Papp József kerámiaművész
Fotó: Haáz Vince
Papp József marosvásárhelyi származású Magyarországon élő kerámiaművész alkotásait állították ki Marosvásárhelyen. A monumentális kerámiaszobrokat, kisplasztikákat, korszerű digitális technikát igénylő kerámiaképeket felsorakoztató egyéni tárlat a Bernády-házban látogatható.
2022. június 28., 22:442022. június 28., 22:44
„Egy csoda, ami velem történik. Nem is a kerámiáért jöttem haza, hanem a kerámia által a szeretteimmel és barátaimmal való újratalálkozás öröméért” – fogalmazott a tárlatnyitó után a Bernády-házban a marosvásárhelyi származású, három évtizede Magyarországon élő Papp József. A kerámiaművész csaknem tizenhét éves szünet után jelentkezett újra szülővárosában, ahová, mint mondta, tele kíváncsisággal és érzelmekkel érkezett, hogy találkozhassam a számára kedves emberekkel, fiatalságának utcáival, falaival és fáival.
A fogadtatástól meghatódott iparművész, aki az utóbbi harminc évben több mint száz egyéni kiállítást tudhat maga mögött, az utóbbi évtized termését hozta el szülővárosába: díszvázákat, tálakat, kaspókat és más különleges tárgyakat, alakzatokat, összesen huszonhét darabot.
Érdekesség, hogy Papp József apja is szobrász-keramikus volt, ennek dacára ő úgy töltötte gyermekkora nagy részét a műteremben, hogy hozzá sem nyúlt az agyaghoz. Mint mesélte, első évei az agyag illatáról, a tűzről, a színekről szólt, és arról az alázatról, amit az anyag megkövetelt magának. A műterem hangulata észrevétlenül elvarázsolta a gyermeket, aki azonban inkább a labdát rúgta, és a vele egykorú társaival játszott.
Fotó: Haáz Vince
„Más élet, más kihívások. A belső igény az alkotásra utat tört magának. Azóta az agyag megformálása, konstruálása, építése életem szerves részévé, szenvedélyévé vált” – vallotta a 68 éves, nemrég a Baranya megyei háromszáz fős zsákfaluban, Alsómocsoládon letelepedett művész.
A kisplasztikák mellett megjelentek a nagy méretű, hurkafelrakással épített szoborszerű, nagy teret igénylő, sajátos motívumokat hordozó kerámiák. Aztán a vörös agyag egyeduralma is véget ért, s következett a fekete-fehér intarziaelemeket tartalmazó új technika sajátos mesevilága és humorforrása. A tálak mellett, a korszerű digitális technikát igénylő kerámiaképek is új színfoltjai a kifejező módnak.
Fotó: Haáz Vince
Egy tér, ahol a gondolatok, érzések szabad utat kapnak a kiteljesedés felé, ahol az emberek jól érezhetik együtt magukat, miközben megismerik saját határaikat, önmaguk más rétegeit is.
Fotó: Haáz Vince
Papp József eléggé gyakran lépett ki a műterem „burkából”, és mutatta meg magát és munkáit köztereken. Legismertebb ezek közül a bajai zenélő virágóra, amelyet a több mint hatvanéves múlttal rendelkező marosvásárhelyi alkotás ihletett. A művész a bajait megtervezte, előteremtette a szükséges anyagi forrást, majd megalkotta.
Fotó: Haáz Vince
A kerámiázásomon kívül a vásárhelyi alkotó nevéhez több civil kezdeményezés is fűződik: nagyrészt neki köszönhető a Bajával való testvérvárosi kapcsolat, vagy a Múzsák fellegvára című, szülővárosához kapcsolódó kötet kiadása. Évekig kerámiázott autista gyerekekkel, majd Párbeszéd az utakon néven országos mozgalmat indított a kulturált közlekedésért. Nem utolsósorban Marosvásárhely Pro Urbe díjas polgára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!