
Papp József kerámiaművész
Fotó: Haáz Vince
Papp József marosvásárhelyi származású Magyarországon élő kerámiaművész alkotásait állították ki Marosvásárhelyen. A monumentális kerámiaszobrokat, kisplasztikákat, korszerű digitális technikát igénylő kerámiaképeket felsorakoztató egyéni tárlat a Bernády-házban látogatható.
2022. június 28., 22:442022. június 28., 22:44
„Egy csoda, ami velem történik. Nem is a kerámiáért jöttem haza, hanem a kerámia által a szeretteimmel és barátaimmal való újratalálkozás öröméért” – fogalmazott a tárlatnyitó után a Bernády-házban a marosvásárhelyi származású, három évtizede Magyarországon élő Papp József. A kerámiaművész csaknem tizenhét éves szünet után jelentkezett újra szülővárosában, ahová, mint mondta, tele kíváncsisággal és érzelmekkel érkezett, hogy találkozhassam a számára kedves emberekkel, fiatalságának utcáival, falaival és fáival.
A fogadtatástól meghatódott iparművész, aki az utóbbi harminc évben több mint száz egyéni kiállítást tudhat maga mögött, az utóbbi évtized termését hozta el szülővárosába: díszvázákat, tálakat, kaspókat és más különleges tárgyakat, alakzatokat, összesen huszonhét darabot.
Érdekesség, hogy Papp József apja is szobrász-keramikus volt, ennek dacára ő úgy töltötte gyermekkora nagy részét a műteremben, hogy hozzá sem nyúlt az agyaghoz. Mint mesélte, első évei az agyag illatáról, a tűzről, a színekről szólt, és arról az alázatról, amit az anyag megkövetelt magának. A műterem hangulata észrevétlenül elvarázsolta a gyermeket, aki azonban inkább a labdát rúgta, és a vele egykorú társaival játszott.
Fotó: Haáz Vince
„Más élet, más kihívások. A belső igény az alkotásra utat tört magának. Azóta az agyag megformálása, konstruálása, építése életem szerves részévé, szenvedélyévé vált” – vallotta a 68 éves, nemrég a Baranya megyei háromszáz fős zsákfaluban, Alsómocsoládon letelepedett művész.
A kisplasztikák mellett megjelentek a nagy méretű, hurkafelrakással épített szoborszerű, nagy teret igénylő, sajátos motívumokat hordozó kerámiák. Aztán a vörös agyag egyeduralma is véget ért, s következett a fekete-fehér intarziaelemeket tartalmazó új technika sajátos mesevilága és humorforrása. A tálak mellett, a korszerű digitális technikát igénylő kerámiaképek is új színfoltjai a kifejező módnak.
Fotó: Haáz Vince
Egy tér, ahol a gondolatok, érzések szabad utat kapnak a kiteljesedés felé, ahol az emberek jól érezhetik együtt magukat, miközben megismerik saját határaikat, önmaguk más rétegeit is.
Fotó: Haáz Vince
Papp József eléggé gyakran lépett ki a műterem „burkából”, és mutatta meg magát és munkáit köztereken. Legismertebb ezek közül a bajai zenélő virágóra, amelyet a több mint hatvanéves múlttal rendelkező marosvásárhelyi alkotás ihletett. A művész a bajait megtervezte, előteremtette a szükséges anyagi forrást, majd megalkotta.
Fotó: Haáz Vince
A kerámiázásomon kívül a vásárhelyi alkotó nevéhez több civil kezdeményezés is fűződik: nagyrészt neki köszönhető a Bajával való testvérvárosi kapcsolat, vagy a Múzsák fellegvára című, szülővárosához kapcsolódó kötet kiadása. Évekig kerámiázott autista gyerekekkel, majd Párbeszéd az utakon néven országos mozgalmat indított a kulturált közlekedésért. Nem utolsósorban Marosvásárhely Pro Urbe díjas polgára.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
szóljon hozzá!