Fotó: Krónika
2008. április 15., 00:002008. április 15., 00:00
Az április 21-e és július 6-a között látogatható kiállítással kapcsolatban megelõlegezhetõ a „grandiózus” jelzõ: Magyarország egyik legnagyobb múzeumában, 1300 négyzetméteres kiállítótérben, egy kilométer hosszú vendégfalon lesz látható Aba-Novák 150 festménye és több grafikája. A tárlat biztosítási értéke meghaladja a 4 milliárd forintos (mintegy 57,5 millió lej) rekordösszeget. A kiállításon megcsodálható több világhírû fotósnak (köztük André Kertésznek) a mestert megörökítõ portréja, felépítik és berendezik a festõ egykori mûtermét, továbbá az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjának méretarányos mását. „Az életmûbõl válogatva olyan nagy mennyiségû és értékû kiállításanyagot tárunk a látogatók elé, amelyre még nem volt példa Magyarországon” – nyilatkozta tegnap Kolozsváron Gulyás Gábor, a MODEM igazgatója, hozzátéve, míg a tavaly Az igazi Da Vinci címû tárlatra 160 ezren voltak kíváncsiak, idén ennél több látogatóra számítanak. Aba-Novák életmûvét bemutató tárlatra negyven éve nem került sor. Ennek egyik magyarázata, hogy a rendkívül értékes – aukciókon minimum 20 millió forinttól (mitegy 288 ezer lejtõl) induló, gyakran ennek tízszeresét érõ – képek nagy része magángyûjtõk birtokában van, akik nem szívesen szolgálnak információkkal a birtokukban lévõ mûkincsekrõl. A másik ok, hogy a rendszerváltás elõtt Aba-Novákot megpróbálták kifelejteni a képzõmûvészeti kánonból, mivel úgy tartották, a Horthy-rendszerben született mûvei brutálisan nyersek és emberellenesek. „A legveszélyesebb festõ. Sehol nem akarok a nevével találkozni!” – mondta róla Révay József, a kommunista párt fõideológusa. Bár mûvészettörténeti tény, hogy Mussolini kedvenc festõje volt, Aba-Novák festészete nem esztétikai-ideológiai elõítéleteken, hanem virtuóz technikán és egyedi, harsány színhasználaton alapul. „Ki ez a barbár zseni?” – kérdezte Pablo Picasso az 1937-es párizsi világkiállításon, amikor meglátta Aba-Novák mûvét. A mûvész jásszentandrási templomfreskóiról máig tartja magát a legenda: annyira megrázták a misére járó várandós asszonyokat, hogy közülük többen elvetéltek. A tárlat másik érdekessége az a premierként bemutatott film, amely Aba-Novák New York-i látogatása során készült 1935-ben. A mûvész vonakodott beszédet mondani, helyette másfél óra alatt festett egy képet, amit mindvégig színes filmre vettek, ami akkor rendkívüli újdonságnak számított.
A tárlatra interneten is váltható belépõ, a jegymester.hu címen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok