Fotó: Hungarianopera.ro
A kékszakállú herceg várát, Bartók Béla egyfelvonásos operáját az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával láthatja a közönség március 6-án a Kolozsvári Magyar Operában.
2018. március 05., 14:052018. március 05., 14:05
Idén lesz 100 éve, hogy bemutatták Bartók Béla egyfelvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát. Bartók remekét az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával tekintheti meg a közönség március 6-án este fél héttől a Kolozsvári Magyar Operában.
A darab más műfaji meghatározásban misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi lelkét jelenti. A 20. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta fel, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta.
Benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára is, de előadhatatlanságra hivatkozva visszautasították, így a bemutatóra csak 7 évvel később került sor Zádor Dezső rendezésében. Az ősbemutató díszleteit Bánffy Miklós tervezte, a két főszerepet Kálmán Oszkár és Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt, a regös szövegét pedig Palló Imre mondta el.
Nyolc előadás után a darabot levették ugyan a műsorról, de 1936-tól ismét játszották, nagy sikerrel, ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé. Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.
A Magyar Opera egykori nagybőgőse örömmel tér vissza Kolozsvárra. Ezúttal mint énekes szeretne bemutatkozni a közönségnek. György Levente 1993-tól nyolc éven át nagybőgőzött az opera zenekarában. Énekhangját a svájci nemzeti operaiskolában (Schweizer Opernstudio) tökéletesítette. Öt éven át a svájci Biel Solothurn-i színház szólistája volt. 2011-ben a németországi Theater für Niedersachsen alkalmazta Hildesheimban szólistának, basszbariton szerepkörre. Tizenkét éves operaénekesi pályafutása alatt több mint negyvenöt operaszerepet formált meg. Fontosabb szerepei Németországban: Verdi Falstaffjának és Donizetti Don Pasqualéjának címszerepei, Wagner A bolygó hollandi című művében Dalandot, míg Offenbach Hoffmann meséiben a négy gonoszt alakítja.
A kolozsvári színház csatlakozik a Művészek a művészekért kampányhoz
A kolozsvári színház csatlakozik a Román Színházi Szövetség (UNITER) által meghirdetett Művészek a művészekért országos jótékonysági kampányhoz. A kampány keretében a színház a március 10-én és 11-én műsorra tűzött Angyalok Amerikában I-II előadások jegybevételét ajánlja fel az egészségügyi vagy anyagi nehézségekkel küzdő művészek számára. A kolozsvári nézők a kampányt a jegypénztárban vásárolt jegyek ellenértékével támogathatják. A tizenhetedik alkalommal megszervezett kampányhoz bárki csatlakozhat, az adományokat és támogatásokat a Színházi Szolidaritási Alap (Fondul de Solidaritate Teatrală) Raiffeisen Banknál nyitott bankszámlájára várják (számlaszám: RO40 RZBR 0000 0600 0780 1286).
Az Angyalok Amerikában a nyolcvanas évek Amerikájáról fest sokszínű képet, Ronald Reagan elnöksége és az AIDS-járvány kitörésének idején. Szereplői egytől egyig valamilyen kisebbség tagjai: zsidók, homoszexuálisok, mormonok. Az Angyalok Amerikában arról a „nagy átkelésről” szól, amelyet a szereplők többsége megtesz, hogy újragondolja a sorsát, és szembenézzen vele. Az előadást nemrég négy díjra jelölte a Román Színházi Szövetség (legjobb férfi főszereplő, legjobb női és férfi mellékszereplő, legjobb rendező). Az Angyalok Amerikában kétestés előadás március 10–11-én 19, valamint 18 órától tekinthető meg a kolozsvári színház stúdiótermében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!