
Fotó: TIFF
December 3-án töltötte be kilencvenedik életévét az erdélyi színjátszás egyik legmeghatározóbb személyisége, Orosz Lujza.
2016. december 06., 12:472016. december 06., 12:47
A színésznő a Szilágyságban született, első elemista korában került családjával Kolozsvárra. 1950-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1948 óta volt tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. 1992-ben elnyerte az EMKE Poór Lili-díját, és ugyanabban az évben a színház örökös tagjává választotta. 1994-ben Budapesten vehette át az Erzsébet-díjat, valamint Kisvárdán az életműdíjat. 1996-ban, a magyar filmjátszás századik évfordulóján Pillangó díjjal tüntették ki, elismerve ezzel a magyar filmjátszás történetében játszott fontos szerepét. 1948 és 1994 között a kolozsvári közönség több mint száz szerepben élvezhette Orosz Lujza játékát a sétatéri színpadon, láthatta román és magyar filmekben a mozivásznon, hallhatta irodalmi műsorokban évtizedeken keresztül a Kolozsvári Magyar Rádióban.
„Én csak akkor tudok elfogadni valamit, ha igaz. Hazudni nem lehet. A színház kommunikálás. Meg kell találnom a nézőtér érzelmeit, a kezemben kell tartanom: ezt nem tudom másképp megtenni, csak ha nem hazudok. A tehetség az a képesség, hogy az igazat át tudjam élni, át tudjam adni. Ha olyan adottságokkal gazdagítja a színész, hogy remekül táncol, remekül mozog, remekül énekel, az nagyon jó, de tehetség is kell a színpadhoz. A tehetséget nem lehet megtanulni; az, hogy én tudok kommunikálni a nézőtérrel, hogy hatok rá, hogy visszajelez, visszajelzéséből fakad az én többi jelzésem; ahol hatunk egymásra, meg tudjuk egymást győzni. A néző úgy megy ki a színházból, hogy a könnycsepp ott van, ha kell, vagy felszabadultan nevet — ez a színház. (...) Nagyon nagy tragédiákon mentem át, mikor meghalt a gyermekem, mikor úgy éreztem, hogy kifosztottak teljesen, és sehol nem borulhattam ki, sehol nem sírhattam ki magam. A színházban az élet megy tovább, és a színész hol adja elő érzelmeit, ha nem a színpadon? Mindent elad ott az ember. Azt, hogy szeret, hogy gyűlöl, hogy bánkódik, hogy keserves az élet, vagy éppen jó, mindent\" – nyilatkozta a színésznő abban az interjúban, amelyet Nánó Csaba újságíró készített vele 1999-ben.
Orosz Lujza fontosabb színpadi szerepei voltak: Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Kisvicákné, Pepi néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Zsuzsi (Barta Lajos: Zsuzsi); Olga (Csehov: Három nővér); Hekábé (Euripidész–Sartre–Illyés Gyula: A trójai nők); Családanya (Hszing Csi-en: A buszmegálló); Öregasszony (Spiró György: Csirkefej). Fontosabb filmszerepei: Horizont, 1971; Makra, 1972; Viforniţa, 1973; 141 perc a Befejezetlen mondatból, 1974; Legato, 1977; Urgia, 1977; O lacrimă de fată, 1980; Hidegrázás, 1994; Egyszer élünk, 2000.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!