Barbár zseni Debrecenben

Az április 21-e és július 6-a között látogatható kiállítással kapcsolatban megelõlegezhetõ a „grandiózus” jelzõ: Magyarország egyik legnagyobb múzeumában, 1300 négyzetméteres kiállítótérben, egy kilométer hosszú vendégfalon lesz látható Aba-Novák 150 festménye és több grafikája. A tárlat biztosítási értéke meghaladja a 4 milliárd forintos (mintegy 57,5 millió lej) rekordösszeget. A kiállításon megcsodálható több világhírû fotósnak (köztük André Kertésznek) a mestert megörökítõ portréja, felépítik és berendezik a festõ egykori mûtermét, továbbá az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának méretarányos mását. „Az életmûbõl válogatva olyan nagy mennyiségû és értékû kiállításanyagot tárunk a látogatók elé, amelyre még nem volt példa Magyarországon” – nyilatkozta tegnap Kolozsváron Gulyás Gábor, a MODEM igazgatója, hozzátéve, míg a tavaly Az igazi Da Vinci címû tárlatra 160 ezren voltak kíváncsiak, idén ennél több látogatóra számítanak. Aba-Novák életmûvét bemutató tárlatra negyven éve nem került sor. Ennek egyik magyarázata, hogy a rendkívül értékes – aukciókon minimum 20 millió forinttól (mitegy 288 ezer lejtõl) induló, gyakran ennek tízszeresét érõ – képek nagy része magángyûjtõk birtokában van, akik nem szívesen szolgálnak információkkal a birtokukban lévõ mûkincsekrõl. A másik ok, hogy a rendszerváltás elõtt Aba-Novákot megpróbálták kifelejteni a képzõmûvészeti kánonból, mivel úgy tartották, a Horthy-rendszerben született mûvei brutálisan nyersek és emberellenesek. „A legveszélyesebb festõ. Sehol nem akarok a nevével találkozni!” – mondta róla Révay József, a kommunista párt fõideológusa. Bár mûvészettörténeti tény, hogy Mussolini kedvenc festõje volt, Aba-Novák festészete nem esztétikai-ideológiai elõítéleteken, hanem virtuóz technikán és egyedi, harsány színhasználaton alapul. „Ki ez a barbár zseni?” – kérdezte Pablo Picasso az 1937-es párizsi világkiállításon, amikor meglátta Aba-Novák mûvét. A mûvész jásszentandrási templomfreskóiról máig tartja magát a legenda: annyira megrázták a misére járó várandós asszonyokat, hogy közülük többen elvetéltek. A tárlat másik érdekessége az a premierként bemutatott film, amely Aba-Novák New York-i látogatása során készült 1935-ben. A mûvész vonakodott beszédet mondani, helyette másfél óra alatt festett egy képet, amit mindvégig színes filmre vettek, ami akkor rendkívüli újdonságnak számított.

A tárlatra interneten is váltható belépõ, a jegymester.hu címen.