Hirdetés

Big Transsylvania Show készül

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

A Karlovy Varyban díjazott Lakatos Róbert filmrendező a nagy múltú filmfesztiválon töltött napok hangulatáról és következő filmtervéről, egy regényadaptációról számolt be. – A Karlovy Vary fesztivál Kelet-Európa egyetlen A kategóriás filmfesztiválja, és az egyik legrégebbi is: idén negyvenharmadik alkalommal rendezték meg. Mitől különleges ez a filmes szemle? – Nagyon jó hangulatú fesztivál – azon kívül, hogy gyönyörű helyen zajlik, a szervezés is kifogástalan: gondoskodnak arról, hogy a vendégek jól érezzék magukat.

2008. július 23., 00:002008. július 23., 00:00

Ez volt a legközönségbarátabb fesztivál azok közül, ahol valaha megfordultam. Egész Csehország területéről érkeznek a hátizsákos fiatalok, és fenntartanak egy nagy termet, ahol letehetik a csomagjaikat. Röviddel a vetítés megkezdése előtt megnyitják az ajtókat azok számára, akiknek nincs jegyük. Legkésőbb öt perccel a vetítés előtt el kell foglalnod a helyed, ha később mész, ne csodálkozz, ha már ülnek rajta. Sokan ücsörögnek a vetítőterem előtt a földön, és várják, hogy ingyen bemehessenek. Ezt is nagyon barátságosan csinálják: nem néznek furcsán azokra, akik nem szándékoznak jegyet venni. A közönség is lelkes és kitartó: meg is lepődtem, kétszer vetítették a filmem, másodszor délelőtt fél tizenegykor, és azt hittem, hogy ilyen „hajnali” időpontban senki sem lesz ott, de akkor is telt ház fogadott.
– Barhtalo! című filmje az East of the West kategóriában versenyzett, és kapott jelentős elismerést. Számos cikk és méltatás olvasható a díjazott filmről, egyik „magyar Boratoknak” titulálja a Barhtalo! hőseit. Mennyire boratosan kitalált figurák ők?
– A „boratság” egy jópofa vicc, szellemes cikkcímnek tartom, de közelebbről megnézve a filmbeli helyzeteket szembeötlők a két film közti különbségek. A Barhtalo! talán annyiban „boratos”, hogy ez is road-movie, a szereplők számukra ismeretlen tájakon utazgatnak, ahogy Borat és producere teszi, a Barhtalo!-ban viszont itt két erős személyiségről van szó, akik egyensúlyban vannak – nem egy főszereplő és a kísérője jelenik meg.
– A filmmel – mondhatni – sztárokat „kreált”: Lali és Lóri gyakran tűnnek fel fesztiválokon, újságokban, képregény készül a kalandjaikból… Hogy esett rájuk a választása?
– Régebbről ismertem őket, és két nagyon karizmatikus figuráról van szó, korábban is ilyenek voltak, de csak most váltak ismertebbé a sajtókampánynak köszönhetően. Nem sztárkreálásról van szó, hanem két kivételes figuráról, akik amúgy végigjátsszák az életet.
– Nemrég azt nyilatkozta, hogy Haklik Norbert Big Székely Só című regényét készül filmre vinni. Korábban is forgatott már irodalmi mű alapján?
– Ez az első irodalmi adaptációm. Nagyon jópofának tartottam Haklik regényét, és egyből úgy gondoltam, hogy ebben egy film van, legalábbis az alapötletében mindenképp. Az általam írt forgatókönyv csak nagy vonalakban tudja követni a regényt, mert tele van olyan részletekkel, amelyek nem alkalmasak a filmes megjelenítésre, hiszen teljesen másként néz az ember filmet, és másként olvas. Bár a film lényegesen eltér majd a regénytől, az alapötlet felismerhető lesz.
– Színészekkel vagy amatőrökkel fog dolgozni?
– Amatőr szereplőkkel mindenképp szeretnék dolgozni, de azt még nem döntöttem el, hogy a főszereplőket színészekre vagy tehetséges amatőrökre osztom.
– A regény Székelyszolyva lakóinak életébe enged betekintést: a Hollandiából hazatért fiatalember bekamerázza a falut és székely valóságshow-ként közvetíti az interneten, van szerelmi szál és üldözésjelenet is. A film mennyire követi majd a regény cselekményét? Például a kritikusok által gyakran bírált amerikai „utazás” megjelenik-e a vásznon?
– A regény a cselekmény előrehaladtával fokozatosan „száll el”, a forgatókönyv viszont úgy indul, mint a regény, de egyre földhözkötöttebbé és realistábbá válik. Most nyáron indulok el helyszíneket keresni, és igyekszem majd a helyszínből is inspirálódni, és olyan szereplőket találni, akik önmagukat játsszák. A Barhtalo! forgatásán például nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy először dolgoztam igazán együtt a színészeimmel, először tudtam hasznosítani azt, amit ők önmagukból hoznak. A filmnek valóban közös munkának kell lennie – a stáb alkot, és nem azért van ott, hogy a rendező rémálmait valósítsa meg.
– Mit tehet azért, hogy a filmet a könyvhöz hasonlóan ne érje olyan támadás, miszerint az egész csak bugyuta székelykedés, ráadásul egy kívülálló részéről, aki a székelyekről kialakult sztereotípiák alapján hoz létre egy művet?
– A forgatókönyvben alapvető változás lesz: nem big székely show, hanem big transsylvania show lesz, így szélesebb közönséghez tud szólni a film. Ha sikerül a sztereotípiákat úgy beépíteni és felhasználni, hogy magunkon röhögünk, akkor ez nem jelent gondot, a sztereotípia is lehet önmagán túlmutató kifejezőeszköz.
– A stáb beköltözik egy faluba, és a falu mindennapjait is rögzíti?
– Igen, így tervezem, de csak annyiban rögzítjük a mindennapokat, amennyiben azt a dramaturgiai felépítés megengedi. A helyi pletykákat és történeteket a forgatás előtt gyűjtöm össze, és már a forgatókönyvbe is beépítem őket.
– A szerzői jogok tekintetében lezárultak a tárgyalások, illetve a szerzőt bevonja-e a filmes munkába?
– Haklik Norbertet kerestem a szerzői jogok ügyében, de nem sikerült őt elérni, végül a producerem írt alá a szerzői jogokra vonatkozó szerződést a regény kiadójának, az Ulpius Háznak a vezetőjével, ugyanis minden jogot a kiadó birtokol. Korábban többen is érdeklődtek a könyv iránt, talán két másik producer is folytatott tárgyalásokat, de nem sikerült megegyezniük.
– A tervek szerint mikor kezdődne a forgatás?
– Tavasszal fogunk pályázni a filmtervvel, eddig nagyon elfoglalt voltam, most kezdem el írni a forgatókönyvet. Őszre el kell készülnie az első változatnak, azt továbbfejlesztjük, és ha már elég jónak találjuk, pályázni kezdünk vele.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés