Imre Éva, Bodolai Balázs és Kali Andrea A félreértés című előadásban, amelynek szerda este tartják a premierjét
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
2024. május 08., 11:302024. május 08., 11:30
A rendező tizedik alkalommal dolgozik együtt a kolozsvári magyar társulattal, a nézők többet között olyan sikeres előadásokat láthattak tőle, mint a Doktor Faustus tragikus históriája Marlowe nyomán (UNITER-díj a legjobb rendezésért és a legjobb férfi főszereplőnek járó díj, amelyet Bogdán Zsolt kapott), vagy a Georg Büchner Woyzeck drámájából készült rendezését (UNITER-díj az év legjobb előadásáért).
Bodolai Balázs és Pethő Anikó az előadásban
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„A félreértésben az ragadott meg, hogy a görög tragédia hagyományát próbálja újjáéleszteni a modern korban, egy olyan világban, amely alapvetően a kereszténységre épül. Ez volt az ő kérdése, amelyre részben azt is válaszolta, hogy a tragédia teljes megújulása nem lehetséges, amíg a szellemi alapok keresztény alapokon nyugszanak. Ugyanakkor, a tragédia borzalom-eleme mégis fennmarad, ahogyan azt tapasztaljuk, és mai szinten is releváns” – mutatott rá a rendező. Hozzátette, a borzalom küszöbén állunk, mindenhol.
Adrian Damian, az előadás díszlettervezője elmondta, hogy mindig nagy örömmel tér vissza a Kolozsvári Állami Magyar Színházba, és hogy több lehetséges díszletterv is szóba került előkészületek során. „Úgy vélem, hogy az a változat, amelyet a színpadon látni fognak, az a hetedik vagy a nyolcadik javaslatom. Mindig magam előtt láttam, ahogyan minden egyes szoba a sötét térhez kapcsolódik, egy olyan térhez, amelyből hiányzik a nap és a tenger ígérete. Valahogy megpróbáltam keresni egy olyan teret, amiben benne van ez a nyomasztó hangulat, az a sötét atmoszféra, amiből hiányzik a napfény. Fontos megemlítenem, hogy amit látni fognak a színpadon, az nem jöhetett volna létre a produkciós csapat rendkívüli erőfeszítése nélkül” – mondta a díszlettervező. A bemutatót követően az előadást legközelebb május 10-én este 8 órától, illetve május 18-án szintén este 8 órától tekintheti meg a közönség, de a júniusban is műsoron szerepel.
Az előadás rendezője Mihai Măniuțiu, a produkció létrehozásában közreműködött továbbá Adrian Damian díszlettervező, Luiza Enescu jelmeztervező, valamint Mihai Dobre zeneszerző. A rendezőasszisztens Dávid Helga, míg a díszlettervező asszisztense Dariana Pau volt.
A félreértés bemutatójára a jegyek már elfogytak, a további előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online a huntheater.biletmaster.ro weboldalon.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!