A Pro Art Galériában tartott megnyitón Madaras Szilárd, a szervező Görög Joachim Egyesület vezetője elmondta, a négynapos rendezvénysorozattal tisztelegni kívánnak a száz éve várossá vált település és az örmény közösség előtt, amelynek meghatározó szerepe volt a település fellendülésében.
Becsek Garda Dezső történész előadásából többek közt megtudhatták a jelenlévők, honnan ered a ma is használatos „örmény hajnal” kifejezés. A 17. században Moldvából Gyergyószentmiklósra telepedett örménység szerves része lett az itt élő székely közösségnek, ám jó kereskedőkként rövid idő alatt monopolhelyzetbe kerültek. Az akkori közigazgatási hatóság – hogy valamelyest fékezze az örmények gazdasági terjeszkedését – megtiltotta számukra, hogy 9 óra előtt kipakolják portékáikat a piactérre. A rendelkezést nem sikerült betartatni, ugyanis rövid időn belül kiderült, hogy a hajnalban helyet foglaló székely árusok az örmények portékáit kínálták a piacon. Ám azóta is Gyergyóban a 9 óra az örmény hajnalt jelenti. Becsek Garda előadásában arra is kitért, hogy az évszázadok során főleg az erdővásárlásból tekintélyes vagyonra szert tett örménységet sújtotta leginkább az első világháború utáni földtörvény, majd az államosítás. „A jelenlegi földtörvénynek is ők az áldozatai” – hangoztatta a történész.
Becsek Garda Dezső előadása után Veress Ilka szociológus Etnikaiidentitás-narratívák a szamosújvári örmény közösség körében címmel tartott előadást, majd a Budapesten élő David Yengibaryan harmonikaművész örmény népzenei elemeket tartalmazó virtuóz előadásával kalauzolta el a hallgatóságot a távoli őshazába. A „virtuális utazás” fotókiállítással folytatódott, melynek során Zárug Béla és Katalin mutatta be azokat a helyeket, ahová valamennyi elszármazott örmény vágyik. Szombaton a Pro Art Galériában 17 órától Gazdovits Miklós Az erdélyi örmények történetéből című könyvét ismertették, a vasárnapi búcsús szentmisét követően pedig Gyergyószentmiklós első polgármestere, Orel Dezső tiszteletére avattak emléktáblát.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.