Székelyföld-díjasok. Csikány Tamás budapesti hadtörténész és Dimény H. Árpád csernátoni költő
Fotó: Léstyán Csaba/Székelyföld folyóirat
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy kötet előtt álló fiatal tehetség: ők kapták a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat díjait. Zsidó Ferenc főszerkesztővel az elismerésekkel kapcsolatos hozadékokról beszélgettünk.
2026. október 19., 19:302026. október 19., 19:30
Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője szerint a szerkesztőség által évente odaítélt díjak tulajdonképpen nemcsak elismerések, hanem kötelékeket is jelentenek is: összekötik a szerzőket az olvasókkal. A csíkszeredai kulturális folyóirat október 16-án huszonkilencedik alkalommal adta át díjait, következetesen ragaszkodva ahhoz a koncepcióhoz, hogy gesztusértékkel jutalmazza azokat a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz, és az elmúlt években, kiemelten a legutóbbiban hozzájárultak színvonalának emeléséhez. A díjátadón Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről Percze László konzul köszöntőjében kiemelte: a Székelyföld fix pont a változó világban, értékteremtő, értékmegtartó tevékenységének pedig egyik csúcspontja a minden évben megtartott díjátadó.
A csíkszeredai kulturális folyóirat következetesen ragaszkodik ahhoz a koncepcióhoz, hogy gesztusértékkel jutalmazza a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz
Fotó: Léstyán Csaba/Székelyföld folyóirat
A lap hagyományaihoz híven idén is két Székelyföld-díjat osztottak ki: Csikány Tamás budapesti hadtörténészt Magyarosi Sándor szerkesztő, Dimény H. Árpád csernátoni költőt Zsidó Ferenc főszerkesztő laudálta.
Idén két nagyon fontos tanulmányt is közölt tőle a Székelyföld ebben a témában: A csíki határőrezred az 1809. évi háborúban, valamint A háromszéki határőrök 1805-ös hadinaplója címűeket. Elsősorban ezekért érdemelte ki a Székelyföld-díjat” – mondta el lapunknak Zsidó Ferenc.
Dimény H. Árpád esetében a díj egy hosszabb út állomása: a csernátoni költőnek a Székelyföld szerkesztősége 2014-ben Szabó Gyula-emlékdíjat adományozott. A főszerkesztő elmondta,
Hozzátette: a szerkesztőség örül Csikány Tamás szellemi közelségének, aki már a következő tanulmányán dolgozik a Székelyföld számára.
Dimény H. Árpád csernátoni költő és Zsidó Ferenc főszerkesztő
Fotó: Léstyán Csaba/Székelyföld folyóirat
Az írót a színházszerető közönség elsősorban drámaíróként, dramaturgként ismeri, erdélyi kötődése pedig a napokban is megmutatkozott: a Kolozsvári Állami Magyar Színházban az elmúlt hétvégén mutatták be a Gogol Holt lelkek című művén alapuló előadást, amelynek szövegéből a drámát Szakonyi Károly írta.
Arra a kérdésünkre, milyen szellemi szálak fűzik az írót a Székelyföldhöz, Zsidó Ferenc elmondta: Szakonyi Károly nagyszerű elbeszélést közölt Baleset címmel a folyóirat júliusi számában, elsődlegesen ezzel érdemelte ki a Bicska-díjat, de korábban is volt már a lap szerzője.
Szereti a székelyeket, hiszen maga is az, ugyanakkor rühelli a melldöngető székelykedést, aminek manapság van egy divatja, álromantikája – ezt kívánja leleplezni újonnan megjelent regényében Zsidó Ferenc író, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője.
Jövőre kötettel is jelentkezik. Bízunk benne, hogy a tőlünk most megkapott Szabó Gyula-emlékdíj megkönnyíti a startolást” – mondta a főszerkesztő.
Szélyes-Pál Dániel székelyudvarhelyi származású, jelenleg Kolozsváron élő költő, Zsidó Ferenc, Fekete Vince
Fotó: Léstyán Csaba/Székelyföld folyóirat
Arra a kérdésre, hogy közel három évtized távlatából melyek az elismerések legfőbb hozadékai, és hogyan gyümölcsöznek azok a szellemi életben, Zsidó Ferenc kifejtette: a díj összeköti a szerzőket az olvasókkal, ugyanakkor gesztus a szerkesztőség részéről.
„Úgy látjuk, hogy díjainkat örömmel fogadják a szerzők, és meg is hálálják: további publikációkkal. Mindez megerősít minket is, a szerkesztőséget, hogy kell és lehet irodalmat és tudományt művelni a székely végeken” – összegzett a főszerkesztő.
A székelység szempontjából is fontos, Az örök székely című regénnyel jelentkezett a kolozsvári születésű, Magyarországon élő Magyary Ágnes, ezért idén az elismerés történetében az első nőként kapja meg a Székely Bicskarend-díját.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!