
Fotó: Hungarianopera.ro
A kékszakállú herceg várát, Bartók Béla egyfelvonásos operáját az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával láthatja a közönség március 6-án a Kolozsvári Magyar Operában.
2018. március 05., 14:052018. március 05., 14:05
Idén lesz 100 éve, hogy bemutatták Bartók Béla egyfelvonásos operáját, A kékszakállú herceg várát. Bartók remekét az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával tekintheti meg a közönség március 6-án este fél héttől a Kolozsvári Magyar Operában.
A darab más műfaji meghatározásban misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi lelkét jelenti. A 20. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta fel, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta.
Benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára is, de előadhatatlanságra hivatkozva visszautasították, így a bemutatóra csak 7 évvel később került sor Zádor Dezső rendezésében. Az ősbemutató díszleteit Bánffy Miklós tervezte, a két főszerepet Kálmán Oszkár és Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt, a regös szövegét pedig Palló Imre mondta el.
Nyolc előadás után a darabot levették ugyan a műsorról, de 1936-tól ismét játszották, nagy sikerrel, ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé. Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.
A Magyar Opera egykori nagybőgőse örömmel tér vissza Kolozsvárra. Ezúttal mint énekes szeretne bemutatkozni a közönségnek. György Levente 1993-tól nyolc éven át nagybőgőzött az opera zenekarában. Énekhangját a svájci nemzeti operaiskolában (Schweizer Opernstudio) tökéletesítette. Öt éven át a svájci Biel Solothurn-i színház szólistája volt. 2011-ben a németországi Theater für Niedersachsen alkalmazta Hildesheimban szólistának, basszbariton szerepkörre. Tizenkét éves operaénekesi pályafutása alatt több mint negyvenöt operaszerepet formált meg. Fontosabb szerepei Németországban: Verdi Falstaffjának és Donizetti Don Pasqualéjának címszerepei, Wagner A bolygó hollandi című művében Dalandot, míg Offenbach Hoffmann meséiben a négy gonoszt alakítja.
A kolozsvári színház csatlakozik a Művészek a művészekért kampányhoz
A kolozsvári színház csatlakozik a Román Színházi Szövetség (UNITER) által meghirdetett Művészek a művészekért országos jótékonysági kampányhoz. A kampány keretében a színház a március 10-én és 11-én műsorra tűzött Angyalok Amerikában I-II előadások jegybevételét ajánlja fel az egészségügyi vagy anyagi nehézségekkel küzdő művészek számára. A kolozsvári nézők a kampányt a jegypénztárban vásárolt jegyek ellenértékével támogathatják. A tizenhetedik alkalommal megszervezett kampányhoz bárki csatlakozhat, az adományokat és támogatásokat a Színházi Szolidaritási Alap (Fondul de Solidaritate Teatrală) Raiffeisen Banknál nyitott bankszámlájára várják (számlaszám: RO40 RZBR 0000 0600 0780 1286).
Az Angyalok Amerikában a nyolcvanas évek Amerikájáról fest sokszínű képet, Ronald Reagan elnöksége és az AIDS-járvány kitörésének idején. Szereplői egytől egyig valamilyen kisebbség tagjai: zsidók, homoszexuálisok, mormonok. Az Angyalok Amerikában arról a „nagy átkelésről” szól, amelyet a szereplők többsége megtesz, hogy újragondolja a sorsát, és szembenézzen vele. Az előadást nemrég négy díjra jelölte a Román Színházi Szövetség (legjobb férfi főszereplő, legjobb női és férfi mellékszereplő, legjobb rendező). Az Angyalok Amerikában kétestés előadás március 10–11-én 19, valamint 18 órától tekinthető meg a kolozsvári színház stúdiótermében.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!