
Fotó: Barabás Ákos
Márton Evelin író szövegeivel jelent meg az 1980-as évek világába kalauzoló, ABC 80 című, román nyelvű kiadvány. Az „alternatív ábécéskönyvről” – amelyet a hétvégén újra bemutatnak Kolozsváron – a szövegíró beszélt a Krónikának.
2017. április 04., 12:212017. április 04., 12:21
2017. április 04., 12:232017. április 04., 12:23
Az 1980-as évek világát, tárgyait, eszméit, hangulatát idézi fel az a román nyelvű „alternatív ábécéskönyv”, amelynek illusztrációi mellett Márton Evelin író szövegei szerepelnek. A fiatal szerző a Krónikának elmondta, szeretné, ha a nyolcvanas évek világából inspirálódott, gyerekeknek is szóló könyv magyar változata is napvilágot láthatna, amelyhez persze egy kiadó segítségére lenne szükség.
Az ABC 80 című, Cătălina Nistor fiatal grafikusművész illusztrációiból és Márton Evelin szövegeiből született, magánkiadásban napvilágot látott könyvet szombaton újfent bemutatják Kolozsváron: a rendezvényt a Tutimi şi Titoc gyerekkönyvboltban tartják 16 órától (Baba Novac utca 30.). A közönség március 25-én már megismerhette a kincses városbeli Ecsetgyárban a kötetet, amelyet egy gyerekek számára szervezett műhely keretében ismertettek.
Márton Evelin fiatal prózaíró – akinek írásművészetét korábban többek közt Látó-nívódíjjal, Csiki László Irodalmi Díjjal, idén pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjjal ismerték el – nem először írt román nyelvű szövegeket. Mint lapunknak korábban kifejtette, próbálkozott már saját műveit lefordítani, írt románul prózai szövegeket is. Jelenleg együtt dolgozik a fordítójával, a Szalamandrák éjszakái című regényét a Curtea Veche Kiadó fogja megjelentetni románul májusban. Kérdésünkre elmondta, ha magyar kiadó is vállalja az ABC 80 című könyv megjelentetését, teljes mértékben újra kell írni, hiszen a románnál sokkal hosszabb magyar ábécéhez kell igazítani.
Nem „nosztalgiázik” a könyv
A sepsiszentgyörgyi Designhét keretében már bemutatták az ABC 80 könyv projektjét 2015 novemberében, az eseményre a Magma Kortárs Kiállítótérben került sor. „Az »ábécéskönyvben« látható tárgyak közül sok még ma is megtalálható otthonainkban, de legalábbis a padláson vagy a pince rejtekében. A román ábécé minden betűjéhez társul egy-egy olyan rajz, amely mindenképpen emlékeket ébreszt. Hogy a gyermekek és felnőttek számára is áttekinthetőbb és érthetőbb legyen a könyv, úgy gondoltuk, hogy képregény formájában készítjük el, amely mintegy végigkalauzolja az olvasót a nyolcvanas éveken” – írják az alkotók a Magma honlapján.
Az ábrák között megtalálható például a Kashtan magnó, minden buli „szíve”, a pionír- és hazasólymai-egyenruhák, gyermekkoruk „limuzinja”, a megbízható Dacia gépkocsi, amelyet egy kis hozzáértéssel bárhol, bármikor meg lehetett javítani, és mindig került hozzá alkatrész; vagy a tengerparti nyári vakációk, a patronos szódásüvegek és a kakukkos órák, a bolti mérlegek, amelyekkel nemigen volt amit mérni, a petróleumlámpa, amely gyakran mentett meg a sötétségtől, vagy a különféle társasjátékok – így az Ember, ne mérgelődj! (Nu te supăra, frate!) –, melyeket hosszú téli estéken unaloműzőként játszottak, a tömbház elé rajzolt ugróiskola, az ugrálós „gumizás” és sok minden más, nyilván a nyolcvanas évekből.
Márton Evelin kérdésünkre úgy fogalmazott, semmiképpen sem nosztalgiából született a „nyolcvanas évek ábécéje” – a „sötét korszakot” humorosan, ugyanakkor a gyermekek számára is érthetően közelíti meg azzal a céllal, hogy megpróbálja visszaadni a kor hangulatát. „Lényeges, hogy szülő és gyerek együtt lapozgathatja a kötetet, hiszen a mai gyereknek sokszor nincsen mihez kötnie olyan fogalmakat, mint például a pionír, vagy nem tudhatja, hogy miként eszkábálták össze az emberek házilag az antennákat, viszont a könyv közös olvasása, lapozgatása hozzásegítheti a felnőttet ahhoz, hogy átadhassa a fiatal generációnak gyermekkori emlékeit, könnyebben tud majd ezekről mesélni” – mondta el Márton Evelin.
A „kulcsos generáció” gyerekkoráról
A színes illusztrációkkal ellátott magánkiadványt mindössze száz példányban nyomtatták ki az Idea nyomdában; tavaly a legszebb romániai könyv címére is pályázott, és bekerült az első húsz közé. Mint a kötetbemutatót beharangozó Facebook-esemény oldalán olvasható, az alkotók azért éppen a nyolcvanas évek ábécéjét készítették el, mert ezek a gyermekkoruk évei, az úgynevezett „kulcsos generációé”.
„Szüleink és nagyszüleink ezekben az években voltak fiatalok, még tele energiával, tervekkel és életkedvvel. Időközben mi magunk vagy sokan közülünk szülőkké váltak, a gyermekeink pedig kíváncsiak arra, hogyan töltöttük gyermekkorunkat, mit ettünk, mit ittunk, mit és mivel játszottunk, milyen rajzfilmeket néztünk, milyen ruháink voltak, mit tanultunk az iskolában, milyen könyveket olvastunk, milyen zenét hallgattunk, hova utaztunk, ha utaztunk. Bármennyire nehezek és »sötétek« voltak azok az évek, azt semmiképpen sem állíthatjuk, hogy csak rossz emlékeink vannak abból az időszakból” – írják az alkotók.
Márton Evelin 1980. március 5-én született Kolozsváron. A Brassai Sámuel Elméleti Líceumba járt középiskolába, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen művészettörténetet tanult. 2002-től az RMDSZ elnöki hivatalának sajtótanácsosa volt, 2005 óta a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa. Kötetei: Bonjour Leibowitz (novellák és más szövegek), 2008; Macskaméz (novellák és más szövegek), 2011; Papírszív (regény), 2012; Szalamandrák éjszakái (regény), 2015.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.