Tar Mónika színművész egyszemélyes előadása Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Közelíteni szeretné a fiatal nemzedékekhez a ballada műfaját a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, amely Arany János balladái és népballadák összeállítása alapján mutatta be nemrég Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadását. Balázs Attila, a teátrum igazgatója a Krónikának kifejtette, az egyszemélyes produkcióban megjelenik számos, az emberi létezés fontos kérdéseit érintő tematika, például a férfi-nő viszony, a halál elfogadása, sőt a végzethez való bölcs viszonyulás.
2023. március 01., 08:472023. március 01., 08:47
Napnak húgával, ragyogó csillagval – ez a címe annak az előadásnak, amely Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Tar Mónika egyszemélyes előadását – amelyet Balázs Attila, a társulat igazgatója rendezett – az anyanyelv nemzetközi napja, február 21. alkalmából mutatták be, és a következő hetekben több ízben műsorára tűzi a színház.
„Tar Mónika színésznőnek még a pandémia előtt támadt az az ötlete, hogy balladákat jelenítsünk meg a színpadon, merthogy ez egyfajta hiány a palettán jelenleg. Sokféle előadásban halottunk már balladákat, de általában az úgynevezett pódiumműsorok keretébe. Az elképzelésünk az, hogy „lefordítsuk” a mai fiataloknak a ballada műfaját” – mondta el Balázs Attila.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
A temesvári magyar teátrum direktora lapunknak kifejtette, a ballada műfajától sokan idegenkednek, azért is, mert „szomorú”, ami a műfaj velejárója általában, de természetesen léteznek vígballadák is.
„Az a célunk, hogy különböző mai eszközökkel, animációval, zenével, koreográfiával, mozgással „lefordítsuk” a balladákat mai színházi nyelvezetre, és adaptáljuk. Érdekes, hogy a ballada műfaja alkalmas erre, úgymond engedékeny, nem annyira merev, mint ahogyan első látásra gondolnánk, mert nagyon drámai” – fejtette ki Balázs Attila. Hozzátette, nagyon sok lehetőséget rejteget, szabadságot ad az alkotóknak, hogy a balladai homályt ki lehessen tölteni. „Nagyon sok érdekes dologgal ki lehet »tölteni» ezt a fajta homályt.
Balázs Attila azt mondta, adja magát a ballada ehhez, de ugyanakkor ezeknek a színházi eszközöknek a párosítása is izgalmas, hozza ezt a fajta „maiságot”.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Arany János balladái, valamint népballadák is szerepelnek az előadásban. Balázs Attilát arról is kérdeztük, milyen szempontok szerint történt a válogatás. „Azt szerettük volna, hogy a válogatás széles skálát fedjen be, de nem is túl széleset, tehát egyfajta keresztmetszetét adjuk a balladáknak. Tematikák közül úgy válogattunk, hogy mi a balladákban kitapintható fontosabb téma itt ma nálunk. Bárki felállíthat fontossági sorrendet e tekintetben, mi azt szerettük volna, hogy az előadás legyen egy átfogó keresztmetszet” – fogalmazott Balázs Attila.
Ilyen a férfi-nő viszony, a halál elfogadásának témája, az a gondolat, hogy a halál az emberi élet része, ugyanakkor a végzet, tragédia elfogadásának témája, az ahhoz való bölcs viszonyulás.
A rendező azt is elmondta, a Napnak húgával, ragyogó csillagval című produkciót az elkövetkezőkben többször is műsorára tűzi a temesvári magyar társulat.
Nem hagyományos színházi közegben, hanem a temesvári Gyárvárosban vitte színre rendhagyó produkcióját a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. Az előadásról Borbély B. Emília színésznő beszélt a Krónikának.
Rendhagyó ősbemutatóval kezdi az évet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott című produkció Adrian Sitaru többszörösen díjazott film- és színházi rendező forgatókönyve nyomán készült, a produkciót ő rendezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!