Hirdetés

Az igazi színház állandó társulatot jelent

Beszélgetés Darvay Nagy Adrienne színházkutatóval Darvay Nagy Adrienne budapesti színháztörténész, kritikus a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának művészeti tanácsadójaként követi figyelemmel az erdélyi magyar társulatok munkáját. A

2006. március 22., 00:002006. március 22., 00:00

– Végigkövette az Interetnikai Színházi Fesztivál eddigi életét – a harmadik alkalomra mennyire „érett be” ez a szemle?
– Két évvel ezelőtt a temesvári, második fesztiválra – az akkori igazgató, Demeter András felkérésére – én válogattam a magyar nyelvű előadásokat. Volt egy közönségdíj is, az előadások után a nézők hihetetlen lelkesedéssel dobálták be szavazataikat a ládákba. Ez az együttjátszási szándék akkor erősen feldobta a fesztivál hangulatát. Vásárhelyen is sokan megnézték az előadásokat, nagyon jó a közönség. De egy nyilvánvalóan másfajta elképzelés alapján itt nem volt semmiféle díj. A romániai interetnikai színházi fesztiválnak szerintem még nem alakult ki teljesen az arculata, amely egyúttal azt is meghatározhatná, hogy a mindenkori rendezvény milyen „szabályok” szerint működjék. Temesváron más jellegű fesztivál volt, itt vendégjáték-sorozat lett belőle, és a színházak többnyire maguk döntötték el, hogy milyen előadással lépnek fel. Ennek bizonyára voltak bizonyos pénzügyi vetületei is, beleértve talán azt, hogy könnyebben lehessen mozgatni az előadásokat.
– Mennyiben befolyásolták minőségi szempontok az előadások megválasztását?
– Nagyon jól látszik a felsorakoztatott előadások nyomán, hogy melyik színházban éppen milyen tendenciát követnek. Sőt vannak olyan produkciók, amelyek pozitívabb képet mutatnak, mint amilyen abban a színházban az évad vagy az aktuális helyzet valójában. De akad olyan társulat is, amely teljesen mindegy, hogy milyen előadást hoz el, mert a színház állapota siralmas. Például a nagyváradi magyar tagozat jelenlegi stádiumát tükrözte a Mulatság című előadás fogadtatása. Pedig a három rokonszenves színész nagyon szeretett volna valamilyen ajándékot adni a közönségnek, ám a szándék szándék maradt, mert az előadás felépítése és koncepciója, illetve maga a produkció nem ütötte meg a mércét. Ezért nagyon sajnáltam az általam egyébként igen kedvelt három színészt, mert olyan volt, mintha egy üvegburában játszottak volna, semmiféle visszajelzést nem tudtak kicsikarni a közönségből.
– A rendezői koncepció minden esetben ennyire meghatározó?
– A színpadi alkotást a színészek a rendezői koncepcióval egységben hozzák létre. A szatmárnémeti társulat Márton partjelző fázik című előadásának nem volt ugyan hangsúlyos „koncepciója”, viszont a rendező olyan nagyszerű színészre osztotta a rászabott szerepet, mint Czintos József vagy Miske László.
– Melyik előadás tetszett a leginkább?
– A fesztivál legjobb előadása szerintem a sepsiszentgyörgyi, Tompa Gábor rendezte Godot-ra várva – amely ugyancsak kifejezte a színház állapotát, magas művészi színvonalát. Engem egyszerűen lenyűgözött a négy színész. Akkor jó egy előadás, ha elfelejtesz minden mást, és csak az előadásra koncentrálsz, ezúttal jómagam szinte sajnáltam, hogy hamarosan befejeződik. Péter Hilda bravúrja nem véletlenül kapott nyíltszíni tapsot, Váta Lorándnak a művészet legmagasabb fokán nyújtott bohócjátéka szenzációs volt, akárcsak a Pálffy Tibor és a Nemes Levente alakítása. A székelyudvarhelyi Anna Karenina pályaudvar atmoszférája és jó értelemben vett rafinériája ugyancsak élményszerű – hála Szabó K. István rendezőnek. Keresztes Attila a Csíki Játékszín történetének legjobb előadását vitte színre a Szerelemmel. Izgalmasnak tartom még a kolozsváriak Az elveszett levél című előadását, ha helyenként nem is értettem vele egyet. Nagyon merész és ügyes kísérlet, arról nem is beszélve, hogy ezt is Tompa Gábor állította színpadra, aki szerintem az európai színházművészet egyik legjobb rendezője. A Kolozsvári Állami Magyar Színház pedig Közép-Európa talán legnagyszerűbb társulata.
– Mennyiben befolyásolja a hazai színházi életet, hogy a színházak állandó társulatokként működnek?
– A társulat szón nemcsak a színészek és a műszak értendő, hanem az igazgató vagy a társulatvezető is. Nagyon sok függ attól, hogyan tudnak olyan valódi együttest kialakítani, amely leginkább a családhoz hasonlítható. Habár ezt az utóbbi időben meg szokták kérdőjelezni Magyarországon is. Francia és angol mintára megjelent a szándék, hogy inkább állandó társulat nélküli befogadó színházak jöjjenek létre. A múltkor Silviu Purcãretével beszéltem, aki világhírű rendezőként azt tartja, hogy az igazi színház számára állandó társulatot jelent. Azoknak a színházaknak a produkcióit pedig, ahol alkotói műhely jött létre, Vásárhelyen is az izgalmas, színvonalas alkotások közé sorolhattuk. Ahol csak intézményes jelleggel folyik a munka, ott az eredmény sem mindig egyértelmű.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

74 éves korában elhunyt Chris Rea brit énekes-dalszerző és gitáros, a bluesos hangzású, melankolikus rock egyik legismertebb európai alakja. Halálhírét családja szóvivője erősítette meg – tájékoztat a BBC News alapján a Magyar Nemzet.

74 éves korában elhunyt Chris Rea
74 éves korában elhunyt Chris Rea
2025. december 22., hétfő

74 éves korában elhunyt Chris Rea

Hirdetés
2025. december 20., szombat

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 2025 őszén indította el „A múzeum mindenkié” című programját, amelynek célja, hogy a távolabbi települések diákjai is élményszerűen kapcsolódhassanak az intézmény kulturális örökségéhez.

Több mint négyszáz gyerek ismerkedett a Székely Nemzeti Múzeum kulturális örökségével
2025. december 19., péntek

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben

A Hagyományok Háza december eleji Ünnepváró forgatagának egyik legfontosabb eseménye Mihó Attila, Szabó Dániel és András Orsolya Erzsébet Gyergyói hagyományos tánczene című kötetének bemutatója volt. Gyergyó vidékének gazdag&

Gyergyó ősi dallamai: száz év gyűjtése egyetlen kötetben
2025. december 19., péntek

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)

„Az erdélyi irodalom hiteles legyen mindenekelőtt, a hamis hang, az üres, semmitmondó tartalom s a szemfényvesztő játszadozás csak erkölcsi kárt okozhat nekünk” – vallja Borcsa János irodalomkritikus.

Legyen hiteles az erdélyi irodalom, emelje magához az olvasót – Borcsa János kritikus új kötetéről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. december 17., szerda

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját

Újra műsoron a Kolozsvári Állami Magyar Színház Pornokrácia című produkciója, majd Szatmárnémetiben vendégszerepel az előadás.

Szatmáron is láthatja a közönség a Ceaușescu-korszak végének színházi szatíráját
2025. december 17., szerda

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra

A budapesti Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság a magyar nemzeti értékek megőrzése, gyűjtése és népszerűsítése céljából december 15-én tizenötödik alkalommal hirdette meg új pályázatát.

Erdélyből is lehet jelentkezni a Hungarikum-pályázatokra
2025. december 17., szerda

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára

Tizenkét kategóriában tette közzé az Oscar-jelölésre esélyes produkciók szűkített listáját kedden az amerikai filmakadémia; Magyarország nevezettje, Nemes László Árva című filmje nem jutott tovább.

Oscar-díj: nem került fel a magyar film a szűkített listára
Hirdetés
2025. december 16., kedd

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?

Díjazta diákpályázatának nyerteseit a Székelyföld kulturális folyóirat. Zsidó Ferenc főszerkesztőt arra kértük, értékelje ki a „Hegyek, fák, füvek” tematikával meghirdetett vers- és prózapályázatot.

Mit jelent a diák számára a természet egy AI által dominált világban?
2025. december 15., hétfő

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását

A 80 évvel ezelőtt született Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós, egyetemi tanár, ellenzéki közéleti gondolkodó sokoldalú munkásságát közelítették meg 22 előadó részvételével a kolozsvári bölcsészkaron a hétvégén szervezett konferencián.

Kortársunk, Cs. Gyimesi Éva – Impertinenciának tekintette a diktatúra az irodalomtudós kiállását
2025. december 15., hétfő

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik

Új energiákat szabadítanak fel benne az írói válságok, nem szereti előre megtervezni a szövegeket, az is ihletforrás számára, ha az édesanyja jól felidegesíti.

„Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol”. Varga László Edgár vers után prózával jelentkezik
Hirdetés
Hirdetés