
Bordás Beáta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ új vezetője
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ / Facebook
Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk). Az új igazgatót terveiről faggattuk, illetve arról, miként képzeli el az Eműk szerepét az erdélyi kulturális életben.
2021. augusztus 22., 14:462021. augusztus 22., 14:46
Új vezetője van idén nyártól a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk) és a Kónya Ádám Művelődési Háznak. Az igazgatókat közös rendezvény keretében mutatták be a Kovászna megyei városban.
Az Eműk új vezetője, Bordás Beáta 17 év után költözött haza Kolozsvárról annak reményében, hogy fiatalosabbá teheti az intézményt, illetve munkája révén az szervesebben illeszkedik majd a város kulturális életébe.
Az intézmény időszakos kiállításai többnyire az erdélyi kortárs képzőművészet kiemelkedő alakjaira összpontosítanak, egy-egy alkotó életművéből mutatnak be reprezentatív válogatásokat.
Az Eműk fontosnak tartja, hogy széles körben ismertté tegye rendezvényeit, ezért a városi önkormányzattal közösen felmérést készítettek a lakosság körében, hogy az igényekhez igazodva alakítsák stratégiájukat. Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus – aki közel öt évig a kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa volt –, a felmérés kapcsán elmondta, az intézmények közti szorosabb együttműködésen kívül ugyanolyan fontos, hogy rendezvényeikkel minél több társadalmi réteget, korcsoportot, különböző szociális helyzetű embereket elérjenek. Hangsúlyozta,
Az Eműk kiállításai tulajdonképpen mindenkit szeretnének megszólítani, de az emberek gyakran vonakodnak, félnek betérni az intézménybe, mert azt hiszik, hogy az alkotások csak egy szűk réteget céloznak meg, csak ők érthetik, élvezhetik – mondta el az új igazgató. Hozzátette, tény, hogy sokszor hasznos tud lenni egy kevés alapismeret, háttérismeret, de ezek nélkül is élmény lehet a galérialátogatás.
– mondta el.
Az új vezető szerint elődje, Vécsi Nagy Zoltán nagyon jól megalapozta az intézmény működését, ám vannak olyan tevékenységi körök, ahol van még tenni-, fejlesztenivaló. „Szeretnénk szervesen beilleszkedni a város kulturális kínálatába, másrészt szeretnénk élményt nyújtani” – fogalmazta meg a művészettörténész.
A foglalkozások keretében rajzolnának, szobrászkodnának a gyerekek, ezáltal a fiatalokat hozzászoktatnák a „térhez”, a kiállítótérhez, a kiállításokhoz, az alkotásokhoz. Bevezetnének olyan tevékenységeket is, melyekre az iskolai keretek között nincsen lehetőség, például különböző festészeti, grafikai technikák kipróbálását – mondta el Bordás.
Az intézménynek még nincs külön múzeumpedagógiára szakosodott alkalmazottja, a tevékenységeik egyelőre külsős segítséggel történnek. A gyerekfoglalkozások korosztályra lebontva zajlanak, 4–7, 7–10 éveseket céloznak meg elsősorban, de reményeik szerint ősztől a tinédzsereket is megcélozhatják – mondta el az új igazgató.
A jövőbeli tervek kapcsán Bordás Beáta azt is felvázolta, hogy szeretnék követni az intézményben eddig kialakult irányvonalat és kiállításpolitikát, azaz életmű-kiállításokat, illetve olyan tárlatokat szerveznek továbbra is, amelyeken bemutatják gyűjteményük bővülését.
Ezenkívül tervben van, hogy egy-egy gyűjteményt, művésztelepet mutassanak be – mesélt az Eműk terveiről Bordás. Idén indul egy triennálé első kiadása Ösztön címmel, amelyen Erdélyből elszármazott, 50 év alatti fiatal művészek mutatkozhatnak be.
Az Eműk megalakulása óta többször felmerült a gondolat, hogy az intézménynek legyen egy állandó kiállítása, ám ez jelen körülmények között, elsősorban helyszűke miatt nem megvalósítható – mondta el Bordás Beáta. Hozzátette, ennek hiányát két-három évente megrendezendő gyűjteményes kiállításokkal lehetne pótolni, melyeken bemutatnák az intézmény újabb, fontosabb szerzeményeit is.
„Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiállítások rendezésének ütemét, irányvonalát Vécsi Nagy Zoltán már kialakította, az alapozás megtörtént, és a gyűjtemény is fejlődik, bővül. Eddig helyi viszonylatban épülgettünk, de most elérkeztünk oda, hogy a kialakult gyűjteményt, intézményt jobban bemutassuk, láthatóvá tegyük Erdélyben és Magyarországon is, ismerjék Budapesten és Bukarestben is” – mondta el az új vezető.
Meglátása szerint meglepően kevesen ismerik Kolozsváron, Temesváron vagy akár a közeli Brassóban az Eműköt annak ellenére, hogy nem helyi intézményként jött létre, hanem az egész Románia területéről gyűjt alkotásokat.
Az Eműk új vezetője arculatváltást tervez, a városban szeretnék jobban kihasználni a hirdetőfelületeket és más marketinglehetőségeket.
Bordás Beáta elmondta, a kolozsvári művészeti múzeumnál töltött éveit hasznos tapasztalatnak érzi, legfőképpen azért, mert az intézményi munka különböző lépéseit kipróbálhatta, így gyakorlatból tudja, mit jelent egy kiállítás megszervezése vagy a katalógusok előkészítése. Másfelől pedig a múzeumi évek alatt kiépített kapcsolati háló a jövőben még az Eműk hasznos segítségére lehet.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
szóljon hozzá!