2011. október 09., 17:062011. október 09., 17:06
A nemzetközi hírű alkotót életének 76. évében, szeptember 27-én érte a halál. „Hogyan is halhatna meg az, aki halhatatlan, hogyan is hagyhatna itt az, akinek lépten-nyomon találkozik az ember az épületeivel: a Puskás Akadémia kollégiummal, a katolikus egyetem auditóriumával vagy éppen a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpadával?” – tette fel a kérdést a Bolberitz Pál római katolikus pap, egyetemi tanár, a Szent István Akadémia elnöke által celebrált katolikus gyászszertartás után elmondott beszédében a kormányfő. Orbán Viktor emlékeztetett: Makovecz Imrét sohasem lehetett tolakodni vagy kérkedni látni, mellette állva nyilvánvaló volt: csak a középszer törtet. Úgy fogalmazott: „Láttuk, ahogy méltósággal vársz, ha nem a te időd járja, láttuk, hogy nem hajolsz meg a tovatűnő évek sürgetésétől, sem a hatalom szavától, sem az anyagi teher alatt.” Mint hozzátette, ezért is volt természetes, hogy Makovecz Imre „az örök mércéhez igazította, és soha sem volt hajlandó mézbe mártani szavait”, sem hízelgés, sem fenyegetés hatására. Az építőművész közéleti emberként a magyar politikának is korszakos alakja lett, aki nélkül Magyarország sohasem talált volna önmagára, nem állt volna a saját lábára – emelte ki a kormányfő, aki köszönetet mondott Makovecz Imrének egyenes, kertelés nélküli beszédéért.
Nagy Ervin országos főépítész búcsúztató beszédében azt hangsúlyozta, hogy Makovecz a világ egyik legnagyobb építésze volt, akit az egyetemi professzortól az egyszerű emberig mindenki ismert, aki mindig szót emelt, ha kellett, aki mindig ott volt, ahol nagy a baj, szakad a gát.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke ugyancsak utalt rá beszédében, hogy Makovecz és építészcsapata a vörösiszap-katasztrófát követően a fedél nélkül maradtak segítségére sietett.
Dévényi Sándor, a Kós Károly Egyesülés elnöke szerint mindenekelőtt be kell fejezni Makovecz megkezdett épületeit: a dobogókői házat, a makói fürdő grandiózus együttesét. A meg nem épült tervekkel kapcsolatban azt mondta: biztos, hogy előbb-utóbb azokat is megépíti valaki.
Makovecz Imrétől szombat délelőtt folyamatosan hosszú sorokban vettek búcsút barátai, pályatársai, tisztelői a Farkasréti temető általa tervezett ravatalozójánál, temetésén is több ezren jelentek meg, hogy utolsó útjára kísérjék a neves építészt. A gyászolók között megjelent mások mellett Kövér László házelnök, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Tőkés László és Barsiné Pataky Etelka EP-képviselők, Rétvári Bence, a KDNP alelnöke, Pálffy István, a KDNP frakciószóvivője, Nagy Gábor Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője és Szűrös Mátyás volt szocialista politikus, Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap leköszönő elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Finta József építész, Jókai Anna író, Kányádi Sándor költő, Kerényi Imre rendező, Melocco Miklós szobrász és Rákay Philip, az MTV intendánsa.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.