Bartók Béla új szobra a nagyszentmiklósi Nákó-kastély előtti sétányon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással – közölte Nógrádi Zoltán mórahalmi polgármester a Csongrád-Csanád vármegyei kisvárosban kedden. A politikus a kulturális kezdeményezést bemutató rendezvényen azt mondta, az önkormányzatok és civil szervezetek együttműködésével megvalósuló kétéves projekt célja elsősorban a fiatalok megszólítása az általános iskolásoktól egészen az egyetemistákig összművészeti eszközökkel, Bartók Béla szellemiségében.
2025. július 22., 20:132025. július 22., 20:13
A tanulás, gyakorlás és bemutatás bartóki elvét követve a határ magyarországi és romániai oldalán különböző településeken húsz rendezvényt szerveznek. Az 1,887 millió eurós költségvetésű program keretében elkészülő infrastrukturális fejlesztések pedig Bartók Béla szülővárosára, Nagyszentmiklósra koncentrálnak, ahol egy emlékházat alakítanak ki.
Tóthné Gróf Ágnes projektmenedzser az MTI szerint úgy fogalmazott, hogy az elkövetkező hónapokban a határon átnyúló kapcsolatokat szeretnék megerősíteni a generációk, közösségek és művészeti formák között.
Rendeznek hangszerválasztó napot, 24 órás irodalmi maratont, a Bartók Today című rendezvényen a zeneszerző 21. századi átiratai hangzanak el, a nyolc helyszínen megvalósuló Post Partium koncertsorozat pedig a Bartók-életmű új értelmezéseit mutathatja be a közönségnek.
Nagyszentmiklóson nem a szó klasszikus értelmében vett múzeumot alakítanak ki, hanem közösségi, nevelő- és alkotóközpontot, amely a helyi kulturális identitást is bemutatja – tette hozzá a szakember. A rendezvénysorozat lezárásaként Mórahalmon és Nagyszentmiklóson szervezik meg a Bartók All Arts Fesztivált, amely összefoglalja a projekt során létrejött szakmai és művészeti eredményeket. A fesztiválon táncprodukciók, vizuális művészeti workshopok, valamint a Szegedi Kortárs Balett és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével színpadra állított Bartók-művek várják majd a közönséget.
Esti fényben a régi Bartók-szobor Nagyszentmiklóson, amelyet néhai Jecza Péter temesvári szobrászművész formázott meg 1975-ben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nagyszentmiklós (románul Sânnicolau Mare) a történelmi Bánságban, Temes megye nyugati csücskében, az Aranka folyó mentén terül el, Temesvártól 64 km-re északnyugatra, közel a magyar és a szerb határhoz. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 10 627 állandó lakosából 504-en vallották magukat magyarnak, 293-an pedig bolgárnak (kis számban németek és szerbek is élnek a városban).
Bartók Béla (1881–1945) világhírű zeneszerző és zenetudóson kívül a város szülötte többek között Révai Miklós (1750–1807), korának legnagyobb nyelvtudósa, az első magyar nyelvű lapnak, a Magyar Hírmondónak (1783) a szerkesztője, Espersit János makói ügyvéd, József Attila költő atyai pártfogója, Bárányi Ferenc néhai romániai egészségügyi miniszter, a Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezetének egyik alapítótagja, sőt Gheorghe Funar, Kolozsvár korábbi magyargyűlölő polgármestere is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!