Silviu Purcărete Macbett című előadásának sajtótájékoztatója
Fotó: Oláh Eszter
A mindenkori ember hatalomhoz való viszonyán keresztül érinti a ma is aktuális politikai és történelmi témákat Silviu Purcărete rendezésében a Macbett című előadás, amit a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutatnak be szerdán.
2021. október 12., 08:572021. október 12., 08:57
Silviu Purcărete rendezi a Macbett című előadást a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, a produkció Eugene Ionesco költői nyelvén keresztül reflektál a mindenkori ember hatalomhoz való viszonyára, a korrupcióra és a bukás lehetőségére. A hétfői sajtótájékoztatón a rendező abbéli örömét fejezte ki, hogy újra a kincses városban lehet, és a magyar társulattal dolgozhat. A darab kapcsán megkérdőjelezte a szerző neve kapcsán leggyakrabban felmerülő „abszurd” jelzőt. Véleménye szerint Ionesco nyelvezete sokkal inkább mondható költőinek vagy modernnek, és leginkább a paradox helyzetekről való érzékletes gondolkodásmódról tanúskodik.
„Ionesco tulajdonképpen nem tett mást, mint modern köntösbe öltöztette a tragikus történeteket. Az abszurd rendszerint a káoszt jelenti, Ionesco viszont nem kaotikus, hanem egy tudós precizitásával világít rá a helyzetek ellentmondásosságára” – mondta a rendező. Tompa Gábor, a színház igazgatója feltette a kérdést, miben különbözik Ionesco Macbettje a shakespeare-i Machbeth-től. Purcărete azt mondta, Shakespeare még nem tudta kijelenteni, hogy minden ember, aki a hatalommal találkozik, törvényszerűen korrupttá válik. Ionesco világában a hatalomért harcba szálló emberek közt azonban nem beszélhetünk jó és rossz szereplőkről, ott mindenki szörnyetegként jelenik meg. Azt igyekszik megmutatni, hogy bárki bűnössé válhat, aki hatalomra tör.
– világított rá.
Vasile Șiril zeneszerző elmondta, hogy a darabban egyértelmű utalások vannak arra vonatkozóan, milyen zene is illik a történethez, ami ugyanakkor kiegészül a parabolaszerű történetben rejlő ellentmondás kifejezésének vágyával. Elmondása szerint a darab szinte megkövetelte az opera világának használatát, és a 20. század zenei világát eleveníti meg.
Bogdán Zsolt színművész, Silviu Purcărete rendező, Kiss Tamás színész a Macbett próbáján
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
A díszlettervező szerint ezt a szigorú szimmetriát a darab követelte meg, amelyről elmondta, hogy tulajdonképpen nem más, mint egy költői, kabarészerű köntösbe öltöztetett shakespeare-i rendszer, amely szépen illeszkedik az előadás zeneiségéhez is.
Véleménye szerint minden jól megírt szatíra mögött egyfajta szimmetria vagy aszimmetria igénye húzódik meg, amelyet ebben az előadásban a térrel is érzékelhetővé próbált tenni. Az egyszerű és világos történeti struktúra így a látványvilágban is jól letapogathatóan visszaköszön. Elmondta ugyanakkor, hogy a tervezés első pillanatától számításba veszi a rendelkezésére álló technikai hátteret, amely a világítást is magába foglalja. Egyúttal megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a színészek végtelen türelmének, amellyel a fénypróbák során is a díszlettervező rendelkezésére álltak.
Az előadás dramaturgja, Visky András elmondta, hogy Ionesco szövegeit gyakran a komédia regiszterében fordítják, az abszurd viszont nem egyenlő a komédiával. „A magyar színházi fordítás tulajdonképpen nem ismeri az organikusan működő abszurd fogalmát, ezért a magyar fordítások nagyrészt a komédia felől közelítenek” – tette hozzá. Ami a kolozsvári színrevitelt illeti, Visky András a rendező által kapott francia és a magyar kiadás alapján dolgozott.
Véleménye szerint a darab zsenialitása abban áll, hogy ez a metafizikai megközelítés nagyon könnyen olvashatóvá teszi a politikai játszmákat, amelyre a történet reflektálni kíván.
Fotó: Oláh Eszter
A Komorna szerepén Pethő Anikóval osztozó Román Eszter színésznő elmondta, számára a szerep kihívása a játékbeli szimmetriához való precíz ragaszkodásban rejlik: „Ahogy a díszlet is, úgy a mi szerepeink is valamelyest a szimmetriára épülnek, ezért az én feladatom leginkább az, hogy precízen végigcsináljam a saját részem, bízva a partnerben, hogy ő a másik felén tökéletesen ugyanazt csinálja” – osztotta meg.
A Glamiss szerepét játszó Dimény Áron színész elmondta, annak ellenére, hogy többször volt alkalmuk együtt dolgozni a rendezővel, minden munkafolyamat az újdonság erejével hat, amelyet átszőnek a mély felismerések. Mint mondta, így volt ez a Macbett próbafolyamatának esetében is, ahol a darab aktualitása és a rendezői megközelítés „ébresztő” hatással volt rá. „A darab megrázó erejű aktualitással bír, ami a tágabb történelmi kontextust és napjaink történéseit illeti” – mondta a színész. A kolozsvári közönség a járványügyi előírásoknak megfelelően és érvényes védettségi igazolást felmutatva tekintheti meg az előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!