákay Philip, az MTV intendánsa.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.