Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa, Visky András, Diego de Brea, Gyarmati Kata és Imre Éva a Stuart Mária című előadás sajtótájékoztatóján
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története, az előadást Diego de Brea szlovéniai rendező állítja színpadra a kincses városban.
2024. április 03., 17:382024. április 03., 17:38
Elveszíthetjük-e vagy megőrizhetjük önmagunkat az átpolitizált társadalmakban, a politikai harcok közepette – többek közt ezeket a témákat közelíti meg a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciója, a Friedrich Schiller Stuart Mária című darabjából készült nagyszínpadi előadás, amelyet Diego de Brea szlovéniai rendező állít színpadra. A premiert szombaton tartják 19 órától, ezt követően április 7-én és 17-én is megtekintheti az előadást a közönség.
A bemutatót beharangozó szerdai sajtóbeszélgetésen az előadás rendezőjeként és díszlettervezőjeként Diego de Brea, valamint Gyarmati Kata dramaturg, Bocskai Gyopár jelmeztervező, a szereposztás tagjai közül a Stuart Mária skót királynőt alakító Imre Éva, az Erzsébet angol királynőt alakító Tőtszegi Zsuzsa, valamint Viola Gábor, Bodolai Balázs és Bíró József vett részt. Visky András, a színház művészeti igazgatója vezette a beszélgetést, mint fogalmazott,
„Fura aktualitást ad a történetnek az a felismerhető mintázat, amelyben két nő a közélet viharába kerül. Felmerül kérdésként ilyenkor, hogy az átpolitizált társadalomban megőrizheti-e önmagát az ember, és lehetséges-e, hogy ne mocskolódjon be” – mondta Visky András. Diego de Brea – akinek mondandóját a zentai dramaturg, Gyarmati Kata tolmácsolásában hallhatták magyarul a sajtó képviselői – többek közt arról beszélt, nagy mértékben foglalkoztatja őt az, hogy tulajdonképpen minden politikai történet mögött intim drámák állnak, amik nem jutnak a nagyközönség tudomására, mintegy a „színfalak” mögött zajlanak. „Az, amit a politikából mi látunk, mindig valaminek a következménye. Azért esett a választásom a Stuart Máriára, mert olyan darab, amelyben a két nő áll a középpontban a férfiak hálójában. A 16. századi történetben egy koholt politikai per kerül előtérbe, de ma is vannak ilyenek mindenhol.
Diego de Brea arról is beszélt, hogy az élet három legfontosabb kérdése kerül előtérbe a Schiller-drámában: a hit, a háború és a szerelem. „A történelemben megesett történetben a tragédia a fontos, a darabban pedig arra akarok rávilágítani, hogy Stuart Mária nem is annyira királynőként fontos itt, hanem emberként. Eszünkbe juthat ezen a ponton Navalnij (Alekszej Anatoljevics Navalnij politikus, orosz ellenzéki vezető, korrupcióellenes aktivista, Putyin fő orosz ellenfele volt, idén februárban hunyt el – szerk. megj.) tragédiája is mai párhuzamként: a tragédia alapja, hogy a hős küzd és találkozik sorsának ellenséges erőivel” – mondta Diego de Brea. Hozzátette, őt rendezőként ebben a darabban
Diego de Brea rendező, Gyarmati Kata dramaturg, valamint a Stuart Máriát alakító Imre Éva
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
„Az ember a Stuart Máriáéhoz hasonló helyzetben törékennyé, kicsivé, ugyanakkor nagyon erőssé is válik, hiszen az életünkért való harcban küzdünk a legerősebben. Ebben az előadásban az élet és halál határmezsgyéjének, az ismeretlennek az átlépése is érdekel, a határé, amit egyetlen élő sem ismer. Az ember a biztonságot keresi mindig, a kreativitás helyett a kényelmesebbet választja, holott amíg valaki ki nem terjeszti a szárnyait, addig nem tudhatja, milyen magasan képes repülni” – fogalmazott Diego de Brea. Kifejtette, az embernek könnyebb hazugságban élnie, semmint belépnie az ismeretlenbe. „Ahhoz, hogy az ismeretlenbe lépjünk, belső szenvedélyre és tudatos bátorságra van szükség.
Arról is szólt, hogy Stuart Mária történetében fontos, hogy a skót királynő meghal az igazságért, szabadságért, halála után pedig ikonná válik. Bocskai Gyopár az általa tervezett jelmezekkel kapcsolatban elmondta, letisztultak, nincsen bennük teatralitás. Tőtszegi Zsuzsa arról beszélt, hogy Erzsébet alakjának megformálása során „szembe kellett találkoznia önmagával”. Imre Éva azt mondta, reméli, sikerül neki nem királynőként, hanem emberként megformálni Stuart Mária alakját. „Fontos kérdés, hogy Mária meg tud-e maradni önmagaként, és hogy én emberként fel tudok-e nőni ennek az alaknak a megalkotásához” – mondta Imre Éva.
Bodolai Balázs, Bocskai Gyopár, Tőtszegi Zsuzsa és Visky András
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Imre Éva és Viola Gábor
Fotó: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház
Amint a rendező a műsorfüzetben olvasható interjúban fogalmazott, „Stuart Mária félelem és bátorság között ingadozva, szenvedélyen és a kétségbeesésen keresztül halad az elkerülhetetlen halál felé. Az Ég hallgat a hősünk felett, és nem hoz megváltást, a Föld pedig maga a pokol. Ez az állapot a hősben végtelen fájdalmat idéz elő, és megállíthatatlan harcra, küzdésre készteti. Kibírni a kibírhatatlant, túlélni a túlélhetetlent. Minél jobban vágyik a végre, az annál jobban távolodik. És a véggel nem jön el a vég. A vég nem kierőszakolható, de el sem kerülhető.”
A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.
Szatmárnémetiben vendégszerepel a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház koprodukciója, az Ifjú barbárok című előadás február 7-én – közölte a szatmári Harag György Társulat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!