
Fotó: TIFF
December 3-án töltötte be kilencvenedik életévét az erdélyi színjátszás egyik legmeghatározóbb személyisége, Orosz Lujza.
2016. december 06., 12:472016. december 06., 12:47
A színésznő a Szilágyságban született, első elemista korában került családjával Kolozsvárra. 1950-ben végezte el a Színművészeti Főiskolát, 1948 óta volt tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak. 1992-ben elnyerte az EMKE Poór Lili-díját, és ugyanabban az évben a színház örökös tagjává választotta. 1994-ben Budapesten vehette át az Erzsébet-díjat, valamint Kisvárdán az életműdíjat. 1996-ban, a magyar filmjátszás századik évfordulóján Pillangó díjjal tüntették ki, elismerve ezzel a magyar filmjátszás történetében játszott fontos szerepét. 1948 és 1994 között a kolozsvári közönség több mint száz szerepben élvezhette Orosz Lujza játékát a sétatéri színpadon, láthatta román és magyar filmekben a mozivásznon, hallhatta irodalmi műsorokban évtizedeken keresztül a Kolozsvári Magyar Rádióban.
„Én csak akkor tudok elfogadni valamit, ha igaz. Hazudni nem lehet. A színház kommunikálás. Meg kell találnom a nézőtér érzelmeit, a kezemben kell tartanom: ezt nem tudom másképp megtenni, csak ha nem hazudok. A tehetség az a képesség, hogy az igazat át tudjam élni, át tudjam adni. Ha olyan adottságokkal gazdagítja a színész, hogy remekül táncol, remekül mozog, remekül énekel, az nagyon jó, de tehetség is kell a színpadhoz. A tehetséget nem lehet megtanulni; az, hogy én tudok kommunikálni a nézőtérrel, hogy hatok rá, hogy visszajelez, visszajelzéséből fakad az én többi jelzésem; ahol hatunk egymásra, meg tudjuk egymást győzni. A néző úgy megy ki a színházból, hogy a könnycsepp ott van, ha kell, vagy felszabadultan nevet — ez a színház. (...) Nagyon nagy tragédiákon mentem át, mikor meghalt a gyermekem, mikor úgy éreztem, hogy kifosztottak teljesen, és sehol nem borulhattam ki, sehol nem sírhattam ki magam. A színházban az élet megy tovább, és a színész hol adja elő érzelmeit, ha nem a színpadon? Mindent elad ott az ember. Azt, hogy szeret, hogy gyűlöl, hogy bánkódik, hogy keserves az élet, vagy éppen jó, mindent\" – nyilatkozta a színésznő abban az interjúban, amelyet Nánó Csaba újságíró készített vele 1999-ben.
Orosz Lujza fontosabb színpadi szerepei voltak: Gertrudis (Katona József: Bánk bán); Kisvicákné, Pepi néni (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül); Zsuzsi (Barta Lajos: Zsuzsi); Olga (Csehov: Három nővér); Hekábé (Euripidész–Sartre–Illyés Gyula: A trójai nők); Családanya (Hszing Csi-en: A buszmegálló); Öregasszony (Spiró György: Csirkefej). Fontosabb filmszerepei: Horizont, 1971; Makra, 1972; Viforniţa, 1973; 141 perc a Befejezetlen mondatból, 1974; Legato, 1977; Urgia, 1977; O lacrimă de fată, 1980; Hidegrázás, 1994; Egyszer élünk, 2000.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
szóljon hozzá!