A Kolozsvár melletti Magyarfenesen, Bartha Ernő szobrászművész telkén vasárnap megnyitották az Arkhai szoborparkot. Az egyhektáros szoborparkban többek között Bartha Ernő azon szénából készült óriásplasztikái tekinthetők meg, amelyeket a 2012-es nyári olimpiai játékok idején London közterein láthatott a közönség.
2014. június 29., 19:512014. június 29., 19:51
A művész kenyérből is elkészítette, és kisüttette az egyik általa megalkotott formát. A kenyérszobrokat a szoborpark egyik sátrában állították ki. Az erdő alatt, egy hektáron fekvő park kialakítása 2008-ban kezdődött, azóta folyamatosan épül. Célja, hogy összművészeti kultúrközpontként befogadja a képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, zenei eseményeket, alternatív színházi előadásokat, filmvetítéseket, gyerek- és ifjúsági programokat.
A szoborparkot Kelemen Hunor kulturális miniszter nyitotta meg. A tárcavezető a megnyitóra összegyűlt újságíróknak elmondta, értékes magánintézménnyel gazdagodott a Kolozsvár környéki vizuális művészet. Újságírói kérdésre megjegyezte, a tárca egyelőre nem támogatta a kezdeményezést, de az alkotóra sem jellemző, hogy közpénzért kilincseljen, ha tenni akar. „Ha minden romániai régióban lenne egy olyan ember, mint Bartha Ernő, a művészet másképpen haladna. Nagy szükség van az ilyen helyekre” – tette hozzá a miniszter.
Bartha Ernő elmondta, a környezettel összhangban levő organikus művészet híveként először maga számára alakította ki a magyarfenesi telkén lévő szoborparkot, de hamar rájött, hogy más művészek is igénylik az ehhez hasonló tereket, ezért szánta rá magát, hogy megossza azt az érdeklődőkkel.
„Az az elképzelésem, hogy ebbe a parkba más művészeket, és a filmművészettől a zenéig más művészeti ágakat is beengedek. Nem bánt, hogy az alkotásaim nem időt állók. Egy múlandó világ alkotásai, miért ne lehetnének ezek is múlandóak” – nyilatkozta Bartha Ernő. A képzőművész hozzátette, az újra elkészített szénaszobrokat olyan anyagokkal itatta át, amelyek akár 25-30 évig is megőrzik azokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!