Hirdetés

Beszélgetés Pákh Imre mûgyûjtõvel, számos Munkácsy-kép tulajdonosával

A jövõ évben Erdélybe is eljut a nagy sikerû Munkácsy-képek Amerikából címû vándortárlat, a kiállítás májustól júliusig Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban kap helyet. A festmények nagy részét Pákh Imre, Amerikában élõ magyar üzletember magánygyûjteményének Munkácsy-kollekciója teszi ki. Pákh Imrét mûgyûjtõ szenvedélyérõl, a tárlat további sorsáról kérdeztük.

Gazda Árpád

2006. november 09., 00:002006. november 09., 00:00

„Én is Munkácson születtem”


– Mióta gyûjt festményeket, illetve mikor kezdett behatóan foglalkozni Munkácsy mûvészetével?
– A Szentpéterváron töltött egyetemi éveim alatt ismertem meg az orosz ikonfestészetet, ekkor kezdtem el régi orosz ikonokat gyûjteni. Munkácsy Mihály festményeivel a nyolcvanas évek végétõl foglalkozom. Az orosz ikonok után elõbb 16–18. századi olasz és holland festõk alkotásai, majd a 19. századi orosz képek kezdtek érdekelni. Így jutottam el a 19. századi magyar mûvészethez, ide tartozik Munkácsy mûvészete is. Õ azért is foglalkoztat, mert én is Munkácson születtem, otthon pedig volt egy Munkácsy-festményünk, amely nagyon a szívemhez nõtt. Véleményem szerint õ a legnagyobb magyar festõ, és szerencsés helyzetben vagyok, amiért megengedhettem magamnak, hogy néhány remek képet megvásároljak. De ma már inkább a 20. századi magyar mûvészet izgat: most az ebbõl a korból származó munkákat gyûjtöm aktívan.
– Hány Munkácsy-festmény található a gyûjteményében?
– Ez a szám állandóan változik. Mindig hozzávásárolok valamit, jelenleg körülbelül harmincöt alkotás van a tulajdonomban.
– Munkácsy-kollekcióját eddig több mint hétszázezren tekinthették meg az elmúlt két évben Magyarországon. Meglepte a hatalmas érdeklõdés?
– Mindenkit meglepett, ilyen rekordlátogatottságot eddig egyetlen kiállítás sem élvezett. Fõleg a fõvárosi kiállítás iránti érdeklõdés múlta felül az elvárásaimat, hiszen köztudott, hogy Budapesten világszerte ismert nagy mûvészek munkái is rendszeresen szerepelnek. Senki sem gondolta volna, hogy ilyen nagy „durranás” lesz a Munkácsy-kiállítás, és ezért is vittük tovább országszerte, mert van rá igény.
– Most Erdély következik, ahol szintén nagy érdeklõdéssel várják Munkácsy remekeit. Miért éppen Csíkszeredát választották az erdélyi városok közül?
– Többen felkerestek Erdélybõl, így Aradról is. Ez a város közel van Békéscsabához, a vándorkiállítás egyik korábbi helyszínéhez, ahová sokan átjártak Romániából. Azt válaszoltam, hogy ezzel nincs különösebb gond, szívesen kölcsönadom a képeimet, ha megfelelõ körülményeket biztosítanak. Ekkor jelentkezett Szemenkár Mátyásnál, a kollekció és a kiállítás magyarországi jogtulajdonosánál Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója, aki az intézmény és Csíkszereda önkormányzata nevében kért fel bennünket. Egy szempillantás alatt döntöttük el, hogy itt is bemutatjuk a híres festményeket. Számomra nagyon fontos volt a polgármesteri hivatal hozzáállása, hiszen hiába adom oda ingyen a festményeimet, ha nincsenek meg a feltételek. Egy ilyen kiállítás komoly kiadásokkal jár: a biztosítást ki kell fizetni, továbbá rengeteg pénzbe kerül a szállítás is, és a kötelezõ védelmi rendszer biztosítása. Mindezt egy múzeum nem engedheti meg magának, ez így van Magyarországon is. Más kérdés, hogy a bevételbõl könnyen lehet majd fedezni a költségeket, de ha az önkormányzat nem segít, akkor nincs kiállítás. Remélem, hogy az erdélyi tárlaton sikerül kiállítani az országban található aradi, bukaresti, marosvásárhelyi és kolozsvári Munkácsy-képeket is.
– Más határon túli településen is bemutatják a kollekciót?
– Egyelõre abban állapodtunk meg, hogy Csíkszeredából Munkácsra visszük a képeket, a Munkácsy-várba. Szívesen bemutatnám még Kassán is, amennyiben meghívnak, és megfelelõ körülményeket biztosítanak.
– Belátható idõn belül a képeket visszaszállítják Amerikába. Ezután lesz-e még lehetõsége a magyar közönségnek megtekinteni ezt a tárlatot?
– A kiállítás-sorozat valamikor 2008-ban ér véget, nem tudni pontosan, mikor, mert folyamatosan jelentkeznek más városok is. Addig tartom itt a festményeket, amíg jelentkezõk vannak, aztán hazamennek a képek. „Haza”, Amerikába. Mindenesetre nem hiszem, hogy a kiállítás azután még visszajöhetne Magyarországra, legalábbis belátható idõn belül nem.
– Mit vár az erdélyi kiállítástól?
– Nézze, én üzletember vagyok, nálam a számok beszélnek. Jó lenne, ha legalább százezren megtekintenék. Bár ez nagy szám: még Debrecenben is „csak” 80–85 ezer látogatója volt a vándorkiállításnak. Ha itt akár csak megközelítjük ezt a számot, nagy teljesítmény lesz.
– Hogyan sikerült ezeket a képeket összegyûjtenie, megvásárolnia?
– Mivel általában a múzeumok nem adnak el tulajdonukban lévõ festményeket, elsõsorban árveréseken és egyéni gyûjtõktõl vásároltam. Ahogyan Munkácsy Mihály egyre népszerûbb világszerte, úgy egyre drágábbak a képei is. Ha valaki egyszer csak rádöbben arra, hogy egy 50 millió forintos kép lóg a falán, ekkora összegért szívesen megválik tõle. Amikor még csak 500 ezer forintot adtak volna érte, akkor inkább a falon hagyta. Szóval beindult egy folyamat, és egyre több Munkácsy-kép jelenik meg a piacon, mivel most már „érdemes” megválni egy képtõl. Van egy rendkívül értékes, kedvenc képem, ami itt is ki lesz állítva, Az apa születésnapja. Érdekes története van: New Yorkban licitált az ügyvédem erre a képre, és nem vásároltuk meg, mivel egy dúsgazdag amerikai felverte az árát, és õ vitte haza. Ilyenkor megbélyegzõdik ezeknek a képeknek a sorsa, eltûnnek. Ma egy dúsgazdag ember nem azért veszi meg ezeket a festményeket, hogy két év múlva eladja. Mit ad Isten, ez a dúsgazdag ember tönkrement, leszegényedett, és meg kellett válnia a képektõl, így sikerült hozzájutnom ehhez a festményhez. Ilyen szerencsés történetet azonban nem sokat mesélhetnék.
– Munkácsyn kívül még milyen más magyar festõk képeit gyûjti?
– A magángyûjteményemben több mint száz kép van. A Munkácsy-kollekció a gyûjteményem egyharmadát képezi. A 19. századból több mint egy tucat festõtõl õrzök képet, ezek közül a legértékesebbek Markó Károly és Benczúr Gyula festményei. A 20. századi festõk közül például Kmetty János, Scheiber Hugó, Czigány Dezsõ és Szõnyi István csodálatos alkotásai közül van néhány a birtokomban.
• Péter Szabolcs

-----------

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés