
A Hegedűs a háztetőn című musical, amelyet nagy sikerrel mutattak be tavaly, ismét látható a kolozsvári színpadon
Fotó: Biró István/Kolozsvári Állami Magyar Színház
A tavaly épp csak bemutatott, de a járvány miatt eddig nem játszott Hegedűs a háztetőn című musicalt, valamint a frissen színpadra állított Állatfarmot is láthatja a kolozsvári magyar színház közönsége. A kincses városbeli magyar opera a 10 éve bemutatott, most felújított, Bajazzók című előadását tűzte műsorára.
2021. május 27., 09:332021. május 27., 09:33
Gőzerővel beindult a kulturális élet a kincses városban: a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a magyar opera is számos előadást tűzött műsorára, nagytermi előadásokkal várja közönségét. Az opera ma 19 órától mutatja be Ruggero Leoncavallo Bajazzók című operáját, a színház a hétvégén tartotta Állatfarm című, Puskás Zoltán rendezte előadásának bemutatóját, a napokban pedig a Hegedűs a háztetőn című világhírű musicalt láthatja-hallhatja a közönség.
A Béres László által rendezett előadást közvetlenül a pandémia kitörése előtt, tavaly február végén mutatta be a társulat, és azóta csak most, május 30-án láthatja újból a nagyérdemű.
A magával ragadó, sodró erejű musical színreviteléről Béres László rendező a bemutatót követően a Krónikának nyilatkozva elmondta, az érezhető siker titka egyrészt a remek kolozsvári társulat, másrészt adott a csodálatos zenéjű musical, a jól bevált dramaturgia, a frappáns szöveg, és nem utolsósorban a Reb Tevjét alakító fantasztikus főszereplő, Bogdán Zsolt. „Hiszen ha nincsen Tevjénk, akkor nem érdemes Hegedűs a háztetőnt rendezni” – mondta Béres László.
Arra is kitért, szerinte a jó darabok ismérve – gondoljunk Shakespeare vagy Csehov darabjaira – az, hogy örök érvényűek.
A zsidó közösség, a zsidó kultúra rituáléin keresztül bármikor magára ismerhet. Hiszen ezek a kérdések úgy egyediek, hogy közben általánosak” – fogalmazott a rendező.
A Hegedűs a háztetőn története egy zsidó család külső kényszerek és belső vágyak által irányított életéről szól egy viharos történelmi időben.
A május 30-ai nagytermi előadással kezdődően a társulat új, fiatal tagjai: Mótel Kamzolj szerepében Kiss Tamás, Bjelke szerepében pedig Román Eszter látható. A Béres László rendezésében készült előadás június 2-án, 11-én és 18-án is megtekinthető a színház nagytermében; az előadások este 7 órától kezdődnek.
George Orwell regényét Lénárd Róbert alkalmazta színpadra, a zenét Erős Ervin és Klemm Dávid jegyzi. George Orwell 1945-ben megjelent szatirikus kisregénye, az Állatfarm tulajdonképpen a sztálini Szovjetunió allegóriája és kritikája, tágabb értelemben viszont azt a gondolatot járja körül, hogy egy eredetileg szép és nemes elképzelés hogyan válik totális diktatúrává. Az előadás június 4-én, 20-án és 25-én este 7 órától van műsoron a színház nagytermében.
A magyar opera társulata Ruggero Leoncavallo Bajazzók című operájával várja a közönséget. A társulat előadásában ez a produkció 10 évvel ezelőtt, május 11-én került bemutatásra. „Az elmúlt évtizedben számos kiváló és sikeres debütnek lehettünk tanúi. Előadóművészeink sajátos személyiségjegyei, karaktere mindig organikusan beépül az előadásba, ezáltal folyamatosan megújítva azt. Rendezői koncepcióm egyik alapja is lehetne ez, hiszen egy előadás akkor tud hosszú életű lenni, ha képes adaptálódni az adott helyzethez” – idézi az opera közleménye Szabó Emesét.
A rendező arra is rámutat, az idei felújításban érezhetőek a világjárvány okozta korlátozások, de ez semmiképpen sem ront, csupán alakít a megközelítésen. A megszorítások miatt most az előadás félszcenikus változata kerül bemutatásra, amelyben a zenekar is a színpadon van. Az eddig megszokott, színfalakkal behatárolt térben élesen elkülönültek a nézőtér-néző és előadó-színpad párosai. Jelen esetben a nézőtéren a fizikai távolságtartás szabályai érvényesek, de az előadó-mű-néző hármasa közelebb kerül egymáshoz.
– nyilatkozta Szabó Emese. A Bajazzók főszerepében a nemzetközileg elismert Marius Vlad Budoiu magánénekes lép fel. Nedda szerepében Egyed Apollóniát, Toniot szerepében Sándor Árpádot, Bepp szerepében Bardon Tonyt láthatja-hallhatja a közönség, Silvióként Sándor Csaba debütál.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!