
Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
Botka László 1927. június 26-án született Szatmárnémetiben. Több mint 60 éves színészi karrierjét vándorszínészként kezdte, a sepsiszentgyörgyi teátrum színpadán 57 évet töltött el. Laci bácsi nem kívánkozott nyugdíjba, aktívan vállalt részt a színházi életben. Utolsó fellépése néhány napja a kisvárdai színházi fesztiválon volt, ahol Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában Valentint, a lakáj szerepét játszotta.
„Úgy kezdődött, hogy már gyermekként nagyon szerettem a színpadot, ezért elmentem perecet árulni a színházba” – mesélte az idős színész a Krónikának egy korábban készült interjúban. Szülei nem örültek, hogy komédiásnak állt, gépészmérnöknek szánták. „Szüleim beírattak lakatosgyakornoknak, de a háború közbeszólt, és megszűnt az iskola. Megszöktem otthonról, a szatmári Vasas Munkásszínpadán kezdtem, műkedvelőként. 1946-ban kerültem az első hivatásos színházhoz, Nagyenyedre, a Kollektív Színházi Társulathoz, ahol másnapra már be kellett ugranom eljátszani a Júlia című operett Kálmánját” – emlékezett Botka László, az utolsó erdélyi magyar vándorszínész, aki fiatalon négy vándortársulatban játszott: „Faluról falura, városkából városkába vittük a magyar szót és a magyar színházat. Vonattal, teherautóval vagy szekérrel utaztunk, 15–20 előadás volt repertoáron. Csak a közönségből éltünk, más nem segített” – vallotta a színész. „Nagybányán a fűrészgyárnál dolgoztam táncoktatóként, amikor behívtak katonának. Ott kerültem első ízben kapcsolatba a székelyekkel, akik elmesélték, milyen gyönyörű helyek vannak nálukfelé, meséltek a szentgyörgyi színházról is. Levelet írtam a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatójának, elmondtam, hogy szeretnék nála dolgozni. Egy hét múlva érkezett a válaszlevél, hogy várnak.” Botka László több mint fél évszázadon át dolgozott a háromszéki megyeszékhelyen. Kedvenc szerepei között volt a Csárdáskirálynő – fiatalon Bóni grófot 600 alkalommal játszotta, majd Bóni apját, Leopold Mária herceget alakította rendszeresen Szentgyörgyön.
A színészt hosszú karrierje során megbecsült kapcsolat kötötte a színházhoz. „Mindaddig szeretnék dolgozni, míg a társulat, az igazgató, a rendezők és a közönség bízik bennem. Ha még egyszer születhetnék, újra ezt a pályát és hivatást választanám” – mondta lapunknak adott utolsó interjújában Botka László.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.