A szegedi boszorkányperek világát is idézi a Szilágyi-regény
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia kiadó
Történelmi nagyregény Szilágyi István Kossuth-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron, amely a Magyar Művészeti Akadémia kiadójánál látott napvilágot. A Rákóczi-szabadságharc korát bámulatos érzékkel megidéző író képes egyetemes szinten megfogalmazni az önmagával számot vető ember tragikumát.
2020. június 29., 11:332020. június 29., 11:33
Megjelent Szilágyi István Kossuth-díjas és József Attila-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron – közölte a Magyar Művészeti Akadémia kiadója. A MMA Kiadó Nonprofit Kft. gondozásában napvilágot látott regény volumenében és szerkezetében az író korábban megjelent, Hollóidő című művét idézi, és méltó folytatása a korábbi nagy műveknek. Amint a kiadó honlapján olvasható, a Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás” végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza.
A Magyar Művészeti Akadémia honlapjára videó is felkerült, amelyben Pécsi Györgyi irodalomtörténész mutatja be a könyvet. „Szilágy István arisztokratikus író, várat magára, hiszen erre a könyvre közel húsz évig vártunk. Történelmi nagyregény, benne vannak azok a tipikus szilágyis prózaírói és bölcseleti erények, amelyek korábbi könyveit is jellemzik” – mondja az irodalomtörténész. Kifejti, az egyik meglepetés a könyv szerkezete, szerkesztése: a mű két egységből áll, mint a Hollóidő, egy kisebb, epikusabb és egy nagyobb részből. Az első részt memoárnak nevezi az író, a Rákóczi szabadságharc utolsó éveiről szól, itt hagyományos elbeszélő formát alkalmaz Szilágyi István. A főhős Rákóczi diplomatájaként szolgál, közben a felesége tragikus módon eltűnik.
– mondja Pécsi Györgyi.
Mi a bűn, mi a bűnhődés, van-e büntetés, jogosult-e az ember ítélni másokat? – ezek a kérdések tevődnek fel a regényben. „A legfontosabb, hogy számtalan titok veszi körül az életünket, és vajon tudjuk-e értelmezni ezeket a titkokat? A végkonklúzió, hogy részigazságokat, részvalóságokat ismerhetünk meg, és a részek megismeréséből viszont nem következhet ítéletalkotás az egészről. Ez az ítéletalkotás egyedül a Teremtőé” – fogalmaz az irodalomtörténész.
Az MMA kiadó tavaly jelentette meg Katlanváros címmel Szilágyi Istvánnak az 1960-as, 1970-es években írt esszéit, visszaemlékezéseit, személyes vallomásait.
Szilágyi István
Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum
Az író idén januárban vette át a kincses városban az Erdélyért életműdíjat az RMDSZ Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjátadó gáláján.
– hangzott el a méltatásban.
Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője, az erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke úgy fogalmazott, az életmű már most is kerek egész, de korántsem lezárt út. „Az újabb mű, az újabb, életre szóló mondatok sora már felsejlik a lápon túli ködök sűrűjéből” – mondta az író életművéről.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. Mint korábban nyilatkozta, származása tájának a Szilágyságot tekinti, a felmenői innen származnak, és bár ő maga Kolozsvárott született, a bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ő ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968–1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig. Fontosabb regényei: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!