
Farkas Árpád Kossuth-díjas költő
2021. február 08., 16:282021. február 08., 16:28
Az addig rendben van, hogy „apáink hűlő, drága arcán járunk”, de hogy holnap-holnapután már a Farkas Árpádén is – na, ez most nagyon rosszul esik. Vagyunk egy páran, ’90 után induló költők, akiknek Farkas Árpád tényleg Apánk volt, Bátyánk volt, Testvérünk volt. Nekem meg aztán pláne: udvarhelyszéki volt, mint én, ugyanabban a középiskolában tanult, mint én... és lassan két éve, külső munkatársakként, szinte tőszomszédok voltunk a Székelyföld folyóirat impresszum-oldalán.
S ahogy a homoródalmási Szabó Gyula miatt néha fékezés nélkül suhantam át szülőfalumon, Lövétén, úgy Kolozsvárról jövet, Farkaslaka után bizony elég gyakran tértem le jobbra, a Nyikó mentére, csak és kizárólag a siménfalvi születésű Farkas Árpád miatt. (Sose mondtam ezt neki, de biztos vagyok benne, hogy Farkas Árpád ezt mondás nélkül is tudta. Megérzi-hiszi-tudja az ilyesmit az ember.) „Názáretből támadhat-é valami jó?” – kérdezi Nátánael János evangéliumában. Nos, számomra igenis támadt, például olyan Farkas Árpád-vers, mint a Porka havak:
Porka havak hulladoznak,
rehó reme róma,
öreg füvek fáradoznak
kimászni alóla.
Háromezer esztendeje
ugyanez a tél hull,
mégsem hinném, hogy az ember
végül belebénul.
Fölmorajló meleg testem
jégcsap szemek nézik.
Fut az idő, mint a hideg
a hátamon végig.
Lövétei Lázár László

Vasárnap este, életének 77. évében súlyos betegség után elhunyt Farkas Árpád Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Háromszék volt főszerkesztője – közölte hétfőn honlapján a napilap.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!