A Pro Art Galériában tartott megnyitón Madaras Szilárd, a szervező Görög Joachim Egyesület vezetője elmondta, a négynapos rendezvénysorozattal tisztelegni kívánnak a száz éve várossá vált település és az örmény közösség előtt, amelynek meghatározó szerepe volt a település fellendülésében.
Becsek Garda Dezső történész előadásából többek közt megtudhatták a jelenlévők, honnan ered a ma is használatos „örmény hajnal” kifejezés. A 17. században Moldvából Gyergyószentmiklósra telepedett örménység szerves része lett az itt élő székely közösségnek, ám jó kereskedőkként rövid idő alatt monopolhelyzetbe kerültek. Az akkori közigazgatási hatóság – hogy valamelyest fékezze az örmények gazdasági terjeszkedését – megtiltotta számukra, hogy 9 óra előtt kipakolják portékáikat a piactérre. A rendelkezést nem sikerült betartatni, ugyanis rövid időn belül kiderült, hogy a hajnalban helyet foglaló székely árusok az örmények portékáit kínálták a piacon. Ám azóta is Gyergyóban a 9 óra az örmény hajnalt jelenti. Becsek Garda előadásában arra is kitért, hogy az évszázadok során főleg az erdővásárlásból tekintélyes vagyonra szert tett örménységet sújtotta leginkább az első világháború utáni földtörvény, majd az államosítás. „A jelenlegi földtörvénynek is ők az áldozatai” – hangoztatta a történész.
Becsek Garda Dezső előadása után Veress Ilka szociológus Etnikaiidentitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében címmel tartott előadást, majd a Budapesten élő David Yengibaryan harmonikaművész örmény népzenei elemeket tartalmazó virtuóz előadásával kalauzolta el a hallgatóságot a távoli őshazába. A „virtuális utazás” fotókiállítással folytatódott, melynek során Zárug Béla és Katalin mutatta be azokat a helyeket, ahová valamennyi elszármazott örmény vágyik. Szombaton a Pro Art Galériában 17 órától Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét ismertették, a vasárnapi búcsús szentmisét követően pedig Gyergyószentmiklós első polgármestere, Orel Dezső tiszteletére avattak emléktáblát.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.