
Fotó: A szerző felvétele
2008. július 23., 00:002008. július 23., 00:00
Ez volt a legközönségbarátabb fesztivál azok közül, ahol valaha megfordultam. Egész Csehország területéről érkeznek a hátizsákos fiatalok, és fenntartanak egy nagy termet, ahol letehetik a csomagjaikat. Röviddel a vetítés megkezdése előtt megnyitják az ajtókat azok számára, akiknek nincs jegyük. Legkésőbb öt perccel a vetítés előtt el kell foglalnod a helyed, ha később mész, ne csodálkozz, ha már ülnek rajta. Sokan ücsörögnek a vetítőterem előtt a földön, és várják, hogy ingyen bemehessenek. Ezt is nagyon barátságosan csinálják: nem néznek furcsán azokra, akik nem szándékoznak jegyet venni. A közönség is lelkes és kitartó: meg is lepődtem, kétszer vetítették a filmem, másodszor délelőtt fél tizenegykor, és azt hittem, hogy ilyen „hajnali” időpontban senki sem lesz ott, de akkor is telt ház fogadott.
– Barhtalo! című filmje az East of the West kategóriában versenyzett, és kapott jelentős elismerést. Számos cikk és méltatás olvasható a díjazott filmről, egyik „magyar Boratoknak” titulálja a Barhtalo! hőseit. Mennyire boratosan kitalált figurák ők?
– A „boratság” egy jópofa vicc, szellemes cikkcímnek tartom, de közelebbről megnézve a filmbeli helyzeteket szembeötlők a két film közti különbségek. A Barhtalo! talán annyiban „boratos”, hogy ez is road-movie, a szereplők számukra ismeretlen tájakon utazgatnak, ahogy Borat és producere teszi, a Barhtalo!-ban viszont itt két erős személyiségről van szó, akik egyensúlyban vannak – nem egy főszereplő és a kísérője jelenik meg.
– A filmmel – mondhatni – sztárokat „kreált”: Lali és Lóri gyakran tűnnek fel fesztiválokon, újságokban, képregény készül a kalandjaikból… Hogy esett rájuk a választása?
– Régebbről ismertem őket, és két nagyon karizmatikus figuráról van szó, korábban is ilyenek voltak, de csak most váltak ismertebbé a sajtókampánynak köszönhetően. Nem sztárkreálásról van szó, hanem két kivételes figuráról, akik amúgy végigjátsszák az életet.
– Nemrég azt nyilatkozta, hogy Haklik Norbert Big Székely Só című regényét készül filmre vinni. Korábban is forgatott már irodalmi mű alapján?
– Ez az első irodalmi adaptációm. Nagyon jópofának tartottam Haklik regényét, és egyből úgy gondoltam, hogy ebben egy film van, legalábbis az alapötletében mindenképp. Az általam írt forgatókönyv csak nagy vonalakban tudja követni a regényt, mert tele van olyan részletekkel, amelyek nem alkalmasak a filmes megjelenítésre, hiszen teljesen másként néz az ember filmet, és másként olvas. Bár a film lényegesen eltér majd a regénytől, az alapötlet felismerhető lesz.
– Színészekkel vagy amatőrökkel fog dolgozni?
– Amatőr szereplőkkel mindenképp szeretnék dolgozni, de azt még nem döntöttem el, hogy a főszereplőket színészekre vagy tehetséges amatőrökre osztom.
– A regény Székelyszolyva lakóinak életébe enged betekintést: a Hollandiából hazatért fiatalember bekamerázza a falut és székely valóságshow-ként közvetíti az interneten, van szerelmi szál és üldözésjelenet is. A film mennyire követi majd a regény cselekményét? Például a kritikusok által gyakran bírált amerikai „utazás” megjelenik-e a vásznon?
– A regény a cselekmény előrehaladtával fokozatosan „száll el”, a forgatókönyv viszont úgy indul, mint a regény, de egyre földhözkötöttebbé és realistábbá válik. Most nyáron indulok el helyszíneket keresni, és igyekszem majd a helyszínből is inspirálódni, és olyan szereplőket találni, akik önmagukat játsszák. A Barhtalo! forgatásán például nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy először dolgoztam igazán együtt a színészeimmel, először tudtam hasznosítani azt, amit ők önmagukból hoznak. A filmnek valóban közös munkának kell lennie – a stáb alkot, és nem azért van ott, hogy a rendező rémálmait valósítsa meg.
– Mit tehet azért, hogy a filmet a könyvhöz hasonlóan ne érje olyan támadás, miszerint az egész csak bugyuta székelykedés, ráadásul egy kívülálló részéről, aki a székelyekről kialakult sztereotípiák alapján hoz létre egy művet?
– A forgatókönyvben alapvető változás lesz: nem big székely show, hanem big transsylvania show lesz, így szélesebb közönséghez tud szólni a film. Ha sikerül a sztereotípiákat úgy beépíteni és felhasználni, hogy magunkon röhögünk, akkor ez nem jelent gondot, a sztereotípia is lehet önmagán túlmutató kifejezőeszköz.
– A stáb beköltözik egy faluba, és a falu mindennapjait is rögzíti?
– Igen, így tervezem, de csak annyiban rögzítjük a mindennapokat, amennyiben azt a dramaturgiai felépítés megengedi. A helyi pletykákat és történeteket a forgatás előtt gyűjtöm össze, és már a forgatókönyvbe is beépítem őket.
– A szerzői jogok tekintetében lezárultak a tárgyalások, illetve a szerzőt bevonja-e a filmes munkába?
– Haklik Norbertet kerestem a szerzői jogok ügyében, de nem sikerült őt elérni, végül a producerem írt alá a szerzői jogokra vonatkozó szerződést a regény kiadójának, az Ulpius Háznak a vezetőjével, ugyanis minden jogot a kiadó birtokol. Korábban többen is érdeklődtek a könyv iránt, talán két másik producer is folytatott tárgyalásokat, de nem sikerült megegyezniük.
– A tervek szerint mikor kezdődne a forgatás?
– Tavasszal fogunk pályázni a filmtervvel, eddig nagyon elfoglalt voltam, most kezdem el írni a forgatókönyvet. Őszre el kell készülnie az első változatnak, azt továbbfejlesztjük, és ha már elég jónak találjuk, pályázni kezdünk vele.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.