
A járvány miatt idén online térbe költözött a színvonalas rendezvény
Fotó: Facebook/Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár
Több online eseményt követhettek figyelemmel az érdeklődők a 26. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár nyitónapján, csütörtökön. Balázs Imre József irodalomtörténész 100 év erdélyi magyar irodalma című előadását, valamint Visky István lelkipásztor A századik című kötetének bemutatóját.
2020. november 12., 17:102020. november 12., 17:10
2020. november 12., 17:202020. november 12., 17:20
Balázs Imre József irodalomtörténész előadásában többek között azt a kérdést járta körül, hogy mi a létjogosultsága, története az „erdélyi magyar irodalom” és a „romániai magyar irodalom” fogalomnak. Rámutatott, erdélyi magyar irodalomnak nevezték az 1920-as évektől kezdve, jelzésértékű, hogy a két világháború közötti, Ion Chinezu által írt román irodalomtörténeti kézikönyv is azt a címet viselte: „Aspecte din literatura maghiară ardeleană”.
A Partium és a Bánság különleges identitású része a Kárpát-medencének, és sokkal nyitottabb ez a régió afelé, hogy mi történik Budapesten, Nyugatabbra” – mondta az irodalomtörténész.
Kifejtette, az „erdélyi magyar irodalom” fogalmába bele kell értenünk a történelmi Erdély határain kívüli szerzőket is, ez az elmúlt 100 évben így történt, bármennyire is furcsállhatta az aradi író, vagy az 1970-80-as évek bukaresti magyar szerzői.
Azt sugallja, hogy ne politikai folyamatok automatikus leképeződésének tekintsük, hanem az irodalom természetének megfelelően lássuk, annak folytonosságában. Azt is üzeni: a kultúra mindenkor valami önállóságot, autonómiát tud élvezni a politikával szemben” – mondta Balázs Imre József.
mondta az előadó. 1918 és 1944 közt az „erdélyi magyar irodalom” fogalmat használják a transzilvanista írók, akiket a folytonosság kérdése foglakoztat, hiszen nagy identitásválságra kell válaszolni: többségiből kisebbségivé válni.
Balázs Imre József irodalomtörténész
Fotó: Dimény-Haszmann Árpád
„Az „erdélyi magyar irodalom” a folytonosság miatt alkalmas arra, hogy az identitás stabilan maradt elemét megvalósítsa 1920 után. A transzilvanizmuson belül sokféle, sok hangon megszólaló irodalom jött létre, Áprily hangján egyféleképpen, Tamásién másként szól” – mondta Balázs Imre József. Rámutatott,
„1990, a rendszerváltozás után is érdekes megfigyelni, hogy ki mire használja a két fogalmat. Több író, így Szilágyi István, Kovács András Ferenc is felteszi a kérdést: vajon szükség van-e egyáltalán a jelzőkre? Nem lenne-e egyszerűbb, ha magyar irodalomként használnák a fogalmat? Szilágyi István azt mondta, ő magyar írónak tartja magát – ez érthető és természetes reakció az addigi évtizedek történéseire, hisz megnyílt a lehetőség, hogy egységében láthassuk a magyar irodalmat” – mondta az irodalomtörténész.
Hozzátette, akik ebben az időszakban mégis kiteszik a jelzőt, azok az „erdélyi” jelzőt teszik ki. „Erdélyi” – ez egyfajta visszatalálás a két világháború közötti szóhasználathoz, de közben terhelődött olyan tartalmakkal, melyek ellen néhányan tiltakoztak. Mondván, hogy az érzelmi, mitikus töltetek tulajdonképpen elvárásokat ébresztenek a fiatal szerzők iránt, melyeknek ők nem akarnak megfelelni” – mondta Balázs Imre József.
A könyvvásár keretében mutatták be online Visky István lelkipásztornak A századik című kötetét, amely a kolozsvári Koinónia kiadónál látott napvilágot. A szerző a bemutatón azt mondta, hogy a kötet műfaját a homília és haiku közöttiként határozná meg, tulajdonképpen esszéket írt.
– fogalmazott a könyv szerzője.
Kifejtette, A századik című kötet nemcsak az önmagát kereső emberről, de az önmagát kereső egyházról, lelkipásztorról is szól, egyfajta kísérlet arra, hogy „ne kijelentő módban beszéljünk, hanem együtt tegyünk fel kérdéseket”. Visky István úgy fogalmazott, könyve nem „áhítatos könyv”, nem „lelkizik” benne, – bár egy lelkipásztortól általában ezt várja el a társadalom – hanem inkább gondolkodni, töprengeni hív, a rációt keresi.
A könyv arra tesz kísérletet, hogy az észszerűség alapján tekintsünk az istenkeresésre” – mondta a szerző. Úgy fogalmazott, könyve olyan kérdéseket tesz fel, hogy Istent keresni észszerű-e, hinni észszerű-e, önmagunk posztmodern magányában hinni mennyire észszerű?
„Isten jelenlétéről, a rajtunk túl lévő dolgokról igyekszik beszélni a könyv. Az egyház manapság szét van szakadva, rengeteg hit, dogma létezik. A kereszténység önmagával foglalkozik, az egyes egyházak is, vagy rossz esetben azt keresik, hogy mi a „rossz” más egyházakban. És közben elfelejtjük a közös ügyet, hogy a kereszténységnek legyen egy közös üzenete a világ felé” – fejtette ki a kötet szerzője az online könyvbemutatón.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!