A kolozsvári könyvünnepen Lars Saabye Christensen skandináv író dedikálja regényét
Fotó: Kolozsvari Ünnepi Könyvhét / Facebook
A magyar nyelvterületen leginkább A féltestvér című könyvéről ismert Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét nemzetközi díszvendége. A 72 éves író csütörtökön este a Bánffy-palota udvarán pályafutásáról, egy órásbolt ihlette első verséről, zenei inspirációkról és arról a legendás, kéziratokkal teli bőröndről is mesélt, mely egy repülőút során elveszett, és végül rangos szakmai díjakat és elismeréseket hozott számára.
2025. június 27., 14:072025. június 27., 14:07
2025. június 30., 02:382025. június 30., 02:38
Egyre inkább hagyománnyá válik, hogy a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét vendégei között a kortárs északi irodalom neves alkotói is helyet kapnak. Tavaly Bjørn Andreas Bull-Hansen norvég író kalauzolta a könyvünnep látogatóit a viking kor világába, azt megelőzően pedig Jón Kalman Stefánsson, az izlandi irodalom egyik legjelentősebb szerzője volt a rendezvény díszvendége.
Idén Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a könyvünnep nemzetközi vendége, akivel csütörtök este a szerző műveit magyar nyelvre ültető Patat Bence fordító beszélgetett a Bánffy-palota udvarán. A 72 éves szerző mesélt pályafutásának kezdetéről, első versének születéséről, a rangos szakmai díjakat elnyert regénye megírásáról, továbbá arról is beszélt, hogyan gyógyult fel súlyos betegségéből, valamint mennyire fontos szerepet tölt be a zene munkásságában és személyes életében egyaránt.
Lars Saabye Christensen norvég íróval (balra) Patat Bence fordító beszélgetett
Fotó: Kolozsvari Ünnepi Könyvhét / Facebook
A magát „történetmesélő költőként” meghatározó Lars Saabye Christensen a beszélgetésen elmondta, tizenévesen kezdett el írni, első inspirációit a rockzenéből merítette, a rockszövegek vezették el a zenétől az olvasáshoz. Felidézte, első verséhez az ihletet az adta, hogy egy alkalommal iskolába menet elhaladt egy órásbolt előtt, ahol az órák mind különböző időt mutattak. „Ez az élmény annyira megérintett, hogy verset írtam róla.
– mondta a skandináv szerző.
Noha Lars Saabye Christensent regényeiről ismerik a legtöbben, munkássága költőként, forgatókönyvíróként és dalszövegíróként is jelentős. A műfajok közti átjárhatóság kapcsán a kolozsvári közönségnek elmondta, számára minden ugyanabból a nyelvből ered, csupán eltérő gondolkodást és más-más munkamódszert igényelnek a különböző műfajok. „A regényben azonban minden lehetséges, akár verseket is bele lehet szőni, amíg működik. Ez a legnagyszerűbb a regényírásban, a novella ezzel szemben sokkal fegyelmezettebb forma” – mondta a könyvünnep vendége.
Számos erdélyi és magyarországi könyvkiadó termékeiből válogathatnak az érdeklődők
Fotó: Kolozsvari Ünnepi Könyvhét / Facebook
A skandináv szerző az ünnepi könyvhéten arról is beszélt, hogy számára a zene legalább olyan fontos inspirációs forrás, mint az olvasás. Írás közben is ritmussal, hangzással, kompozícióval dolgozik, akárcsak a zenében.
A zene képezi az alapját az 1984-ben született, hírnevet hozó Beatles című regényének is, amelyből filmváltozat is készült. Lars Saabye Christensen kifejtette, visszatekintve mérföldkőnek tartja ezt a művét, ugyanis úgy érzi, ekkor találta meg igazán a saját hangját, azt a nyelvezetet és irodalmi világot, amely szorosan kötődik szülőhelyéhez és gyökereihez. A skandináv szerző arról is beszélt, műveinek helyszínválasztása szoros kapcsolatban áll személyes élményeivel, nem véletlen, hogy műveinek jelentős része Oslóban játszódik, ahol ő maga is felnőtt az 50-es, 60-as években. Elmondta, 15 évet élt egy Északi-sarkkörön túli szigeten, ami számára nemcsak földrajzi, hanem nyelvi és irodalmi utazás is volt.
és hitelesen tudja megjeleníteni az északi környezetet irodalmi munkáiban.
A közönségtalálkozón elhangzott, Christensen nagyon termékeny szerző, szinte annyi műve jelent meg, ahány gyertya lesz a 72. születésnapi tortáján. Ezt a produktivitást a norvég író főként a rendszeres, napi két-három órás írással magyarázza, amely során fontosnak tartja, hogy mindig tudja, hol folytatja másnap a munkát. Bár időt hagy az írásai feldolgozására, nem törekszik állandó írásra.
Könyveiben gyakran bukkannak fel különc alakok; A féltestvér című regényének főszereplője például rendkívül alacsony termetű,
Ennek kapcsán a skandináv író kifejtette, nem tartja magát valódi kívülállónak, ám mindig is rokonszenvezett a magányos, kívülálló nézőponttal.
Kicsiknek és nagyoknak is tartalmas programokat kínál a rendezvény
Fotó: Kolozsvari Ünnepi Könyvhét / Facebook
A skandináv szerző a kolozsvári közönségnek leghíresebb művéről, A féltestvér születéséről is beszélt. Elmondta, az oslói családregény megírása különös körülmények között indult: Franciaországban tartózkodott, amikor kéziratát – mintegy 2000 kézzel írt oldalt – egy bőröndben hazaküldte Oslóba.
A bőrönd azonban eltűnt, és két napig úgy tűnt, elveszett az öt-hat évnyi munka. Ekkor megpróbálta felidézni a szöveget, de hamar belátta, hogy lehetetlen pontosan újraírni.
Hozzátette, azért telt ennyi időbe a regény megírása, mert úgy érezte, további emberi és írói tapasztalatokra van szüksége, emiatt tíz évig nem nyúlt a kézirathoz.
A regényt több technikai korszakon át írta: először kézzel, majd írógéppel, végül számítógéppel fejezte be. Szerinte az írás során a legfontosabb az időzítés és az a kapcsolat, amelyet a történet az olvasóval teremt, és ami létrehoz egy bensőséges, sokrétegű világot, amely egyszerre tükröz és túl is mutat rajtunk.
„Úgy gondolom, az író és olvasó között létre kell jönnie egyfajta szerződésnek:
A szépirodalom nem hagyományos tükör, mégis különös módon visszatükröz valamit – olyasmit, ami túlmutat rajtunk. A jó irodalom mindig képes erre a túlmutatásra. Ha sikerül megteremteni ezt a kapcsolatot, az é sen arról is beszélt, hogy sorsfordító állomás volt az életében és munkásságában, amikor hét-nyolc évvel ezelőtt súlyos rákbetegséggel diagnosztizálták.
„Úgy gondoltam, többé már nem leszek képes írni, legalábbis nem úgy, ahogyan korábban. Akkor mégis egy komoly döntést hoztam: megszegtem azt a hallgatólagos megállapodást, amely az író és az olvasó között létezik, és saját magamat is beleírtam a történetbe. Nyíltan beszéltem a diagnózisomról, arról, hogyan befolyásolta az alkotófolyamatot. Ez annyira mélyen foglalkoztatott, hogy nem tudtam elhallgatni. Ma már nagyon örülök, hogy vállaltam ezt a kockázatot. Úgy éreztem, kötelességem őszintének lenni az olvasóimmal” – mondta a norvég író.
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét számos programmal várja az érdeklődőket, többek között Dragomán György és Szabó T. Anna közönségtalálkozóján is részt vehetnek, de itt lesz Orvos Tóth Noémi magyarországi pszichológus is, akinek könyvei nagy népszerűségnek örvendenek Erdélyben is. A rendezvény részletes programja itt található.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!