Bronzba öntött mozdulatok és parancsolatok

Mint mondta, Kerényi klaszszikus ihletettségű szobrai dinamikusak és életörömmel telítettek. Figyelmet érdemelnek az 1958 körül alkotott Táncosnők, az 1968-as Mózes, az 1971-es Lopják Európát, az 1973-as Kopernikusz és az 1974-es Dante és Vergilius az alvilágban című, bronzból készült kisplasztikák, és jelentős Domanovszky Endre síremlékének 1974 körüli  terve, valamint a Csontváry-sírszobor is. A Tízparancsolat című szobor antropomorf figurája csonka táblákat tart a kezében, ruháján pedig kivehetők a parancsolatok látszólag esetleges sorrendbe írt szavai. Murádin érdekességként mondta el, hogy Kerényi Tízparancsolata a kiállítást befogadó Bánffy-palota szomszédságában álló Szent Mihály-templom egyik Krisztus-ábrázolásával rokonítható: az erdélyi barokk szobrászat egyik legjelentősebb mestere, Johann Nachtigall alkotásán ugyanis szintén a parancsolatok tiltásai olvashatóak a keresztjét cipelő Megváltó körüli feszületek sokaságán. Kerényi Jenő művei augusztus 10-éig tekinthetők meg Kolozsváron. A szobrászművész életművét a Körmendi Galéria gondozza, amely az utóbbi két évtizedben több rendhagyó tárlatot rendezett Nyugat-Európa legjelentősebb kultúrközpontjaiban. Romániában először 1999 nyarán a Csíki Székely Múzeumban, majd a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban rendeztek kiállítást a Körmendi–Csák képző- és iparművészeti gyűjtemény darabjaiból, egy hónapja pedig Bukarestben, a Cotroceni-i Nemzeti Múzeumban látogatható a kortárs magyar művészet egy szeletét reprezentáló gyűjtemény.

Kerényi Jenő (1908–1975)
Kerényi Jenő 1908-ban született Budapesten. Az Iparrajziskolában tanult, majd 1931–37 között a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő növendéke, később tanársegédje volt. A főiskolán fővárosi ösztöndíjat, majd 1937-ben római ösztöndíjat kapott, és egy évet töltött Itáliában. Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikája mellett döntő hatással volt rá az etruszk szobrászat. A főként bronzból és kőből készült kisplasztikáit számos magyarországi és külföldi kiállításon mutatták be: 1950-ben első díjat nyert a Suzarrában rendezett nemzetközi kisplasztikai kiállításon, a Somogyi Józseffel együtt készített Táncolók című szobra pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás nagydíját nyerte el, és nagyobb kollekcióval szerepelt az 1960-as Velencei Biennálén is. 1951-ben és 1953-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1955-ben Kossuth-díjban részesült. 1964-től érdemes, 1966-tól kiváló művész. 1969-ben Budapest Főváros Pro Arte aranyéremmel tüntették ki. 1975-ben hunyt el Budapesten. Kerényi Jenő tiszteletére 1976-ban emlékkiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Galéria, 1978-ban Szentendrén emlékmúzeumot és szoborparkot létesítettek, amely a művész születésének 70. évfordulóján nyílt meg. 2007 júniusában Sopron központjában a Körmendi Galéria Kerényi Jenő-emlékhelyet rendezett be, amelyet Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia elnökhelyettese avatott fel.