A Kolozsvár melletti Magyarfenesen, Bartha Ernő szobrászművész telkén vasárnap megnyitották az Arkhai szoborparkot. Az egyhektáros szoborparkban többek között Bartha Ernő azon szénából készült óriásplasztikái tekinthetők meg, amelyeket a 2012-es nyári olimpiai játékok idején London közterein láthatott a közönség.
2014. június 29., 19:512014. június 29., 19:51
A művész kenyérből is elkészítette, és kisüttette az egyik általa megalkotott formát. A kenyérszobrokat a szoborpark egyik sátrában állították ki. Az erdő alatt, egy hektáron fekvő park kialakítása 2008-ban kezdődött, azóta folyamatosan épül. Célja, hogy összművészeti kultúrközpontként befogadja a képzőművészeti kiállításokat, koncerteket, zenei eseményeket, alternatív színházi előadásokat, filmvetítéseket, gyerek- és ifjúsági programokat.
A szoborparkot Kelemen Hunor kulturális miniszter nyitotta meg. A tárcavezető a megnyitóra összegyűlt újságíróknak elmondta, értékes magánintézménnyel gazdagodott a Kolozsvár környéki vizuális művészet. Újságírói kérdésre megjegyezte, a tárca egyelőre nem támogatta a kezdeményezést, de az alkotóra sem jellemző, hogy közpénzért kilincseljen, ha tenni akar. „Ha minden romániai régióban lenne egy olyan ember, mint Bartha Ernő, a művészet másképpen haladna. Nagy szükség van az ilyen helyekre” – tette hozzá a miniszter.
Bartha Ernő elmondta, a környezettel összhangban levő organikus művészet híveként először maga számára alakította ki a magyarfenesi telkén lévő szoborparkot, de hamar rájött, hogy más művészek is igénylik az ehhez hasonló tereket, ezért szánta rá magát, hogy megossza azt az érdeklődőkkel.
„Az az elképzelésem, hogy ebbe a parkba más művészeket, és a filmművészettől a zenéig más művészeti ágakat is beengedek. Nem bánt, hogy az alkotásaim nem időt állók. Egy múlandó világ alkotásai, miért ne lehetnének ezek is múlandóak” – nyilatkozta Bartha Ernő. A képzőművész hozzátette, az újra elkészített szénaszobrokat olyan anyagokkal itatta át, amelyek akár 25-30 évig is megőrzik azokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!