
Fotó: A szerző felvétele
2008. június 18., 00:002008. június 18., 00:00
Annak idején Györgyfalváról Kolozsvárra kerültek cselédnek a lányok, mintha csak a darab szereplőinek gyermekei ültek volna a nézőtéren” – idézte emlékeit a nyolcvanéves Szabó József. Gazdag életpályát tudhat maga mögött az 1928-ban Székelyhídon született rendező: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik.
„A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta kérdésünkre a számára is kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Váradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Akkoriban nagy sikerrel játszották Ionesco darabjait Bukarestben, Ceauşescut pedig zavarta, és az egész országban betiltotta az abszurd színjátszást” – magyarázta a rendező.
„1983. április 9-én mentem el Magyarországra – nem titkolom –, névházasság által jutottam ki. A diktatúra már beleeresztette karmait a színházba is – sosem volt annyi poloska a lakásokban, mint akkoriban. Ki gondolta volna, hogy hat év múlva megdől a rendszer… Engem is kihallgattak, készültek a dossziék, s tudtuk, hogy ezeket bármikor elő lehet venni. Lassan ott tartottunk, hogy az Ősvigasztalás előadásain több volt a szekus, mint a néző. Szigorúan cenzúráztak mindent, én viszont az igazságot akartam mondani” – mesélte kivándorlásának történetét.
A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szabó Józseffel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője készít hangos interjút a 19 órakor kezdődő gálaesten a Nagyváradi Filharmónia előadótermében.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.