Scurtu Dávid (Csongor) és Kocsis Anna (Tünde) a nagyváradi Szigligeti Színház évadnyitó előadásában
Fotó: Szigligeti Színház
Túlzottan elfilozofálta Vörösmarty Csongor és Tündéjét Anca Bradu rendező, aki a nagyváradi Szigligeti Színház társulatával állította színpadra a szerelem kereséséről és megtalálásáról szóló darabot, így az előadás sok kívánnivalót hagyott maga után. A váradi társulat a hétvégi premierrel nyitotta évadát.
2021. október 04., 10:182021. október 04., 10:18
Ahogy a legrutinosabb háziasszony is hiába híres a nagyon komplikált, új receptek telibe találásáról, előfordulhat valami miatt, hogy épp a nevéhez fűződő rakott krumpli úgy odakozmál, mint még soha. A vendégeknek pedig meg kell elégedniük a szalonnás tojás feltéttel tálalt konzervlecsóval, merthogy… A magyarázkodásra már úgysem figyel senki. Hasonlóképpen jártunk mi, nézők is a nagyváradi Szigligeti Színház évadkezdő bemutatójával, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével.
A nagyváradi színház előszeretettel tér vissza a darabhoz, feltehetőleg, mert az előző előadás óta felcseperedett nemzedék is szívesen vesz némi költői útmutatást a szerelemkeresés fortélyaihoz. Kár, hogy az épp most elszerelmesedőknek saját ötleteikre kell hagyatkozniuk, mivel a rendező, Anca Bradu úgy elfilozofálta Csongor és Tünde sztoriját, hogy a készülő „finom falatnak” csak a sütőből áradó füstje jutott a vendégeknek.
Ez sajnos szó szerint igaz, mivel a legalább három évtizede divatba jött „színpadfüstölés” most is állandóan, minden funkció nélkül működött, a maszkban ülő nézők meg fulladozhattak a közéjük gomolygó füstben. De ha csak ennyi lett volna a baj, nem számítana, ám az egyébként nagyon egyszerű felépítésű darab meg nem értése már sokkal szánalmasabb.
Csongor a szerelmet keresi, a három vándornak viszont megvan a maga filozófiája, aminek életüket szentelik: a Kalmár (Kiss Csaba) a pénz, a Fejedelem (Dimény Levente) a hatalom, a Tudós (Szabó Eduárd) pedig a tudomány bűvöletében él. Mindhárman csalódnak ideáljukban, Csongor viszont megtalálja a szerelmet, épp a keresett, vágyott személyben. Íme, a szerelmes Vörösmarty önigazolása.
Ha a rendezőnő bevallotta, hogy a román fordítás előtt nem ismerte a darabot, akkor az immár középkorú, boldogságát megtalált Vörösmarty életcélját kimondó versét, a Gondolatok a könyvtárban címűt sem ismeri, holott abban már nem a szerelemben, hanem a közösségi cselekedetekben határozza meg „dolgát a világon”, amikor a költői kérdések sorát az utolsó „Mi dolgunk a világon?” kérdésre adott felelettel zárja, mondván: „küzdeni / Erőnk szerint a legnemesbekért. / Előttünk egy nemzetnek sorsa áll, / Ha azt kivíttuk a mély süllyedésből/ S a szellemharcok tiszta sugaránál / Olyan magasra tettük, mint lehet, / Mondhatjuk, térvén őseink porához: / Köszönjük, élet! áldomásidat, / Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
A két fiatal főszereplő, Scurtu Dávid és Kocsis Anna sem érezték kényelmesen magukat a szerepükben, illetve a szövegben szereplő kerttől nagyon eltérő, világítótoronyra emlékeztető építmény tövében, a kettős lejtőn, Maria Miu díszlet- és jelmeztervező munkájában. A Balga-Ilma segédpáros (Sebestyén Hunor és Gajai Ágnes) sem találtak kellőképpen magukra, túlzottan sok burleszk-jelenetet vittek a játékba.
A három ördögfióka (Trabalka Cecília, Tőtős Ádám és Szotyori József) abszolút főszereplőként hangoskodtak, a vígoperaszerű vége-hossza nincs dalbetétek (Ovidiu Iloc szerzeményei) pedig fölöslegesen húzták el a játékidőt, és lassították le a pergőnek amúgy sem mondható ritmust. Nem tudni, a továbbiakban hogy alakul az idei évad, de ez a furcsa, eltorzított, „modernizált” (?!) előadás nem sok jót ígér. Reménykedjünk, hátha végül kellemesen csalódunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!