volt ötvenhatos politikai elítéltet, amikor úgy döntött, hogy Nem ilyen jövőt álmodtam címmel kiadja édesapja, Puskás Lajos kolozsvári tanár börtönbeli feljegyzéseit. „Édesapámnak is emléket akartam ezzel állítani, de egyben azt is fontosnak tartottam, hogy az utókor megismerje a közelmúlt történéseit” – magyarázta a gyergyóditrói származású, Sepsiszentgyörgyön élő Puskás Attila, az általa sajtó alá rendezett kordokumentumnak a kolozsvári Phoenix könyvesházban tartott szerdai bemutatóján. Az egykori kolozsvári piarista gimnázium öregdiákjainak, Puskás Lajos volt tanítványainak és tisztelőinek népes serege jelenlétében Dávid Gyula irodalomtörténész azt fejtegette, hogy milyen körülmények vezettek a második világháború utáni közép-kelet-európai, ezen belül romániai kommunista hatalomátvételre, és milyen világ volt az, amikor a szélsőségességgel szembenálló, munkájukat tisztességesen végző embereket meghurcoltak, és börtönbe juttattak.
Puskás Lajos 1947. május 5-e és október 2-a között íródott szamosújvári börtönnaplója, az akkoriban ott rabságban tartott magyarok névjegyzéke, valamint A lágeristák kiskátéja olvasható a kötetben. A sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó Múltidéző sorozatában megjelent könyvben részletek olvashatók a néhai tanár szekuritátés megfigyelési dossziéjából is. Puskás Attila szerint az édesapja titokban készített és a rácsok mögül kicsempészett feljegyzései fontos adalékokkal szolgálnak a huszadik század elején született emberek kálváriájáról. Puskás Lajos „bűne” ugyanis az volt, hogy a II. Károly román király diktatúrája idején, a politikai pártok feloszlatását követően 1939-ben jóváhagyott Magyar Népközösség tagozati vezetője, majd a szervezet jogutódjaként az 1941-ben megalakult Tízes Szervezet elnöke lett. A második világháború után hatalomra kerülő magyar és román kommunisták magyar kémszervezetként állították be a Tízes Szervezetet, emiatt Puskás Lajost sorozatos támadások érték, majd 1947-ben le is tartóztatták, holott a néhai tanár a második világháború idején egyformán kiállt a magyar szélsőjobboldaliak és a német megszállás ellen.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.