Fotó: Biró István
Életének 76. évében, súlyos betegség következtében július 12-én elhunyt Jakab Márta újságíró, szerkesztő, a Krónika olvasószerkesztője.
2021. július 13., 17:082021. július 13., 17:08
2021. július 13., 18:312021. július 13., 18:31
1946-ban született Szatmárnémetiben, Jakab Antal (1914–2000) újságíró, közíró lányaként, bátyjának, K. Jakab Antal (1942–2007) irodalomkritikusnak, esszéírónak, újságírónak, szerkesztőnek ugyancsak jól cseng a neve a szakmában. Talán nem meglepő, hogy Márta is ezt a pályát választotta.
Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, Kolozsváron érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet 1969-ben. Ugyanebben az évben helyezkedett el első munkahelyén újságíróként, a Hargita napilapnál Csíkszeredában, majd 1971-től Bukarestben folytatta az Előre napilap belső munkatársaként, riportereként 1987-ig. Jakab Márta ezt követően a Dolgozó Nő társadalmi-politikai és kulturális folyóirat belső munkatársa lett Kolozsváron, majd a lap rendszerváltást követő utódjának, a Családi Tükörnek szerkesztője, főszerkesztője 1992-től megszűnéséig. Rövid ideig az Erdélyi Gazda főszerkesztését is vitte.
A Krónikának – kisebb megszakítással – lapunk 1999-es alapításától munkatársa volt. Olvasószerkesztőként azt a nemzedéket és mentalitást képviselte, amelyet mindenekelőtt igényesség és szakmai alázat jellemez, e téren is sokat tanulhattunk tőle. „Apám drága, ez itt egy nagy katyvasz. Úgy kell fogalmazni, hogy azt mindenki megértse” – mondogatta Márta sokszor a kollégáknak.
Akikkel – főleg az igénytelenebbekkel, figyelmetlenebbekkel – szemben nem egyszer volt szigorú, türelmetlen, viszont a slendriánul odavetett szöveg vagy egy-egy tárgyi tévedés fölötti méltatlankodása mögött mindig a jobbítás szándéka húzódott. Legyen szó alany és állítmány egyeztetéséről, helyes mondatszerkezetről, kulturális, közéleti kérdésekről, Márta mindig eligazítást nyújtott, akár a főszerkesztőnek is… Emberként is mindig volt jó tanácsa, és ne feledkezzünk meg a receptjeiről zakuszkaeltevéshez, a gomba ezerféle elkészítéséhez.
2002-től a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként is tevékenykedett, több tucat könyvet gondozott, illetve korrigált. A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma köteteinek olvasószerkesztője volt, szerkesztette a Száztizenegy vers antológiasorozatot, Király László költő köteteit. És még hosszan sorolhatnánk gazdag szerkesztői, lektori munkásságát.
A Krónika szerkesztősége fájó szívvel búcsúzik szeretett munkatársától. Nyugodj békében, kedves Márta!
Jakab Mártát július 16-án, pénteken 10 órakor helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!