A Székelyföld kulturális havilap immár 27. alkalommal fogja átadni ünnepélyes keretek között az elismeréseit
Fotó: Székelyföld folyóirat
A székelység szempontjából is fontos, Az örök székely című regénnyel jelentkezett a kolozsvári születésű, Magyarországon élő Magyary Ágnes, ezért idén az elismerés történetében az első nőként kapja meg a Székelyföld kulturális havilap Székely Bicskarend-díját. Az október 11-én átadandó díjakról Zsidó Ferenc írót, a folyóirat főszerkesztőjét, arról, hogy miként fogadja az elismerést, Magyary Ágnest kérdeztük.
2024. október 09., 19:022024. október 09., 19:02
2024. október 09., 19:152024. október 09., 19:15
Október 11-én adja át a idei díjait Csíkszeredában a Székelyföld kulturális havilap szerkesztősége. Az immár 27 éve megjelenő folyóirat főszerkesztőjét, Zsidó Ferenc írót, kritikust többek közt arról kérdeztük, mi a fő mozgatórugója annak, hogy a Székelyföld szerkesztősége fontosnak tartja kitüntetni évről-évre a lap hasábjain publikáló szerzőket. „Huszonhetedik alkalommal adjuk át a Székelyföld-díjakat, ez is jelzi azt a következetesen felvállalt koncepciót, hogy gesztusértékkel jutalmazzuk azokat a szerzőket, akik szorosabban kötődnek a laphoz, akik az elmúlt években, kiemelten a legutóbbiban is nívós írásokat közöltek nálunk” – mondta el a főszerkesztő.
Magyary Ágnes Az örök székely című regényéért kapja meg a Székely Bicskarend-díjat a folyóirat szerkesztőségétől
Fotó: Magyary Ágnes archívuma
Idén a Székely Bicskarend-díj odaítélése eltér a hagyományostól, ugyanis nem férfiszerző, hanem Magyary Ágnes kolozsvári születésű, Magyarországon élő és alkotó prózaírónak ítélte oda a szerkesztőség. Zsidó Ferenctől megkérdeztük, miért esett Magyary Ágnesre a választásuk, illetve a többi díjazott esetében is fejtse ki az indoklást.
(Az örök székely, Magvető Kiadó, 2024.) jelentkezett, ami abszolút indokolttá tette, hogy ő kapja idén ezt a díjat” – fejtette ki Zsidó Ferenc. Magyary Ágnes megkeresésünkre azt mondta, nagy öröm és megtiszteltetés számára, hogy Az örök székely című regényével első nőként kaphatja meg a Bicskarend-díjat a Székelyföld irodalmi laptól.
Zsidó Ferenc, a Székelyföld kulturális havilap főszerkesztője
Fotó: Székelyföld folyóirat
„A regényem egyik fontos helyszíne Székelydálya, ahol gyerekkoromban sok nyarat töltöttem kolozsvári kislányként a nagymamámnál, és bár már Budapesten élek sok évtizede,
Zsidó Ferenc arról is beszélt, hogy ami a Székelyföld-díjasokat illeti: idén Kristó Tibor csíkszeredai költő öregkori lírai „másodvirágzását” és Cserey Zoltán sepsiszentgyörgyi történész életművét ismerik el.
Fotó: Székelyföld folyóirat
A folyóirat elismeréseit az utóbbi években-évtizedekben erdélyi és magyarországi szerzők is kapták már. Zsidó Ferencet arra kértük, hogy készítsen kis statisztikát „madártávlatból”, milyen arányban kapták erdélyiek/székelyföldiek és milyen arányban magyarországiak. Arra is kértük, mondja el, mik a szerkesztőség fő szempontjai a díj odaítélésekor. „Évente két Székelyföld-díjat adunk át, ezenkívül egy Bicskarend-díjat és egy Szabó Gyula-emlékdíjat. Az egyik Székelyföld-díj mindig irodalmi, a másikkal – vetésforgóban – néprajzosok, illetve történészek munkásságát ismerjük el. A Székelyföld-díjasok nagyobb része erdélyi/székelyföldi, ez az a díj, amellyel elsődlegesen szűkebb pátriánk szerzőit jutalmaztuk/jutalmazzuk” – fejtette ki Zsidó Ferenc.
„Nem tudom mindet felsorolni, a teljes lista a szerkesztőség falán van, érdemes ellátogatni hozzánk, megtekinteni. De magyarországi szerző is van köztük is, elég, ha csak Halász Péter néprajzkutatót, Láng Gusztáv erdélyi származású, Magyarországon élő irodalomtörténészt, vagy Romsics Ignác történészt említem. Ezzel szemben a Székely Bicskarend-díjat – amelyet 2004 óta adunk át – kimondottan nem erdélyi, hanem elsősorban magyarországi szerzők kaphatják meg, olyanok, akik számos szállal kötődnek a Székelyföldhöz. A laphoz és a régióhoz is. A díjazottakat ezzel a gesztussal egy kicsit tiszteletbeli székelyekké avatjuk” – fejtette ki a főszerkesztő. Mint mondta, a teljes listát itt sem sorolná, de Buda Ferenctől Háy Jánoson át Darvasi Lászlóig sokan megkapták már, és amint tudja, boldog tulajdonosai most is bicskájuknak.
Fotó: Székelyföld folyóirat
Olyan – jellemzően székelyföldi – szárnypróbálgató tehetségeket próbálunk „felfedezni” és e díj által megerősíteni, akikben látjuk a potenciált a folytatásra. Idén Horváth Szekeres István csíkszeredai prózaíró a kiszemeltünk” – mondta el Zsidó Ferenc.
A Székelyföld folyóirat megalakulásának 25. évfordulóját ünneplik október 21-én, pénteken a csíkszeredai szerkesztőségben. A rendezvényen bemutatják a jubileumi lapszámot, plakátkiállítás nyílik és átadják a Székelyföld-díjakat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ádám Gyula grafikus, fotóművész Két világ emberei című fotókiállítását nyitják meg január 29-én, csütörtökön 18 órától a sepsiszentgyörgyi Lábasházban.
A magyar kormány meghirdette a Kós Károly Program 2026. évi pályázatát, melyet a Kárpát-medence területén működő tájházak támogatására indítottak el.
Harsányi Attila színművész, a Miskolci Nemzeti Színház és az Aradi Kamaraszínház tagja, illetve Kurunczi Ferenc informatikai mérnök, amatőr fotós, az aradi magyar épített örökség megörökítője, a közösségi élet képes krónikása vehette át az elismerést.
Pataki Adorján operaénekes, Borsodi L. László költő, kritikus, Egri István képzőművész, restaurátor és Szenkovics Enikő műfordító kapta meg az idén az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Máramarosszigeten a közösségért munkálkodók kaptak elismerést a magyar kultúra napján – jelentette be csütörtökön az RMDSZ Máramaros megyei szervezete.
Laczkó Vass Róbertet, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészét nemcsak a színház és a Kolozsvári Magyar Opera színpadáról ismerheti a kultúrafogyasztó erdélyi közönség: a zene, az irodalom és a fotóművészet terén is jeleskedik.
A nagymúltú aradi Kölcsey Egyesület több mint húsz éve alapította a kitüntetést. A Magyar Kultúra Napja idei programját január 26-án, hétfőn tartják Aradon, a díjátadó után a békéscsabai Jókai Színház előadását láthatják az érdeklődők.
Ütő Gusztáv képzőművész, akcióművész, egyetemi tanár és Vinczeffy László képzőművész, képrestaurátor kapja idén a Háromszék kultúrájáért díjat, melyet január 22-én, a magyar kultúra napján adnak át Sepsiszentgyörgyön.
A magyar kultúra napja alkalmából a bukaresti Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ idén is gazdag programsorozattal várja az érdeklődőket. A rendezvények célja, hogy erősítsék a magyar–román kulturális párbeszédet.
Az előbemutató után a nagyközönség is láthatja a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legújabb produkcióját: Örkény István Tóték című darabját Horváth Hunor vitte színre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!