A Pro Art Galériában tartott megnyitón Madaras Szilárd, a szervező Görög Joachim Egyesület vezetője elmondta, a négynapos rendezvénysorozattal tisztelegni kívánnak a száz éve várossá vált település és az örmény közösség előtt, amelynek meghatározó szerepe volt a település fellendülésében.
Becsek Garda Dezső történész előadásából többek közt megtudhatták a jelenlévők, honnan ered a ma is használatos „örmény hajnal” kifejezés. A 17. században Moldvából Gyergyószentmiklósra telepedett örménység szerves része lett az itt élő székely közösségnek, ám jó kereskedőkként rövid idő alatt monopolhelyzetbe kerültek. Az akkori közigazgatási hatóság – hogy valamelyest fékezze az örmények gazdasági terjeszkedését – megtiltotta számukra, hogy 9 óra előtt kipakolják portékáikat a piactérre. A rendelkezést nem sikerült betartatni, ugyanis rövid időn belül kiderült, hogy a hajnalban helyet foglaló székely árusok az örmények portékáit kínálták a piacon. Ám azóta is Gyergyóban a 9 óra az örmény hajnalt jelenti. Becsek Garda előadásában arra is kitért, hogy az évszázadok során főleg az erdővásárlásból tekintélyes vagyonra szert tett örménységet sújtotta leginkább az első világháború utáni földtörvény, majd az államosítás. „A jelenlegi földtörvénynek is ők az áldozatai” – hangoztatta a történész.
Becsek Garda Dezső előadása után Veress Ilka szociológus Etnikaiidentitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében címmel tartott előadást, majd a Budapesten élő David Yengibaryan harmonikaművész örmény népzenei elemeket tartalmazó virtuóz előadásával kalauzolta el a hallgatóságot a távoli őshazába. A „virtuális utazás” fotókiállítással folytatódott, melynek során Zárug Béla és Katalin mutatta be azokat a helyeket, ahová valamennyi elszármazott örmény vágyik. Szombaton a Pro Art Galériában 17 órától Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét ismertették, a vasárnapi búcsús szentmisét követően pedig Gyergyószentmiklós első polgármestere, Orel Dezső tiszteletére avattak emléktáblát.
74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.
A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&
„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.
Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.
A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.
Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.
Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.
A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.
Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.