Bordás Beáta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központ új vezetője
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ / Facebook
Idén nyártól Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus, a kolozsvári Művészeti Múzeum volt munkatársa személyében új vezetője van a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk). Az új igazgatót terveiről faggattuk, illetve arról, miként képzeli el az Eműk szerepét az erdélyi kulturális életben.
2021. augusztus 22., 14:462021. augusztus 22., 14:46
Új vezetője van idén nyártól a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központnak (Eműk) és a Kónya Ádám Művelődési Háznak. Az igazgatókat közös rendezvény keretében mutatták be a Kovászna megyei városban.
Az Eműk új vezetője, Bordás Beáta 17 év után költözött haza Kolozsvárról annak reményében, hogy fiatalosabbá teheti az intézményt, illetve munkája révén az szervesebben illeszkedik majd a város kulturális életébe.
Az intézmény időszakos kiállításai többnyire az erdélyi kortárs képzőművészet kiemelkedő alakjaira összpontosítanak, egy-egy alkotó életművéből mutatnak be reprezentatív válogatásokat.
Az Eműk fontosnak tartja, hogy széles körben ismertté tegye rendezvényeit, ezért a városi önkormányzattal közösen felmérést készítettek a lakosság körében, hogy az igényekhez igazodva alakítsák stratégiájukat. Bordás Beáta művészettörténész, muzeológus – aki közel öt évig a kolozsvári Művészeti Múzeum munkatársa volt –, a felmérés kapcsán elmondta, az intézmények közti szorosabb együttműködésen kívül ugyanolyan fontos, hogy rendezvényeikkel minél több társadalmi réteget, korcsoportot, különböző szociális helyzetű embereket elérjenek. Hangsúlyozta,
Az Eműk kiállításai tulajdonképpen mindenkit szeretnének megszólítani, de az emberek gyakran vonakodnak, félnek betérni az intézménybe, mert azt hiszik, hogy az alkotások csak egy szűk réteget céloznak meg, csak ők érthetik, élvezhetik – mondta el az új igazgató. Hozzátette, tény, hogy sokszor hasznos tud lenni egy kevés alapismeret, háttérismeret, de ezek nélkül is élmény lehet a galérialátogatás.
– mondta el.
Az új vezető szerint elődje, Vécsi Nagy Zoltán nagyon jól megalapozta az intézmény működését, ám vannak olyan tevékenységi körök, ahol van még tenni-, fejlesztenivaló. „Szeretnénk szervesen beilleszkedni a város kulturális kínálatába, másrészt szeretnénk élményt nyújtani” – fogalmazta meg a művészettörténész.
A foglalkozások keretében rajzolnának, szobrászkodnának a gyerekek, ezáltal a fiatalokat hozzászoktatnák a „térhez”, a kiállítótérhez, a kiállításokhoz, az alkotásokhoz. Bevezetnének olyan tevékenységeket is, melyekre az iskolai keretek között nincsen lehetőség, például különböző festészeti, grafikai technikák kipróbálását – mondta el Bordás.
Az intézménynek még nincs külön múzeumpedagógiára szakosodott alkalmazottja, a tevékenységeik egyelőre külsős segítséggel történnek. A gyerekfoglalkozások korosztályra lebontva zajlanak, 4–7, 7–10 éveseket céloznak meg elsősorban, de reményeik szerint ősztől a tinédzsereket is megcélozhatják – mondta el az új igazgató.
A jövőbeli tervek kapcsán Bordás Beáta azt is felvázolta, hogy szeretnék követni az intézményben eddig kialakult irányvonalat és kiállításpolitikát, azaz életmű-kiállításokat, illetve olyan tárlatokat szerveznek továbbra is, amelyeken bemutatják gyűjteményük bővülését.
Ezenkívül tervben van, hogy egy-egy gyűjteményt, művésztelepet mutassanak be – mesélt az Eműk terveiről Bordás. Idén indul egy triennálé első kiadása Ösztön címmel, amelyen Erdélyből elszármazott, 50 év alatti fiatal művészek mutatkozhatnak be.
Az Eműk megalakulása óta többször felmerült a gondolat, hogy az intézménynek legyen egy állandó kiállítása, ám ez jelen körülmények között, elsősorban helyszűke miatt nem megvalósítható – mondta el Bordás Beáta. Hozzátette, ennek hiányát két-három évente megrendezendő gyűjteményes kiállításokkal lehetne pótolni, melyeken bemutatnák az intézmény újabb, fontosabb szerzeményeit is.
„Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a kiállítások rendezésének ütemét, irányvonalát Vécsi Nagy Zoltán már kialakította, az alapozás megtörtént, és a gyűjtemény is fejlődik, bővül. Eddig helyi viszonylatban épülgettünk, de most elérkeztünk oda, hogy a kialakult gyűjteményt, intézményt jobban bemutassuk, láthatóvá tegyük Erdélyben és Magyarországon is, ismerjék Budapesten és Bukarestben is” – mondta el az új vezető.
Meglátása szerint meglepően kevesen ismerik Kolozsváron, Temesváron vagy akár a közeli Brassóban az Eműköt annak ellenére, hogy nem helyi intézményként jött létre, hanem az egész Románia területéről gyűjt alkotásokat.
Az Eműk új vezetője arculatváltást tervez, a városban szeretnék jobban kihasználni a hirdetőfelületeket és más marketinglehetőségeket.
Bordás Beáta elmondta, a kolozsvári művészeti múzeumnál töltött éveit hasznos tapasztalatnak érzi, legfőképpen azért, mert az intézményi munka különböző lépéseit kipróbálhatta, így gyakorlatból tudja, mit jelent egy kiállítás megszervezése vagy a katalógusok előkészítése. Másfelől pedig a múzeumi évek alatt kiépített kapcsolati háló a jövőben még az Eműk hasznos segítségére lehet.
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
szóljon hozzá!