
Fotó: Krónika
2008. július 08., 00:002008. július 08., 00:00
Botka László 1927. június 26-án született Szatmárnémetiben. Több mint 60 éves színészi karrierjét vándorszínészként kezdte, a sepsiszentgyörgyi teátrum színpadán 57 évet töltött el. Laci bácsi nem kívánkozott nyugdíjba, aktívan vállalt részt a színházi életben. Utolsó fellépése néhány napja a kisvárdai színházi fesztiválon volt, ahol Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című darabjában Valentint, a lakáj szerepét játszotta.
„Úgy kezdődött, hogy már gyermekként nagyon szerettem a színpadot, ezért elmentem perecet árulni a színházba” – mesélte az idős színész a Krónikának egy korábban készült interjúban. Szülei nem örültek, hogy komédiásnak állt, gépészmérnöknek szánták. „Szüleim beírattak lakatosgyakornoknak, de a háború közbeszólt, és megszűnt az iskola. Megszöktem otthonról, a szatmári Vasas Munkásszínpadán kezdtem, műkedvelőként. 1946-ban kerültem az első hivatásos színházhoz, Nagyenyedre, a Kollektív Színházi Társulathoz, ahol másnapra már be kellett ugranom eljátszani a Júlia című operett Kálmánját” – emlékezett Botka László, az utolsó erdélyi magyar vándorszínész, aki fiatalon négy vándortársulatban játszott: „Faluról falura, városkából városkába vittük a magyar szót és a magyar színházat. Vonattal, teherautóval vagy szekérrel utaztunk, 15–20 előadás volt repertoáron. Csak a közönségből éltünk, más nem segített” – vallotta a színész. „Nagybányán a fűrészgyárnál dolgoztam táncoktatóként, amikor behívtak katonának. Ott kerültem első ízben kapcsolatba a székelyekkel, akik elmesélték, milyen gyönyörű helyek vannak nálukfelé, meséltek a szentgyörgyi színházról is. Levelet írtam a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatójának, elmondtam, hogy szeretnék nála dolgozni. Egy hét múlva érkezett a válaszlevél, hogy várnak.” Botka László több mint fél évszázadon át dolgozott a háromszéki megyeszékhelyen. Kedvenc szerepei között volt a Csárdáskirálynő – fiatalon Bóni grófot 600 alkalommal játszotta, majd Bóni apját, Leopold Mária herceget alakította rendszeresen Szentgyörgyön.
A színészt hosszú karrierje során megbecsült kapcsolat kötötte a színházhoz. „Mindaddig szeretnék dolgozni, míg a társulat, az igazgató, a rendezők és a közönség bízik bennem. Ha még egyszer születhetnék, újra ezt a pályát és hivatást választanám” – mondta lapunknak adott utolsó interjújában Botka László.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.