Papp József kerámiaművész
Fotó: Haáz Vince
Papp József marosvásárhelyi származású Magyarországon élő kerámiaművész alkotásait állították ki Marosvásárhelyen. A monumentális kerámiaszobrokat, kisplasztikákat, korszerű digitális technikát igénylő kerámiaképeket felsorakoztató egyéni tárlat a Bernády-házban látogatható.
2022. június 28., 22:442022. június 28., 22:44
„Egy csoda, ami velem történik. Nem is a kerámiáért jöttem haza, hanem a kerámia által a szeretteimmel és barátaimmal való újratalálkozás öröméért” – fogalmazott a tárlatnyitó után a Bernády-házban a marosvásárhelyi származású, három évtizede Magyarországon élő Papp József. A kerámiaművész csaknem tizenhét éves szünet után jelentkezett újra szülővárosában, ahová, mint mondta, tele kíváncsisággal és érzelmekkel érkezett, hogy találkozhassam a számára kedves emberekkel, fiatalságának utcáival, falaival és fáival.
A fogadtatástól meghatódott iparművész, aki az utóbbi harminc évben több mint száz egyéni kiállítást tudhat maga mögött, az utóbbi évtized termését hozta el szülővárosába: díszvázákat, tálakat, kaspókat és más különleges tárgyakat, alakzatokat, összesen huszonhét darabot.
Érdekesség, hogy Papp József apja is szobrász-keramikus volt, ennek dacára ő úgy töltötte gyermekkora nagy részét a műteremben, hogy hozzá sem nyúlt az agyaghoz. Mint mesélte, első évei az agyag illatáról, a tűzről, a színekről szólt, és arról az alázatról, amit az anyag megkövetelt magának. A műterem hangulata észrevétlenül elvarázsolta a gyermeket, aki azonban inkább a labdát rúgta, és a vele egykorú társaival játszott.
Fotó: Haáz Vince
„Más élet, más kihívások. A belső igény az alkotásra utat tört magának. Azóta az agyag megformálása, konstruálása, építése életem szerves részévé, szenvedélyévé vált” – vallotta a 68 éves, nemrég a Baranya megyei háromszáz fős zsákfaluban, Alsómocsoládon letelepedett művész.
A kisplasztikák mellett megjelentek a nagy méretű, hurkafelrakással épített szoborszerű, nagy teret igénylő, sajátos motívumokat hordozó kerámiák. Aztán a vörös agyag egyeduralma is véget ért, s következett a fekete-fehér intarziaelemeket tartalmazó új technika sajátos mesevilága és humorforrása. A tálak mellett, a korszerű digitális technikát igénylő kerámiaképek is új színfoltjai a kifejező módnak.
Fotó: Haáz Vince
Egy tér, ahol a gondolatok, érzések szabad utat kapnak a kiteljesedés felé, ahol az emberek jól érezhetik együtt magukat, miközben megismerik saját határaikat, önmaguk más rétegeit is.
Fotó: Haáz Vince
Papp József eléggé gyakran lépett ki a műterem „burkából”, és mutatta meg magát és munkáit köztereken. Legismertebb ezek közül a bajai zenélő virágóra, amelyet a több mint hatvanéves múlttal rendelkező marosvásárhelyi alkotás ihletett. A művész a bajait megtervezte, előteremtette a szükséges anyagi forrást, majd megalkotta.
Fotó: Haáz Vince
A kerámiázásomon kívül a vásárhelyi alkotó nevéhez több civil kezdeményezés is fűződik: nagyrészt neki köszönhető a Bajával való testvérvárosi kapcsolat, vagy a Múzsák fellegvára című, szülővárosához kapcsolódó kötet kiadása. Évekig kerámiázott autista gyerekekkel, majd Párbeszéd az utakon néven országos mozgalmat indított a kulturált közlekedésért. Nem utolsósorban Marosvásárhely Pro Urbe díjas polgára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!