Fotó: A szerző felvétele
2008. június 18., 00:002008. június 18., 00:00
Annak idején Györgyfalváról Kolozsvárra kerültek cselédnek a lányok, mintha csak a darab szereplőinek gyermekei ültek volna a nézőtéren” – idézte emlékeit a nyolcvanéves Szabó József. Gazdag életpályát tudhat maga mögött az 1928-ban Székelyhídon született rendező: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik.
„A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta kérdésünkre a számára is kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Váradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Akkoriban nagy sikerrel játszották Ionesco darabjait Bukarestben, Ceauşescut pedig zavarta, és az egész országban betiltotta az abszurd színjátszást” – magyarázta a rendező.
„1983. április 9-én mentem el Magyarországra – nem titkolom –, névházasság által jutottam ki. A diktatúra már beleeresztette karmait a színházba is – sosem volt annyi poloska a lakásokban, mint akkoriban. Ki gondolta volna, hogy hat év múlva megdől a rendszer… Engem is kihallgattak, készültek a dossziék, s tudtuk, hogy ezeket bármikor elő lehet venni. Lassan ott tartottunk, hogy az Ősvigasztalás előadásain több volt a szekus, mint a néző. Szigorúan cenzúráztak mindent, én viszont az igazságot akartam mondani” – mesélte kivándorlásának történetét.
A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szabó Józseffel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője készít hangos interjút a 19 órakor kezdődő gálaesten a Nagyváradi Filharmónia előadótermében.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.