A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze a Kolozsvári Magyar Operában adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült produkciót
Fotó: RMDSZ Kolozsvári Szervezete
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón, október 22-én Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze a Kolozsvári Magyar Operában adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült produkciót – olyan szöveget, amely még nem „tudja”, mi lesz a vége, a néző viszont nagyon is. Az előadásról, a forradalom emlékezetéről a színművészt kérdeztük.
2026. október 20., 08:022026. október 20., 08:02
2026. október 20., 08:062026. október 20., 08:06
„1956. október 23-án éjjel 11 órakor indultunk el a rádió elfoglalására” – ezzel a mondattal kezdődik Örkény István (1912–1979) forradalmi naplója, és ezzel a mondattal indul Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművészének legújabb egyéni estje is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsváron és Erdély-szerte számos megemlékezést tartanak,
Az előadást
A kolozsvári színművész korábban többek közt
műveiből készített egyéni esteket, ezek szöveganyaga azonban jórészt megformált, lezárt alkotásokra épült – most viszont egy napló, a történelem sűrűjében született jegyzetek alapján készülő produkció kerül színpadra. Bogdán Zsolttól azt kérdeztük, mit jelent színészként egy olyan szövegből dolgozni, amelyik „még nem tudja, mi lesz a vége”, a napló „jelen idejűsége” milyen színészi kihívást jelent számára.
„Valóban, a szerző még nem ismeri, nem ismerheti a forradalom kimenetelének záróakkordjait. Rövid, szikár mondatokat szakít ki az események jelenéből, percnyi pontossággal próbálja utolérni azt, ami az utcán történik” – mondta el a Krónikának Bogdán Zsolt.
Úgy véli, éppen ez a lényeg: hogy mindez most történik a szemünk előtt, hiszen a színházban csak az érdekes, ami most történik, és minden szöveg a jelenidejűségével hat. „Mint ahogy nagypénteken már tudjuk ugyan, hogy húsvétvasárnap rohanni fogunk a sírhoz, de attól még mélyen megrendülünk Krisztus Urunk szenvedéseit látva” – fogalmazott.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján gazdag programmal készülnek Kolozsváron is
Fotó: RMDSZ Kolozsvári Szervezete
Budapest romos lelkű emberei, az egész nemzetet megrázó földrengés
Arra a felvetésre, hogy mennyire épít az előadás az író bűntudatára és megtisztulási vágyára – hiszen Örkény rádiós beköszöntője egy olyan alkotó önvallomása, aki korábban maga is a rendszert szolgálta –, Bogdán Zsolt elmondta: nem törekedett arra, hogy ezt külön kihangsúlyozza.
– fejtette ki a színművész.
Erdélyben 1956 emlékezete némileg más, mint Magyarországon: itt a forradalom utáni megtorlás, a letartóztatott diákok és értelmiségiek sorsa maradt meg erősebben. Kérdésünkre, hogyan „hallja” hetven év távlatából egy erdélyi, kolozsvári néző egy pesti író forradalmi naplóját, és igazította-e ehhez a közeghez a tolmácsolást, Bogdán Zsolt egyértelműen fogalmazott.
Felidézte, hogy Kós Károly egészen közelről – emlékei szerint a naplója alapján a Kálvin téri szállásának ablakából – nézte végig azt, ami az utcákon történt, és a kimondhatatlanságig megrendült. A színművész szerint ugyanakkor ötvenhatnak számos más erdélyi vonatkozása is van: az utólagos perek tucatjai, a tönkretett életek és családok.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
„Szinte mindenkinek van valakije, akit elvittek, kivégeztek, bezártak. Az egész nemzetet megrázta ez a földrengés” – mondta Bogdán Zsolt.
Örkény 1956 után évekig nem publikálhatott, gyógyszergyárban dolgozott, később lett a groteszk mestere. Bogdán Zsolttól azt kérdeztük, hogy korábbi egyéni estjei esetében olyan szerzők műveiből készített előadásokat, akik szintén valamilyen határhelyzetben írtak, például Dsida a betegség, Ady a háború árnyékában – és hogy vajon van-e ezekben az írói, költői életművekben közös szál, amit a színművész tudatosan keres, amikor alapanyagot választ.
A színművész elárulta: most, hogy szóba került, valóban észreveszi az összefüggést, korábban azonban nem tűnt fel neki, és nem is volt szándékos.
(Az osztováta népnyelvi szó, amely leggyakrabban a szövőszéket, illetve annak egyes részeit jelöli az erdélyi és az észak-tiszántúli nyelvjárásban).
Jegyzetek a forradalom sűrűjéből
Örkény István a forradalom napjaiban rövid, szikár bejegyzésekben rögzítette, amit Budapest utcáin látott és átélt. A Noteszlapok nem utólag megformált visszaemlékezés, hanem az események közben született följegyzések sora. Az író maga is részese volt a történéseknek: október 30-án a Szabad Kossuth Rádió indulásához írt beköszöntőt, amelynek híressé vált mondata –
A forradalom leverése után súlyos árat fizetett: 1958 és 1962 között nem publikálhatott, gyógyszeripari mérnökként kereste kenyerét. Csak a hatvanas évektől vált a magyar groteszk mesterévé, az Egyperces novellák, a Tóték és a Macskajáték szerzőjévé.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulójára október 20. és 30. között nagyszabású megemlékezéssorozattal készülnek Kolozsváron. A magyar főkonzulátus, az RMDSZ, az egyházak, az egyetemi és civil szervezetek közös rendezvénye.
Bartis Attila novelláin alapuló, egyszemélyes előadást készített Bogdán Zsolt színművész a marosvásárhelyi Spektrum Színházban. Bogdán Zsoltot első ízben láthatja a közönség olyan produkcióban, amelynek ő a rendezője, szereplője, díszlet- és jelmeztervezője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!