HIRDETÉS

Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat Kolozsváron

Kiss Judit 2018. január 21., 19:28 utolsó módosítás: 2018. január 21., 20:32

„Meg kell tudnunk vizsgálni, hogy száz évvel azt követően, hogy többségből számbeli kisebbség lettünk, milyen állapotban vagyunk. Mit tettünk száz év alatt hozzá a magyar kultúrához?" – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke vasárnap este Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjak átadóján. A Szövetség elismeréseit Bréda Ferenc írónak, esszéistának, Kele Brigitta szoprán énekesnőnek, Betuker István képzőművésznek adták át a magyar kultúra napja alkalmából.

Kelemen Hunor Fotó: Gönczy Tamás

Bréda Ferenc írónak, esszéistának, Kele Brigitta szoprán énekesnőnek és Betuker István képzőművésznek adta át vasárnap este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ a kolozsvári Sétatéri Kaszinóban. „Meg kell tudnunk vizsgálni, hogy száz évvel azt követően, hogy többségből számbeli kisebbség lettünk, milyen állapotban vagyunk. Mit tettünk száz év alatt hozzá a magyar kultúrához?" – mondta Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.

Az RMDSZ hat évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a magyar kultúra napján díjazza azokat a művészeket, akik irodalom, képzőművészet, előadóművészet terén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

HIRDETÉS
A kultúra által vagyunk azok, akik vagyunk

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, a Himnusz születésének, befejezésének napja ez, s így maga az ünnep az alkotónak az ünnepe is.

Alkotó nélkül nincs kulturális érték, kultúra nélkül nincs emberi lét. Születésünktől egy kulturális kontextusnak a részeként élünk, és a világban eligazodni is csak akkor és olyan mértékben tudunk, amikor és amilyen mértékben készen áll az a kulturális fegyverzetünk, páncélunk, amely biztonságot nyújt, világítótorony és útjelző cölöp egyszerre”

– mondta Kelemen Hunor.

Rámutatott, a kultúra múlt, jelen és jövő, hozunk valamit magunkkal, amely burok és rejtett tudás egy időben, őrizzük, újraértelmezzük, rátámaszkodunk, neki vetjük a hátunkat. Ám ennél több is, hisz jelenvaló, benne élünk, vele élünk, belőle és általa élünk és vagyunk azok, akik, anélkül, hogy minden áldott percben erre reflektálnánk, mint ahogy a lélegzéssel sem bíbelődünk sokat. Csak akkor kapjuk fel a fejünket, amikor baj van.

A szövetségi elnök arra is felhívta a figyelmet, 2018 számunkra, romániai magyarok számára érdekesnek ígérkező év, hiszen tele vagyunk kérdésekkel és szorongással, bizakodunk is, mert ismerjük azt az erős talapzatot, amelyen állunk, és ez némi ünneplésre és bizakodásra is okod ad.

Ünnepelhetjük, mondhatnánk ironikusan, hogy egyáltalán még itt vagyunk, hisz olyan száz esztendőt tudunk magunk mögött, amely alatt többször célul tűzték ki, hogy a magyar kultúra nyomait is eltörlik ebből a tájból.

És bizakodóak vagyunk, mert tudjuk, hogy mit akarunk. Milyen hatások értek és érnek bennünket, és hogyan és milyen mértékben hatunk mi másokra, mondjuk a velünk együtt élő románok kultúrájára?” – fogalmazott Kelemen.

Mint mondta, fel kell tudnunk mutatni, hogy Kós Károly nemzedékétől mit tettünk le az asztalra, mivel gazdagítottuk a magyar kultúrát, és mivel járultunk hozzá annak a társadalomnak a gazdagításához, amelyben kerek évszázada telnek napjaink. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség ezért is indította útjára az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában programot.

Nagy örömmel és némi izgalommal jelentem be, hogy a Communitas Alapítvánnyal közösen drámaíró pályázatot hirdetünk, amely a mi transzilván létünk utolsó száz esztendejét hivatott központi témájává tenni.

A felhívás szövege január 22-én fog megjelenni” – mondta a szövetség elnöke.

Fotó: Gönczy Tamás

A béke és univerzalitás felé vezető életmű

Egyed Péter filozófus Bréda Ferenc méltatása során elmondta, az író, esszéista életműve a béke és univerzalitás útja felé vezet, egyfajta szakrális utazás folyamatát mutatja be, életünk értelmének folyamatos keresését.

Bréda Ferenc sokféle irodalmi, filozófiai kezdeményezés elindítója, a szó eredeti értelmében vett tanító, útmutató volt több mint negyven éven át, Kolozsvár mostani szellemisége az ő kisugárzásának is köszönhető. Életművének üzenete: az ember szerepe az ég és föld, transzcendens és immanens közötti közvetítés"

– mondta Egyed Péter.

Bréda Ferenc 1956-ban született Déván, 1975-től a kolozsvári egyetem hallgatója volt magyar-francia szakon. A kolozsvári Klasszika-Filológia Tanszék ógörög és latin fakultatív kurzusait is látogatta. Ekkor mélyült el a skolasztika és a középkori filozófia nagy szerzőinek (Canterburyi Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás, Albertus Magnus, Occam, Pierre Abélard, Duns Scotus) szövegszintű tanulmányozásába. 1985-től 1991-ig az Angers-i Egyetemen doktorandusz-hallgató a francia irodalomtörténet kutatási területén Georges Cesbron irodalomtörténész tanítványaként. 1991-től 1994-ig a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban francia nyelvet és irodalmat adott elő.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán doktorált irodalomelméletből 1999-ben Gabriel Marcel francia egzisztencialista filozófus irodalom- és drámakritikai munkásságát bemutató dolgozatával. 1995-től adjunktusi fokozatban a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színházi és Televíziózási Karán tanított egyetemes színháztörténetet az Ókor szakterületén, dramaturgiai alapfogalmakat, színházesztétikát, magyar irodalmat és retorikát. Reinhold Alfréd (Alfred Reynolds) (1907, Budapest – 1993, London) magyar költő és angol író munkásságának irodalomtörténeti fölfedezője. Francia és román nyelvből fordított.

Az ember helyzete egy elidegendett világban

Bács Ildikó rendező, dramaturg méltatása szerint Betuker István szatmárnémeti születésű művész festészetének különböző korszakaiban, ha ugyan a stílus, anyag, színhasználat, kompozíció meg is változik, de a téma, a problematika megmarad: az ember és ennek környezetéhez való kapcsolódása, viszonya, az ember helyzete egy elidegenedett világban.

Az ember gyötrődése, tehetetlensége, önmaga keresése, magánya. Üres terei sem érintetlen, önmaguk valóságában létező terek, hiszen éppen az ember hiányáról árulkodnak. Aki épp most ment ki az ajtón, épp most szált ki az ágyból, épp most olvadt bele a tájba”

– hangzott a méltatásban.

Betuker István 1984-ben született Szatmárnémetiben. Kolozsváron végzett a Ion Andreescu képzőművészeti egyetem festészet szakán. Kolozsváron él és alkot, a Bázis csoport tagja. Kiállított Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Dániában és Magyarországon. 2008-ban Louis Vuitton és Moet Hennesy díjban részesült. A méltatás szerint szorgalmának és szakmája iránti elhivatottságának jutalma az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj.

Kolozsvárról a világ nagy operaszínpadaira

Kele Brigitta szoprán énekesnő munkásságát Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója méltatta. Mint mondta, az intézmény jelenkori történelmének egyik legkiemelkedőbb művésze kétségtelenül Kele Brigitta. Zenei pályafutását szülővárosában, Nagyváradon kezdte, zongorista-orgonista testvére biztatására templomokban. Így győződött meg arról, hogy zenei tehetségét énekesként megéri fejleszteni, képezni. Felsőfokú tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Kolozsváron mesterizett, ebben az időszakban, 2005-2007 között már tagja a Magyar Opera énekkarának.

Gyönyörű hangja és impozáns megjelenése miatt már énekkarosként felfigyeltek rá az opera művészeti vezetői, karmesterei, rendezői, és kérték fel szóló szerepek eljátszására”

– hangzott a méltatásban. Szép Gyula elmondta, Kele Brigitta művészi útja a Kolozsvári Magyar Operából indult el a világ nagy operaszínpadai felé. Düsseldorf, Párizs, Peking, Tel Aviv, Strasbourg, Budapest, és persze a legnagyobb kihívás a New York-i Metropolitan volt, ahol több sorozatban énekelte Puccini Bohéméletében Musette szerepét. De hangfajának megfelelően az egyetemes operajátszás legjelentősebb női főszerepeit is elénekelte már. Gianni Schicchi, Turandot, Álarcosbál, Traviata, Carmen, La finta Giardiniera, Don Giovanni, Bajazzók, Figaro házassága. A kortárs operák közül főszerepeket énekelt a Szirén, Bizánc, Gólyakalifa operákban. Primadonna a Csárdáskirálynő, Cirkuszhercegnő, Bál a Savoyban és a Gül baba operettekben.

Mesterei közül Selmeczi Györgyöt emeli ki, aki mint rendező és karmester is irányította pályafutásának alakulását. Düsseldorfban Andreas Homokit emeli ki, akivel szívesen dolgozott. New Yorkban a Zefirelli-féle Bohéméletben szerepelt Marco Armiliato karmester irányítása mellett. „Amint látszik, a világ különböző nagyvárosaiban látják szívesen, de ő csak odautazik, és haza mindig Kolozsvárra, Erdélybe jön” – hangzott a méltatásban. Az estet a kolozsvári színészzenekar, a Loose Neckties Society koncertje zárta.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS