Fotó: Biró István
Életének 76. évében, súlyos betegség következtében július 12-én elhunyt Jakab Márta újságíró, szerkesztő, a Krónika olvasószerkesztője.
2021. július 13., 17:082021. július 13., 17:08
2021. július 13., 18:312021. július 13., 18:31
1946-ban született Szatmárnémetiben, Jakab Antal (1914–2000) újságíró, közíró lányaként, bátyjának, K. Jakab Antal (1942–2007) irodalomkritikusnak, esszéírónak, újságírónak, szerkesztőnek ugyancsak jól cseng a neve a szakmában. Talán nem meglepő, hogy Márta is ezt a pályát választotta.
Középiskolai tanulmányait Szatmárnémetiben végezte, Kolozsváron érettségizett, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakán szerzett oklevelet 1969-ben. Ugyanebben az évben helyezkedett el első munkahelyén újságíróként, a Hargita napilapnál Csíkszeredában, majd 1971-től Bukarestben folytatta az Előre napilap belső munkatársaként, riportereként 1987-ig. Jakab Márta ezt követően a Dolgozó Nő társadalmi-politikai és kulturális folyóirat belső munkatársa lett Kolozsváron, majd a lap rendszerváltást követő utódjának, a Családi Tükörnek szerkesztője, főszerkesztője 1992-től megszűnéséig. Rövid ideig az Erdélyi Gazda főszerkesztését is vitte.
A Krónikának – kisebb megszakítással – lapunk 1999-es alapításától munkatársa volt. Olvasószerkesztőként azt a nemzedéket és mentalitást képviselte, amelyet mindenekelőtt igényesség és szakmai alázat jellemez, e téren is sokat tanulhattunk tőle. „Apám drága, ez itt egy nagy katyvasz. Úgy kell fogalmazni, hogy azt mindenki megértse” – mondogatta Márta sokszor a kollégáknak.
Akikkel – főleg az igénytelenebbekkel, figyelmetlenebbekkel – szemben nem egyszer volt szigorú, türelmetlen, viszont a slendriánul odavetett szöveg vagy egy-egy tárgyi tévedés fölötti méltatlankodása mögött mindig a jobbítás szándéka húzódott. Legyen szó alany és állítmány egyeztetéséről, helyes mondatszerkezetről, kulturális, közéleti kérdésekről, Márta mindig eligazítást nyújtott, akár a főszerkesztőnek is… Emberként is mindig volt jó tanácsa, és ne feledkezzünk meg a receptjeiről zakuszkaeltevéshez, a gomba ezerféle elkészítéséhez.
2002-től a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként is tevékenykedett, több tucat könyvet gondozott, illetve korrigált. A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma köteteinek olvasószerkesztője volt, szerkesztette a Száztizenegy vers antológiasorozatot, Király László költő köteteit. És még hosszan sorolhatnánk gazdag szerkesztői, lektori munkásságát.
A Krónika szerkesztősége fájó szívvel búcsúzik szeretett munkatársától. Nyugodj békében, kedves Márta!
Jakab Mártát július 16-án, pénteken 10 órakor helyezik örök nyugalomra a kolozsvári Házsongárdi temetőben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!