Tar Mónika színművész egyszemélyes előadása Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Közelíteni szeretné a fiatal nemzedékekhez a ballada műfaját a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, amely Arany János balladái és népballadák összeállítása alapján mutatta be nemrég Napnak húgával, ragyogó csillagval című előadását. Balázs Attila, a teátrum igazgatója a Krónikának kifejtette, az egyszemélyes produkcióban megjelenik számos, az emberi létezés fontos kérdéseit érintő tematika, például a férfi-nő viszony, a halál elfogadása, sőt a végzethez való bölcs viszonyulás.
2023. március 01., 08:472023. március 01., 08:47
Napnak húgával, ragyogó csillagval – ez a címe annak az előadásnak, amely Arany János balladái és népballadák alapján készült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban. Tar Mónika egyszemélyes előadását – amelyet Balázs Attila, a társulat igazgatója rendezett – az anyanyelv nemzetközi napja, február 21. alkalmából mutatták be, és a következő hetekben több ízben műsorára tűzi a színház.
„Tar Mónika színésznőnek még a pandémia előtt támadt az az ötlete, hogy balladákat jelenítsünk meg a színpadon, merthogy ez egyfajta hiány a palettán jelenleg. Sokféle előadásban halottunk már balladákat, de általában az úgynevezett pódiumműsorok keretébe. Az elképzelésünk az, hogy „lefordítsuk” a mai fiataloknak a ballada műfaját” – mondta el Balázs Attila.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
A temesvári magyar teátrum direktora lapunknak kifejtette, a ballada műfajától sokan idegenkednek, azért is, mert „szomorú”, ami a műfaj velejárója általában, de természetesen léteznek vígballadák is.
„Az a célunk, hogy különböző mai eszközökkel, animációval, zenével, koreográfiával, mozgással „lefordítsuk” a balladákat mai színházi nyelvezetre, és adaptáljuk. Érdekes, hogy a ballada műfaja alkalmas erre, úgymond engedékeny, nem annyira merev, mint ahogyan első látásra gondolnánk, mert nagyon drámai” – fejtette ki Balázs Attila. Hozzátette, nagyon sok lehetőséget rejteget, szabadságot ad az alkotóknak, hogy a balladai homályt ki lehessen tölteni. „Nagyon sok érdekes dologgal ki lehet »tölteni» ezt a fajta homályt.
Balázs Attila azt mondta, adja magát a ballada ehhez, de ugyanakkor ezeknek a színházi eszközöknek a párosítása is izgalmas, hozza ezt a fajta „maiságot”.
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház/Facebook
Arany János balladái, valamint népballadák is szerepelnek az előadásban. Balázs Attilát arról is kérdeztük, milyen szempontok szerint történt a válogatás. „Azt szerettük volna, hogy a válogatás széles skálát fedjen be, de nem is túl széleset, tehát egyfajta keresztmetszetét adjuk a balladáknak. Tematikák közül úgy válogattunk, hogy mi a balladákban kitapintható fontosabb téma itt ma nálunk. Bárki felállíthat fontossági sorrendet e tekintetben, mi azt szerettük volna, hogy az előadás legyen egy átfogó keresztmetszet” – fogalmazott Balázs Attila.
Ilyen a férfi-nő viszony, a halál elfogadásának témája, az a gondolat, hogy a halál az emberi élet része, ugyanakkor a végzet, tragédia elfogadásának témája, az ahhoz való bölcs viszonyulás.
A rendező azt is elmondta, a Napnak húgával, ragyogó csillagval című produkciót az elkövetkezőkben többször is műsorára tűzi a temesvári magyar társulat.
Nem hagyományos színházi közegben, hanem a temesvári Gyárvárosban vitte színre rendhagyó produkcióját a Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata. Az előadásról Borbély B. Emília színésznő beszélt a Krónikának.
Rendhagyó ősbemutatóval kezdi az évet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Az ember, aki csak azt tudta mondani, amit olvasott című produkció Adrian Sitaru többszörösen díjazott film- és színházi rendező forgatókönyve nyomán készült, a produkciót ő rendezte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!