Fotó: Tóth Gödri Iringó
Gróf Teleki Samu életéről, afrikai expedíciójáról jelent meg kötet Csibi László filmrendező tollából. Az igazi kultúrtörténeti csemegének számító kiadványt a hét végén mutatták be Kolozsváron.
2022. november 13., 14:052022. november 13., 14:05
2022. november 13., 15:092022. november 13., 15:09
Igazi kultúrtörténeti könyvcsemege bemutatására került sor az Erdélyi Múzeum Egyesület kolozsvári székházában: Csibi László rendező, operatőr, filmes szakember Gróf Teleki Samu,1845-1916 (Élete és afrikai expedíciója az írásos és képi források tükrében) című, hiánypótló, évtizedes, évszázados hézagokat kitöltő munkáját ismerhette meg a közönség. Szórakoztató, izgalmas és informatív volt a pénteki esemény, amelynek keretében a filmes szakemberként ismert Csibi doktori témáját, illetve annak könyvformában kiadott változatát, az Afrika-kutatóként híressé vált Teleki Samu életének részleteit mutatták be.
A házigazda Biró Annamária leszögezte, hogy a kötetet nehéz műfajilag kategorizálni, amit az is jól érzékeltet, hogy méltatói, bemutatói is különböző tudományterületek szakértői, így a néprajz, az antropológia, a médiatudomány területe irányából is igyekeztek megközelíteni a munkát.
Keszeg Vilmos néprajzkutató, egyetemi oktató elsősorban arról a sorozatról beszélt, amelyben napvilágot látott Csibi László könyve, s amelyben immár 21 kötetet sorakoztatott fel. Elmondta, az eredetileg a Mentor Kiadóval együttműködve, 2008-ban elindított munkát idővel az Erdélyi Múzeum-Egyesület vette át kiadóként. A sorozat azért kapta az Emberek és kontextusok címet, mert amikor valaki egy ember teljesítményét, eredményeit, életpályáját, döntéseit vizsgálja, akkor fontos ezeket együtt követni az adott kor vizsgálatával, hiszen az ember mindig benne van egy konjunktúrában, az illető tevékenység nem érthető meg enélkül a kontextus nélkül.
Hozzátette, hogy a sorozat, akárcsak Apor Péter híres Metamorphosis Transilvaniae című munkája, Erdély újrafelfedezésére vállalkozik, alapszándéka, hogy új, eddig ismeretlen forrásokat szólaltasson meg. Keszeg Vilmos bemutatta röviden a sorozatban eddig megjelent munkákat, így például Blos-Jáni Melinda családi filmezésről, György, V. Imola Bernády Györgyről és kultuszáról vagy Miklós Alpár Parajd fürdőhely-reprezentációjáról szóló munkáját.
Tibori Szabó Zoltán újságíró, egyetemi tanár felidézte, hogy véletlenül „került bele a történetbe”, Csibi László referátumának védésén vett részt meghívottként, amikor meglátta „az őrület lángját a szemében”, azt az őrületet, aminek kapcsán az Ezeregy éjszaka meséiben a meséket hallgató uralkodó azt mondja, hogy „az élet ízét csak az őrültek ismerhetik”.
– idézte fel félig tréfásan, elmesélve, hogy állandóan kötekedett a szerzővel, ezáltal motiválva őt, hogy kutasson tovább, nyúljon mélyebbre, keresse meg gróf Teleki Samu naplóját, keresse fel Erdélyi Lajost, aki könyvet írt róla, keresse meg a könyv alanyához kapcsolódó levéltári adatokat Kolozsváron és így tovább.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Csibi László kutatott Budapesten és Bécsben, illetve elutazott az Egyesült Államokba is, hogy megtalálja a gróf naplóját, amit aztán sikerült feldolgozni és ezáltal „hazahoznia” Erdélybe.
Tibori Szabó Zoltán leszögezte, hogy Csibi László ezzel a kötettel – illetve a mögötte álló doktori disszertációval – kiérdemelte, illetve megmutatta, hogy joga van ahhoz, hogy „a mesterek, tudós emberek asztalához emelt fővel, a főbejáraton keresztül érkezve üljön le”.
Csibi László elmondta, hogy kissé felkészületlenül vágott bele a könyv mögött álló kutatásba, aminek gondolata először 2014-ben fogalmazódott meg, de mivel sok más projekten is dolgozott, lassan ért meg benne, ugyanakkor a koronavírus-világjárvány is nehezítette munkáját.
„A képekkel kezdődött a munka, de utána jöttek az újabb és újabb adatok, nyíltak az újabb és újabb kapuk, és ez az embert egyre jobban beleszippantja a kutatómunkába” – idézte fel Csibi László.
A szerző azt is felidézte, hogy mint a legtöbben, ő is Erdélyi Lajos 1977-ben kiadott Gróf Teleki Samu Afrikában című művéből ismerte az híres Afrika-kutatót, abból a könyvből melyben csupán 64 darab szerepel a kolozsvári levéltárban Csibi László által felfedezett fényképekből. Hozzátette, hogy kutatásai által sikerült korrigálnia néhány téves feltételezést, melyek kapcsán maga Erdélyi Lajos mondta el, hogy mivel a hetvenes években nehezen fért hozzá információkhoz, forrásokhoz, az itt-ott tátongó lyukakat kreativitását is segítségül hívva tömte be.
Hozzátette, hogy ugyancsak tervben van Teleki Samu második naplójának feldolgozása is, melyet akkor írt amikor visszatért Afrikába, a közhiedelemmel ellentétben nem azért, hogy újra megpróbálja megmászni a Kilimandzsárót, hanem, hogy viszontlássa az általa megszeretett kontinenst.
A szerző, aki Teleki Samu még élő rokonait is felkutatta, azzal zárta bemutatóját, hogy munkájának igazi megkoronázása az lenne, ha a gróf nyomán ő is eljuthatna Kelet-Afrikába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!