
Zágoni Balázs rendező, Tóth Orsolya vágó és Benkő Levente történész a vetítés után tartott beszélgetésen
Fotó: Kiss Judit
Márton Áron életének első ötven évét idézi fel Zágoni Balázs A püspök reggelije című dokumentumfilmje, amelyet szombat délelőtt mutattak be a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle keretében Kolozsváron a Győzelem moziban.
2018. október 06., 17:472018. október 06., 17:47
2018. október 06., 17:482018. október 06., 17:48
Az 53 perces alkotás az 1896-ban Csíkszentdomokoson született katolikus püspöknek, a huszadik századi erdélyi történelem egyik legjelentősebb alakjának életútját kíséri végig korabeli fényképek, mozgóképrészletek felvillantásával, levéltöredékekkel, interjúalanyok, szakértők megszólaltatásával.
„Két gondolat nem hagy nyugodni. Az egyik: milyen volt ez az ember valójában? Milyen képet őriznek róla azok, akik közel voltak hozzá? Hogy hozta döntéseit, hogyan vívódott? A másik: nyolc évtizedet élt a film korában, ennek a felét Erdély katolikus püspökeként. Hogyan lehetséges, hogy erről az emberről egyetlen mozgókép sem maradt fenn? Legalább annyira szeretnék találni egy filmfelvételt róla, mint amennyire meg akarom érteni bölcsességének forrását” – vallja a rendező, és Zágoni Balázs fenti gondolatait hallhatjuk a film legelején a narrátor tolmácsolásában. A film 1944-ig követi nyomon Márton Áron életét, addig a kritikus pontig, amikor határozottan felemelte szavát Kolozsváron a zsidók védelmében és tiltakozott a deportálások ellen.
a fiatal felnőtt Márton Áron életének kanyargós útját, különböző állomásait ismerheti meg a néző úgy, hogy közben mindvégig kíváncsian várja: megtalálják-e a film végére az alkotók az olyan lázasan keresett mozgóképeket, amelyeket felvillan a püspök arca.
A vetítés végén tartott beszélgetésen Benkő Levente történész azt a kérdést tette fel a közönségnek, hogy vajon a dokumentumfilm megtekintése után a nézőkben kialakult Márton Áron-kép mennyiben lett árnyaltabb, és így képzelték-e el a püspök életének részleteit, jellemét, emberi arcait, mint ahogy Zágoni filmje felvillantja. A kérdésre hallgatólagosan vagy kézfelemeléssel igent mondtak a legtöbben. A rendező elmondta, tervezik a püspök életének későbbi szakaszait feldolgozó folytatást is, azonban hogy mikor készül el, sok minden függvénye, olyan dokumentumfilmet szeretnének készíteni, amelyben „újdonságok” derülhetnek ki a püspök életéről, hiszen már sok dokumentumfilmes alkotás készült Márton Áronról.
A rendező azt is elmondta, hatalmas csapatmunkát jelentett a film elkészítése, több mint harmincan dolgoztak rajta tíz éven keresztül. A püspök reggelijében olyan interjúalanyok is megszólalnak, visszaemlékeznek, akik elhunytak már: ilyen Kányádi Sándor költő, Fodor Sándor író, vagy Poszler György kolozsvári születésű, Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész. A film narrátorai többek közt erdélyi színészek: Bogdán Zsolt, Hatházi András, Salat Lehel, a vágó Tóth Orsolya. A vasárnap estig tartó, 14 településen tartott szemle részletes programja a filmtettfeszt.ro honlapon olvasható.

Nagykorú, immár 18 éves lett a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, Erdély talán legfontosabb magyar nyelvű filmes versenye, amelyet október 3. és 7. között szerveznek Kolozsváron – jelentették be pénteken a szervezők.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
1 hozzászólás