
Fotó: A szerző felvétele
2008. június 18., 00:002008. június 18., 00:00
Annak idején Györgyfalváról Kolozsvárra kerültek cselédnek a lányok, mintha csak a darab szereplőinek gyermekei ültek volna a nézőtéren” – idézte emlékeit a nyolcvanéves Szabó József. Gazdag életpályát tudhat maga mögött az 1928-ban Székelyhídon született rendező: Sztanyiszlavszkijtól tanult Moszkvában, Kolozsváron diplomázott 1953-ban. Pályáját Nagybányán kezdte, 1957–70 között a Kolozsvári Magyar Színház rendezője, 1970-ben a váradi társulat főrendezője és művészeti vezetője volt, 1983-ban áttelepült Magyarországra, jelenleg feleségével Írországban él, és a könyvén dolgozik.
„A költői színház az ars poeticám. Büszke vagyok, hogy itthon én rendeztem először Brechtet, Magyarországon pedig Ionescót. Az ifjú W. újabb szenvedéseit, Az ember tragédiáját, az Anyám könnyű álmot ígért és Tamási Árontól az Ősvigasztalást is színre vittem” – sorolta kérdésünkre a számára is kedves munkáit. 1971-ben megalapította a Stúdió 99-et, amelynek tagjaival Páskándi Géza A bosszúálló kapus című darabját adták elő. „Ez a darab volt az első abszurd dráma, amelyet bemutattak Váradon – csak kilenc előadást érhetett meg. Akkoriban nagy sikerrel játszották Ionesco darabjait Bukarestben, Ceauşescut pedig zavarta, és az egész országban betiltotta az abszurd színjátszást” – magyarázta a rendező.
„1983. április 9-én mentem el Magyarországra – nem titkolom –, névházasság által jutottam ki. A diktatúra már beleeresztette karmait a színházba is – sosem volt annyi poloska a lakásokban, mint akkoriban. Ki gondolta volna, hogy hat év múlva megdől a rendszer… Engem is kihallgattak, készültek a dossziék, s tudtuk, hogy ezeket bármikor elő lehet venni. Lassan ott tartottunk, hogy az Ősvigasztalás előadásain több volt a szekus, mint a néző. Szigorúan cenzúráztak mindent, én viszont az igazságot akartam mondani” – mesélte kivándorlásának történetét.
A nyolcvanadik születésnapját ünneplő Szabó Józseffel Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője készít hangos interjút a 19 órakor kezdődő gálaesten a Nagyváradi Filharmónia előadótermében.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.