Az őshaza igézetében

A Pro Art Galériában tartott megnyitón Madaras Szilárd, a szervező Görög Joachim Egyesület vezetője elmondta, a négynapos rendezvénysorozattal tisztelegni kívánnak a száz éve várossá vált település és az örmény közösség előtt, amelynek meghatározó szerepe volt a település fellendülésében.
Becsek Garda Dezső történész előadásából többek közt megtudhatták a jelenlévők, honnan ered a ma is használatos „örmény hajnal” kifejezés. A 17. században Moldvából Gyergyószentmiklósra telepedett örménység szerves része lett az itt élő székely közösségnek, ám jó kereskedőkként rövid idő alatt monopolhelyzetbe kerültek. Az akkori közigazgatási hatóság – hogy valamelyest fékezze az örmények gazdasági terjeszkedését – megtiltotta számukra, hogy 9 óra előtt kipakolják portékáikat a piactérre. A rendelkezést nem sikerült betartatni, ugyanis rövid időn belül kiderült, hogy a hajnalban helyet foglaló székely árusok az örmények portékáit kínálták a piacon. Ám azóta is Gyergyóban a 9 óra az örmény hajnalt jelenti. Becsek Garda előadásában arra is kitért, hogy az évszázadok során főleg az erdővásárlásból tekintélyes vagyonra szert tett örménységet sújtotta leginkább az első világháború utáni földtörvény, majd az államosítás. „A jelenlegi földtörvénynek is ők az áldozatai” – hangoztatta a történész.
Becsek Garda Dezső előadása után Veress Ilka szociológus Etnikaiidentitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében címmel tartott előadást, majd a Budapesten élő David Yengibaryan harmonikaművész örmény népzenei elemeket tartalmazó virtuóz előadásával kalauzolta el a hallgatóságot a távoli őshazába. A „virtuális utazás” fotókiállítással folytatódott, melynek során Zárug Béla és Katalin mutatta be azokat a helyeket, ahová valamennyi elszármazott örmény vágyik. Szombaton a Pro Art Galériában 17 órától Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét ismertették, a vasárnapi búcsús szentmisét követően pedig Gyergyószentmiklós első polgármestere, Orel Dezső tiszteletére avattak emléktáblát.