
Bordás Beáta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ új vezetője
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ / Facebook
Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk). Az új igazgatót terveiről faggattuk, illetve arról, miként képzeli el az Eműk szerepét az erdélyi kulturális életben.
2021. augusztus 22., 14:462021. augusztus 22., 14:46
Új vezetője van idén nyártól a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk) és a Kónya Ádám Művelődési Háznak. Az igazgatókat közös rendezvény keretében mutatták be a Kovászna megyei városban.
Az Eműk új vezetője, Bordás Beáta 17 év után költözött haza Kolozsvárról annak reményében, hogy fiatalosabbá teheti az intézményt, illetve munkája révén az szervesebben illeszkedik majd a város kulturális életébe.
Az intézmény időszakos kiállításai többnyire az erdélyi kortárs képzőművészet kiemelkedő alakjaira összpontosítanak, egy-egy alkotó életművéből mutatnak be reprezentatív válogatásokat.
Az Eműk fontosnak tartja, hogy széles körben ismertté tegye rendezvényeit, ezért a városi önkormányzattal közösen felmérést készítettek a lakosság körében, hogy az igényekhez igazodva alakítsák stratégiájukat. Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus – aki közel öt évig a kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa volt –, a felmérés kapcsán elmondta, az intézmények közti szorosabb együttműködésen kívül ugyanolyan fontos, hogy rendezvényeikkel minél több társadalmi réteget, korcsoportot, különböző szociális helyzetű embereket elérjenek. Hangsúlyozta,
Az Eműk kiállításai tulajdonképpen mindenkit szeretnének megszólítani, de az emberek gyakran vonakodnak, félnek betérni az intézménybe, mert azt hiszik, hogy az alkotások csak egy szűk réteget céloznak meg, csak ők érthetik, élvezhetik – mondta el az új igazgató. Hozzátette, tény, hogy sokszor hasznos tud lenni egy kevés alapismeret, háttérismeret, de ezek nélkül is élmény lehet a galérialátogatás.
– mondta el.
Az új vezető szerint elődje, Vécsi Nagy Zoltán nagyon jól megalapozta az intézmény működését, ám vannak olyan tevékenységi körök, ahol van még tenni-, fejlesztenivaló. „Szeretnénk szervesen beilleszkedni a város kulturális kínálatába, másrészt szeretnénk élményt nyújtani” – fogalmazta meg a művészettörténész.
A foglalkozások keretében rajzolnának, szobrászkodnának a gyerekek, ezáltal a fiatalokat hozzászoktatnák a „térhez”, a kiállítótérhez, a kiállításokhoz, az alkotásokhoz. Bevezetnének olyan tevékenységeket is, melyekre az iskolai keretek között nincsen lehetőség, például különböző festészeti, grafikai technikák kipróbálását – mondta el Bordás.
Az intézménynek még nincs külön múzeumpedagógiára szakosodott alkalmazottja, a tevékenységeik egyelőre külsős segítséggel történnek. A gyerekfoglalkozások korosztályra lebontva zajlanak, 4–7, 7–10 éveseket céloznak meg elsősorban, de reményeik szerint ősztől a tinédzsereket is megcélozhatják – mondta el az új igazgató.
A jövőbeli tervek kapcsán Bordás Beáta azt is felvázolta, hogy szeretnék követni az intézményben eddig kialakult irányvonalat és kiállításpolitikát, azaz életmű-kiállításokat, illetve olyan tárlatokat szerveznek továbbra is, amelyeken bemutatják gyűjteményük bővülését.
Ezenkívül tervben van, hogy egy-egy gyűjteményt, művésztelepet mutassanak be – mesélt az Eműk terveiről Bordás. Idén indul egy triennálé első kiadása Ösztön címmel, amelyen Erdélyből elszármazott, 50 év alatti fiatal művészek mutatkozhatnak be.
Az Eműk megalakulása óta többször felmerült a gondolat, hogy az intézménynek legyen egy állandó kiállítása, ám ez jelen körülmények között, elsősorban helyszűke miatt nem megvalósítható – mondta el Bordás Beáta. Hozzátette, ennek hiányát két-három évente megrendezendő gyűjteményes kiállításokkal lehetne pótolni, melyeken bemutatnák az intézmény újabb, fontosabb szerzeményeit is.
„Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiállítások rendezésének ütemét, irányvonalát Vécsi Nagy Zoltán már kialakította, az alapozás megtörtént, és a gyűjtemény is fejlődik, bővül. Eddig helyi viszonylatban épülgettünk, de most elérkeztünk oda, hogy a kialakult gyűjteményt, intézményt jobban bemutassuk, láthatóvá tegyük Erdélyben és Magyarországon is, ismerjék Budapesten és Bukarestben is” – mondta el az új vezető.
Meglátása szerint meglepően kevesen ismerik Kolozsváron, Temesváron vagy akár a közeli Brassóban az Eműköt annak ellenére, hogy nem helyi intézményként jött létre, hanem az egész Románia területéről gyűjt alkotásokat.
Az Eműk új vezetője arculatváltást tervez, a városban szeretnék jobban kihasználni a hirdetőfelületeket és más marketinglehetőségeket.
Bordás Beáta elmondta, a kolozsvári művészeti múzeumnál töltött éveit hasznos tapasztalatnak érzi, legfőképpen azért, mert az intézményi munka különböző lépéseit kipróbálhatta, így gyakorlatból tudja, mit jelent egy kiállítás megszervezése vagy a katalógusok előkészítése. Másfelől pedig a múzeumi évek alatt kiépített kapcsolati háló a jövőben még az Eműk hasznos segítségére lehet.
A nagybányai festőiskola megalapításának 130. évfordulója alkalmából rendeznek a legendás művésztelep első száz évét bemutató kiállítást a román fővárosban, a Liszt Intézet bukaresti központjában – közölte a szervező intézmény.
A Securitate, vagyis a román kommunista titkosszolgálat rengeteg mindent kilopott azokból a csomagokból, amelyeket külföldön élők küldtek romániai ismerőseiknek.
Elhunyt Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő, rendező, érdemes és kiváló művész. A József Attila Színház örökös tagját 81 éves korában, szerdán érte a halál – tudatta a színház az MTI-vel.
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
szóljon hozzá!