Hirdetés

„Erdély akkor is Erdély, ha egyik vagy másik országhoz tartozik” – elkezdődött a marosvásárhelyi könyvvásár

A járvány miatt idén online térbe költözött a színvonalas rendezvény •  Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

A járvány miatt idén online térbe költözött a színvonalas rendezvény

Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár

Több online eseményt követhettek figyelemmel az érdeklődők a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nyitónapján, csütörtökön. Balázs Imre József irodalomtörténész 100 év erdélyi magyar irodalma című előadását, valamint Visky István lelkipásztor A századik című kötetének bemutatóját.

Kiss Judit

2020. november 12., 17:102020. november 12., 17:10

2020. november 12., 17:202020. november 12., 17:20

Balázs Imre József irodalomtörténész előadásában többek között azt a kérdést járta körül, hogy mi a létjogosultsága, története az „erdélyi magyar irodalom” és a „romániai magyar irodalom” fogalomnak. Rámutatott, erdélyi magyar irodalomnak nevezték az 1920-as évektől kezdve, jelzésértékű, hogy a két világháború közötti, Ion Chinezu által írt román irodalomtörténeti kézikönyv is azt a címet viselte: „Aspecte din literatura maghiară ardeleană”.

Idézet
„Az erdélyi magyar irodalom fogalommal az a gond, hogy olyan szerzőkre is vonatkoztatjuk, akik a történeti Erdély határain kívül alkottak: Váradon, Szatmáron, Temesváron.

A Partium és a Bánság különleges identitású része a Kárpát-medencének, és sokkal nyitottabb ez a régió afelé, hogy mi történik Budapesten, Nyugatabbra” – mondta az irodalomtörténész.

Hirdetés

Kifejtette, az „erdélyi magyar irodalom” fogalmába bele kell értenünk a történelmi Erdély határain kívüli szerzőket is, ez az elmúlt 100 évben így történt, bármennyire is furcsállhatta az aradi író, vagy az 1970-80-as évek bukaresti magyar szerzői.

Idézet
„Ennek a fogalomnak az előnye a folytonosság: Erdély akkor is Erdély, ha egyik vagy másik országhoz tartozik.

Azt sugallja, hogy ne politikai folyamatok automatikus leképeződésének tekintsük, hanem az irodalom természetének megfelelően lássuk, annak folytonosságában. Azt is üzeni: a kultúra mindenkor valami önállóságot, autonómiát tud élvezni a politikával szemben” – mondta Balázs Imre József.

Válasz az identitásválságra

1920-ban kezdik használni a „romániai magyar irodalom” fogalmat, ami részben megoldja a kérdést, hogy a Bánság vagy Bukarest hogyan illeszthető be az irodalomba, de azt sugallja, mintha irodalmunk a semmiből jönne létre Trianon után, holott ez evidens módon nem igaz,

mondta az előadó. 1918 és 1944 közt az „erdélyi magyar irodalom” fogalmat használják a transzilvanista írók, akiket a folytonosság kérdése foglakoztat, hiszen nagy identitásválságra kell válaszolni: többségiből kisebbségivé válni.

Balázs Imre József irodalomtörténész •  Fotó: Dimény-Haszmann Árpád Galéria

Balázs Imre József irodalomtörténész

Fotó: Dimény-Haszmann Árpád

„Az „erdélyi magyar irodalom” a folytonosság miatt alkalmas arra, hogy az identitás stabilan maradt elemét megvalósítsa 1920 után. A transzilvanizmuson belül sokféle, sok hangon megszólaló irodalom jött létre, Áprily hangján egyféleképpen, Tamásién másként szól” – mondta Balázs Imre József. Rámutatott,

1944 és 1989 közt a „romániai magyar irodalom” fogalmat használták, így jelenik meg a kézikönyvekben a kommunista cenzúra miatt: Erdélyt emlegetni szeparatizmus-gyanút, múlt-nosztalgiát jelent a hatalom számára.

„1990, a rendszerváltozás után is érdekes megfigyelni, hogy ki mire használja a két fogalmat. Több író, így Szilágyi István, Kovács András Ferenc is felteszi a kérdést: vajon szükség van-e egyáltalán a jelzőkre? Nem lenne-e egyszerűbb, ha magyar irodalomként használnák a fogalmat? Szilágyi István azt mondta, ő magyar írónak tartja magát – ez érthető és természetes reakció az addigi évtizedek történéseire, hisz megnyílt a lehetőség, hogy egységében láthassuk a magyar irodalmat” – mondta az irodalomtörténész.

Hozzátette, akik ebben az időszakban mégis kiteszik a jelzőt, azok az „erdélyi” jelzőt teszik ki. „Erdélyi” – ez egyfajta visszatalálás a két világháború közötti szóhasználathoz, de közben terhelődött olyan tartalmakkal, melyek ellen néhányan tiltakoztak. Mondván, hogy az érzelmi, mitikus töltetek tulajdonképpen elvárásokat ébresztenek a fiatal szerzők iránt, melyeknek ők nem akarnak megfelelni” – mondta Balázs Imre József.

Kötet az önmagát kereső emberről, egyházról

A könyvvásár keretében mutatták be online Visky István lelkipásztornak A századik című kötetét, amely a kolozsvári Koinónia kiadónál látott napvilágot. A szerző a bemutatón azt mondta, hogy a kötet műfaját a homília és haiku közöttiként határozná meg, tulajdonképpen esszéket írt.

Idézet
„Az esszében nincs meg az a kényszer, hogy választ kell adni mindenre. Fontosnak tartom, hogy kérdések nyitva maradjanak. Az egyház mindig kijelentő módban, „frontálisan” van jelen a világban. Én ezzel a könyvvel „lejöttem a szószékről”, és leültem a mai emberrel beszélni, hogy együtt próbáljunk megérteni valamit”

– fogalmazott a könyv szerzője.

Kifejtette, A századik című kötet nemcsak az önmagát kereső emberről, de az önmagát kereső egyházról, lelkipásztorról is szól, egyfajta kísérlet arra, hogy „ne kijelentő módban beszéljünk, hanem együtt tegyünk fel kérdéseket”. Visky István úgy fogalmazott, könyve nem „áhítatos könyv”, nem „lelkizik” benne, – bár egy lelkipásztortól általában ezt várja el a társadalom – hanem inkább gondolkodni, töprengeni hív, a rációt keresi.

Idézet
„Manapság hiányzik a világból az észszerűség és józanság, annak ellenére, hogy világunk tele van hittel. Ma az is hit kérdésévé vált, hogy van-e vírus vagy nincs, de a politikai bal- vagy jobboldaliság pont úgy hit kérdése. Rengeteg hit van a mai világban, de józanság kevés.

A könyv arra tesz kísérletet, hogy az észszerűség alapján tekintsünk az istenkeresésre” – mondta a szerző. Úgy fogalmazott, könyve olyan kérdéseket tesz fel, hogy Istent keresni észszerű-e, hinni észszerű-e, önmagunk posztmodern magányában hinni mennyire észszerű?

„Isten jelenlétéről, a rajtunk túl lévő dolgokról igyekszik beszélni a könyv. Az egyház manapság szét van szakadva, rengeteg hit, dogma létezik. A kereszténység önmagával foglalkozik, az egyes egyházak is, vagy rossz esetben azt keresik, hogy mi a „rossz” más egyházakban. És közben elfelejtjük a közös ügyet, hogy a kereszténységnek legyen egy közös üzenete a világ felé” – fejtette ki a kötet szerzője az online könyvbemutatón.

 

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten

Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.

Kalotaszegi népművészeket is díjaztak Budapesten
Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)

A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.

„Az ember megpróbálja a maga képére formálni a világ egy kis darabját”. Beszélgetés Szabó Zsolttal (2.)
2026. augusztus 05., szerda

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)

Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.

„Amíg hasznos munkát tudok végezni, addig csinálom” – Interjú a 80 éves Szabó Zsolttal, a Kolozsvár Társaság elnökével (1.)
2026. augusztus 04., kedd

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon

Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.

Aradi színházi ősbemutató is látható lesz a békéscsabai nemzetközi fesztiválon
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás

Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.

A Krónika egykori fotósa emlékére nyílik kiállítás
2026. július 21., kedd

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony

Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.

Kulturális központként nyílik meg a nagyközönség előtt a több mint százéves, felújított víztorony
2026. július 18., szombat

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat

A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.

Közös örökségmentésre hívják a sarmaságiakat
Hirdetés
2026. július 18., szombat

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében

Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.

Szoborállítással tisztelegtek báró Kemény János emléke előtt a Helikon 100 jubileumi eseménysorozat keretében
2026. július 17., péntek

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1

Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Új műsorstruktúrával várja a nézőket szombattól az M1
2026. július 15., szerda

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány

A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.

Kivizsgáltatnák a színházi kritikusok az erdélyi származású alkotónak kifizetett összegeket – Egymilliárdot már visszaszerzett a kormány
Hirdetés
Hirdetés