Az egységes csapatjátéknak is köszönhető a debreceni színház Macskajáték című előadásának sikere
Fotó: debreceni Csokonai Színház
„Ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna” – írta Örkény István Macskajáték című darabjáról. Az emberi kapcsolatok gubancait boncolgató darabot a debreceni Csokonai Színház társulata előadásában, Szabó K. István rendezésében láthatta a nagyváradi közönség a hét végén.
2020. január 20., 09:422020. január 20., 09:42
2020. január 20., 09:442020. január 20., 09:44
Nemcsak magyar, de világirodalmi szinten is kevesen ismerik olyan jól, mint Örkény István, legapróbb részleteiben a mindennapi életet, az emberi kapcsolatok összes gubancát, illetve adják vissza az élet szolgáltatta leckéket olyan tömören, de közérthetően, mint ő, saját kitalálású műfajában, a néhány mondatos egyperces novellákban, illetve két legismertebb, a nagyvilág színpadjain is játszott drámai alkotásában, a Tóték és a Macskajáték darabokban. A debreceni Csokonai Színház ez utóbbival örvendeztette meg a nagyváradi közönséget a hétvégén két előadás erejéig.
A szerzői utasítás szerint „ezt a darabot úgy kell eljátszani, mintha egyetlen mondat volna. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást. Nem tűr semmiféle lelassulást, megállást vagy színváltozást, hiszen elejétől a végéig nem más, mint zaklatott lelkű hősnőjének, Orbánnénak egyre zaklatottabb és feszültebb vitája önmagával, a nővérével, az egész világgal. Minden színhely elejétől fogva a színpadon van. Ez teszi lehetővé, hogy a folyamatosságot ne szakítsa meg semmi, s a darab hősnője úgy sétálhasson át egyik képből a másikba, hogy még a beszédét se legyen kénytelen megszakítani.” Szabó K. István rendező, aki sok emlékezetes előadást vitt színre, amikor a nagyváradi színház művészeti vezetője volt, követte Örkény utasításait, ezúttal is tökéletes munkát végezett.
A rendező vezényletével ezt valósítják meg a debreceni művészek, a Horațiu Mihaiu díszlettervező otthonos mozgást biztosító színpadképének is köszönhetően. A külső történet, melynek megfogalmazásával indítja Örkény a darab kisregényváltozatát, egyszerű képletre épül: „mindnyájan akarunk egymástól valamit. Csak az öregektől nem akar már senki semmit. De ha az öregek akarnak egymástól valamit, azon mi nevetünk.” Ez a darab lényege, az öregek valamit akarása egymástól.
Középpontban a két Szkalla lány áll, Orbánné (Ráckevei Anna) és nővére, Giza (Kubik Anna), akik egymás kiegészítő ellentétei, más szóval két egységből összeálló karakter.
Az Orbánné–Egérke (Majzik Edit) páros is ezt a kiegészítő egybefonódást bizonyítja, azt, hogy a gyengének hitt sokszor erősebb a mindig nagy hangon erőset felmutatónál. Az Orbánné lelki összeomlását okozó Viktor (Jámbor József) és Paula (Oláh Zsuzsa) nem a klasszikus értelemben vett intrikusok, csupán az emberi tulajdonságoknak egy kissé más szemszögből nézett vetületét képviselik, az önző, mások érzelmeit nemcsak figyelmen kívül hagyó, de az átverésig elmenő, jól ismert karaktereket.
Az eddig látott számos Macskajáték-változat alapján állítom, hogy a szerző által sugallt Viktor-figurát leghitelesebben Jámbor József formálta meg. A főszereplő kvintett mellett megjelenik az Orbánné bajaival csak felszínesen foglalkozó lánya és veje (Újhelyi Kinga és Vranyecz Artúr), illetve erősen idősödő fiát még mindig gyámolítandó gyerekként katonásan kezelő operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida (Miske László). Utóbbi három sem nevezhető intrikusnak, bár a lánya időnként nemcsak időt szakít anyjára, de arra is, hogy nagy-nénjének elpanaszolja az Orbánné lelki-szellemi állapotának gyengülését, Csermlényi Viktor édesanyja pedig a fiát óvja a szenvedélyes, indulatos Orbánnétól.
Örkény darabja maradandó sikerét a helytől és időtől független, az emberi jellemvonásokhoz kapcsolódó narratívájának köszönheti, illetve annak a más megoldáson töprengésnek, amit a didaktikusság kizárásával a nézőnek enged át szabadon a szerző. Feltálalja a lehetőséget, hogy hasonló alaphelyzetből kiindulva egészen másként oldódjék meg a konfliktus.
Miske László Jászai Mari-díjas színművész most a debreceni társulatnál játszik, korábban a nagyváradi színház színművésze volt. A Macskajáték hétvégi nagyváradi vendégjátékában az operaházi nagyasszony, Cs. Bruckner Adelaida szerepét játszotta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!