Tar Mónika színművész egyszemélyes előadása Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Közelíteni szeretné a fiatal nemzedékekhez a ballada műfaját a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, amely Arany János balladái és népballadák összeállítása alapján mutatta be nemrég Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadását. Balázs Attila, a teátrum igazgatója a Krónikának kifejtette, az egyszemélyes produkcióban megjelenik számos, az emberi létezés fontos kérdéseit érintő tematika, például a férfi-nő viszony, a halál elfogadása, sőt a végzethez való bölcs viszonyulás.
2023. március 01., 08:472023. március 01., 08:47
Napnak húgával, ragyogó csillagval – ez a címe annak az előadásnak, amely Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Tar Mónika egyszemélyes előadását – amelyet Balázs Attila, a társulat igazgatója rendezett – az anyanyelv nemzetközi napja, február 21. alkalmából mutatták be, és a következő hetekben több ízben műsorára tűzi a színház.
„Tar Mónika színésznőnek még a pandémia előtt támadt az az ötlete, hogy balladákat jelenítsünk meg a színpadon, merthogy ez egyfajta hiány a palettán jelenleg. Sokféle előadásban halottunk már balladákat, de általában az úgynevezett pódiumműsorok keretébe. Az elképzelésünk az, hogy „lefordítsuk” a mai fiataloknak a ballada műfaját” – mondta el Balázs Attila.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
A temesvári magyar teátrum direktora lapunknak kifejtette, a ballada műfajától sokan idegenkednek, azért is, mert „szomorú”, ami a műfaj velejárója általában, de természetesen léteznek vígballadák is.
„Az a célunk, hogy különböző mai eszközökkel, animációval, zenével, koreográfiával, mozgással „lefordítsuk” a balladákat mai színházi nyelvezetre, és adaptáljuk. Érdekes, hogy a ballada műfaja alkalmas erre, úgymond engedékeny, nem annyira merev, mint ahogyan első látásra gondolnánk, mert nagyon drámai” – fejtette ki Balázs Attila. Hozzátette, nagyon sok lehetőséget rejteget, szabadságot ad az alkotóknak, hogy a balladai homályt ki lehessen tölteni. „Nagyon sok érdekes dologgal ki lehet »tölteni» ezt a fajta homályt.
Balázs Attila azt mondta, adja magát a ballada ehhez, de ugyanakkor ezeknek a színházi eszközöknek a párosítása is izgalmas, hozza ezt a fajta „maiságot”.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Arany János balladái, valamint népballadák is szerepelnek az előadásban. Balázs Attilát arról is kérdeztük, milyen szempontok szerint történt a válogatás. „Azt szerettük volna, hogy a válogatás széles skálát fedjen be, de nem is túl széleset, tehát egyfajta keresztmetszetét adjuk a balladáknak. Tematikák közül úgy válogattunk, hogy mi a balladákban kitapintható fontosabb téma itt ma nálunk. Bárki felállíthat fontossági sorrendet e tekintetben, mi azt szerettük volna, hogy az előadás legyen egy átfogó keresztmetszet” – fogalmazott Balázs Attila.
Ilyen a férfi-nő viszony, a halál elfogadásának témája, az a gondolat, hogy a halál az emberi élet része, ugyanakkor a végzet, tragédia elfogadásának témája, az ahhoz való bölcs viszonyulás.
A rendező azt is elmondta, a Napnak húgával, ragyogó csillagval című produkciót az elkövetkezőkben többször is műsorára tűzi a temesvári magyar társulat.
Nem hagyományos színházi közegben, hanem a temesvári Gyárvárosban vitte színre rendhagyó produkcióját a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. Az előadásról Borbély B. Emília színésznő beszélt a Krónikának.
Rendhagyó ősbemutatóval kezdi az évet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott című produkció Adrian Sitaru többszörösen díjazott film- és színházi rendező forgatókönyve nyomán készült, a produkciót ő rendezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!