
Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
Botka László 1927. június 26-án született Szatmárnémetiben. Több mint 60 éves színészi karrierjét vándorszínészként kezdte, a sepsiszentgyörgyi teátrum színpadán 57 évet töltött el. Laci bácsi nem kívánkozott nyugdíjba, aktívan vállalt részt a színházi életben. Utolsó fellépése néhány napja a kisvárdai színházi fesztiválon volt, ahol Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában Valentint, a lakáj szerepét játszotta.
„Úgy kezdődött, hogy már gyermekként nagyon szerettem a színpadot, ezért elmentem perecet árulni a színházba” – mesélte az idős színész a Krónikának egy korábban készült interjúban. Szülei nem örültek, hogy komédiásnak állt, gépészmérnöknek szánták. „Szüleim beírattak lakatosgyakornoknak, de a háború közbeszólt, és megszűnt az iskola. Megszöktem otthonról, a szatmári Vasas Munkásszínpadán kezdtem, műkedvelőként. 1946-ban kerültem az első hivatásos színházhoz, Nagyenyedre, a Kollektív Színházi Társulathoz, ahol másnapra már be kellett ugranom eljátszani a Júlia című operett Kálmánját” – emlékezett Botka László, az utolsó erdélyi magyar vándorszínész, aki fiatalon négy vándortársulatban játszott: „Faluról falura, városkából városkába vittük a magyar szót és a magyar színházat. Vonattal, teherautóval vagy szekérrel utaztunk, 15–20 előadás volt repertoáron. Csak a közönségből éltünk, más nem segített” – vallotta a színész. „Nagybányán a fűrészgyárnál dolgoztam táncoktatóként, amikor behívtak katonának. Ott kerültem első ízben kapcsolatba a székelyekkel, akik elmesélték, milyen gyönyörű helyek vannak nálukfelé, meséltek a szentgyörgyi színházról is. Levelet írtam a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatójának, elmondtam, hogy szeretnék nála dolgozni. Egy hét múlva érkezett a válaszlevél, hogy várnak.” Botka László több mint fél évszázadon át dolgozott a háromszéki megyeszékhelyen. Kedvenc szerepei között volt a Csárdáskirálynő – fiatalon Bóni grófot 600 alkalommal játszotta, majd Bóni apját, Leopold Mária herceget alakította rendszeresen Szentgyörgyön.
A színészt hosszú karrierje során megbecsült kapcsolat kötötte a színházhoz. „Mindaddig szeretnék dolgozni, míg a társulat, az igazgató, a rendezők és a közönség bízik bennem. Ha még egyszer születhetnék, újra ezt a pályát és hivatást választanám” – mondta lapunknak adott utolsó interjújában Botka László.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.